Világszerte jelentősen javult az emberiség egészségügyi állapota 2000 óta, ám az eleinte gyors fejlődés 2015 után lelassult a WHO jelentése szerint – például az anyák, az öt év alatti gyerekek és újszülöttek halálozási aránya, a főbb nem fertőző betegségek miatti korai halálozás, valamint az öngyilkosságok és közlekedési balesetekben elhunytak számának csökkenésében látszik megtorpanás.
- Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés bővülése is lelassult. A hátrányos helyzetű népességcsoportok alacsonyabb szinten férnek hozzá az egészségügyi és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz, ugyanakkor nagyobb mértékben vannak kitéve az egészségüket érintő kockázatoknak, és magasabb körükben az ezzel összefüggő halálozás.
- 337 millió évnyi emberéletet követelt a koronavírus-járvány 2020-ban és 2021-ben, ugyanis az ekkoriban regisztrált 14,9 millió halálos áldozat átlagosan még további 22 évet élhetett volna az elemzés szerint. A világjárvány akadályozta a többi fertőző betegség elleni globális küzdelmet is, mivel kapacitásokat foglalt le az ellátórendszerben.
Számokban: a 2019 és 2021 között 86-ról 81 százalékra csökkent a diphteria-tetanusz-pertussis oltáskombináció teljes során átesett egyévesek száma, vagyis mintegy 25 millió gyermek esetében hiányzik a teljes védelem. Más vakcinákat nézve is megfigyelhetők hasonló tendenciák.
Miért fontos ez? A pandémia rámutatott a fertőző betegségekhez köthető egészségügyi kockázatokra, amelyek mindenkit fenyegetnek. Eközben az éghajlatváltozás is rontja a fizikai és mentális egészséget meghatározó környezeti és társadalmi körülményeket, ami szintén szerte a világon érinti az embereket.
Mi következik? 2048-ra a halálozások mintegy 86 százalékát nem fertőző betegségek okozzák majd a WHO becslése szerint, míg ez az arány 2000-ben 61, 2021-ben 74 százalék volt. A szervezet ugyanakkor új fertőzések potenciális megjelenésére is figyelmeztet, és a kórokozók ellenállóképességének erősödése visszavetheti a járványkezelés korábban elért eredményeit.
A cikk megjelenését a Hungaropharma Zrt. támogatta.
Élet
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Új korszak előtt a G7
Ahogy múlt héten beszámoltunk róla, új tulajdonoshoz kerül portálunk, ez a folyamat ma lezárult, így új kiadó működteti tovább a G7-et.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
