A G7-nél már csaknem három éve minden hónap végén több boltláncban is feljegyezzük ugyanannak a 42 alapvető élelmiszernek az árát (a lista erre a csillagra kattintva jelenik meg^*Burgonya (piros) 3 kg
Cukor, 0,5 kg
Liszt, 1 kg
Olaj (napraforgó), 1 l
Vaj, 0,25 kg
Félbarna kenyér, 3 kg
Zsemle, 0,5 kg
Kifli, 0,5 kg
ESL tej 1,5%, 1 l
ESL tej 2,8% ,1 l
Tejföl 20%, 0,5 l
Natúr joghurt, 0,5 l
Kefir, 0,5 l
Paradicsom, 1 kg
TV paprika, 0,5 kg
Sárgarépa, 0,5 kg
Fehérrépa, 0,2 kg
Alma, 1 kg
Banán, 0,5 kg
Örölt kávé (100% Arabica) 0,25 kg
Csirkemell, 1 kg
Pulykamell, 1 kg
Sertés darált hús, max. 20% zsírtartalom, 0,5 kg
Sertéspárizsi, 0,2 kg
WC-papír, kétrétegű, 200 lap
Coca-Cola, 1 l
Zabital, 1 l
Rizs, (min. “A” minőség) 0,5 kg
Spagetti tészta, (durum) 0,25 kg
Tojás, 10 darab
Vöröshagyma, 0,25 kg
Kígyóuborka, 1 darab
Szénsavas ásványvíz, 3 l
Só, 0,05 kg
Rögös túró, 0,2 kg
Gouda sajt, 0,2 kg
Sertéskaraj, 1 kg
Trappista sajt, 0,2 kg
Kakaós/fahéjas csiga, 0,2 kg
Uht tej, 1,5% 1 l
Uht tej, 2,8% 1 l
Narancs, 0,3 kg), és felmérésünket változatlan módszerrrel végezzük (ennek részletei a csillagra kattintva érhetők el^*Minden terméknél fajlagos árat rögzítünk, kilogrammot, litert, darabot, vagy a WC-papír esetében lapot.
Mindig az adott termék éppen elérhető legolcsóbb változatát vesszük figyelembe.
Ha akciós egy termék, akkor a nem akciós árral számolunk azért, hogy egy-egy rövid távú, de nagyarányú átmeneti árcsökkentés a havi adatokban ne okozzon nagy kilengést.
Minden olyan áreltérést akciónak tekintünk, amelyet a vásárló a boltban egyértelműen azonosítani tud. Ezek jellemzően: 1)Akció feliratú címke 2)Százalékos árengedményt jelző címke 3)Egy alacsonyabb és egy magasabb árat tartalmazó címke, akár “akció” felirat és/vagy százalék jelzés nélkül.
Amennyiben csak egy ár látható a címkén, akkor annak színétől és formájától függetlenül számunkra eldönthetetlen, hogy akciós-e a termék, ezért nem akciósnak tekintjük.
A kiszerelést nem vesszük figyelembe annak érdekében, hogy a termék fajlagos ára hosszú távon is összehasonlítható maradjon. Példa: Egy termékből minden hónapban egy kilót veszünk a legkisebb elérhető fajlagos áron, akkor is, ha ez az ár a kétkilós kiszereléshez tartozik. Ezzel biztosítjuk, hogy ha a termék egykilós kiszerelését kivezetik, és például bevezetik helyette az 1,25 kilós változatot, az összehasonlításunk visszamenőleg is helytálló marad.
Bizonyos termékeket pontosabban definiálunk, mint másokat. A különböző zsírtartalmú tejeket például külön terméknek tekintjük, a burgonyák vagy az almák között azonban nem teszünk minőségi különbséget. Utóbbiaknál azt feltételezzük, hogy az árérzékenyebb vásárlók sem tekintik ezeket olyan külön termékeknek, amelyek nem versenyeznek egymással.). Ahogy arra korábbi cikkeinkben többször is utaltunk, célunk nem lehet az, hogy árversenyt hirdessünk a boltok között, hiszen a saját fogyasztói kosarunk szubjektív alapú mérés. Nem arra koncentrálunk tehát, hogy megmondjuk, hol olcsóbb éppen a burgonya, hanem éves alapú ár- és piaci változásokat, trendeket szeretnénk bemutatni. Ezért többek között módszertanunknak az is része, hogy sosem az akciós árakból indulunk ki. Ha nem így tennénk, akkor az akciók, vagyis az átmeneti árcsökkentések torzítanák, alacsonyra helyezhetnék az éves összehasonlítások kiindulási értékét.

Idén októberben azonban egy nagyfokú véletlen egybeesésbe futottunk bele, amire még sosem volt példa. E havi cikkünket ezért rendhagyó módon ennek bemutatásával kezdjük: az Aldiban az általunk vizsgált 42 termékből

minden negyedik alatt olyan árcímkét találtunk, amely piros színével és áthúzott árával akcióra utalt.

Ezekből vágtunk össze néhányat nyitóképnek, de újra bemutatjuk:

Árcímkék egy Aldi üzletben, 2022. október 28-án. Fotó: G7

Az Aldi azonban arról tájékoztatott minket, hogy ha korrekten akarunk eljárni, akkor összehasonlításunk alapjául az alacsonyabb árat vegyük figyelembe. (Adatainkat minden hónapban megjelenés előtt validáltatjuk az érintett boltokkal, hogy kiszűrjük az esetleges tévedéseket.)

Ez azt jelenti, hogy

a piros címkéken lévő áthúzott magasabb ár a cég szerint nem a normál ár.

A boltlánc érdeklődésünkre be is mutatta, hogy egy másik üzletében ugyanezen a napon ugyanezek a termékek sima sárga címkével és csak az alacsonyabb árral voltak kirakva a polcokra. Vagyis ha épp abba a boltba mentünk volna be adatot gyűjteni, akkor ott nem is láttunk volna piros címkéket.

Szőrszálhasogatásnak tűnhet mindez, de egy tudatos fogyasztónak a robogó inflációs környezetben most talán különösen érdekes adalék, hogy mit tekinthet tényleges akciónak. A fenti képen lévő termékek árcímkéi közül ugyanis a bolt csak egyet tekint (laikus értelemben vett) akciósnak: a sertéspárizsit. Ha jobban megnézzük, akkor egyértelmű, hogy ezt nehéz is lenne másképp értelmezni, hiszen nagy betűkkel ráírták az „akció” kifejezést.

A többin viszont nincs ilyen felirat.

Október 28-án tehát a boltlánc egyes tagjaiban sárga címkék voltak alacsonyabb árakkal, máshol piros címkék áthúzott magasabb árakkal. Megnéztük, hogy mi történt utána, és november elején azt láttuk, hogy az esetek felében a korábbi piros címkés magasabb árakból lettek a sárga címkés normál árak. Nálunk így 50 százalékban igaz az, hogy

az október végi piros címkés áthúzott magasabb ár tulajdonképpen a novemberi áremeléssel egyezett meg.

Az esetek másik felében azonban nem ez történt, ezeknél a termékeknél külső szemlélőként nem találtunk semmilyen jellemző mintát. Így még annak is elég nehéz követni, hogy mi történik manapság az árakkal, aki tudatosan próbál vásárolni.

Egy másik érdekes, de sokkal inkább érthető trend is kirajzolódott:

a legalacsonyabb árak egyre több esetben csak úgy érhetők el, ha a vásárló egyszerre nagyobb mennyiségben veszi meg a terméket.

Mivel mi mindig a termékek legolcsóbb verzióit monitorozzuk, újabban szembeötlő lett, hogy a boltok a korábbinál jóval gyakrabban nyúlnak a mennyiségi kedvezmények marketingmódszeréhez. Például a legolcsóbb burgonya egyes boltokban csak 10 kilós csomagolásban érhető el, látványos, hogy a vevők most már gyakran a 30 darabos tálcás tojást kapkodják el, és szaporodnak a „hármat fizet, négyet vihet” típusú akciók is.

A tapasztalatok szerint egyébként korosztály- és vásárlóerő-függő, hogy az ilyen mennyiségi kedvezményt ki tudja jól kihasználni. Az idősek például sokkal inkább képesek arra, hogy 10 kiló burgonyát időben úgy osszanak be, mintha ötször vettek volna két kilót. A fiatalabb és/vagy vagyonosabb rétegeknél viszont esélyesebb, hogy ha bőven van otthon az élelmiszerből, akkor abból jobban is fogy, vagy több végzi a szemétben, és ez könnyen vezet oda, hogy a tervezettnél korábban kell menni újra bevásárolni. Így vezethet hosszabb távon a fajlagosan olcsóbb termék magasabb költéshez – ami jól jöhet most a boltoknak.

Már csak azért is, mert az infláció a mi mérésünk szerint tovább gyorsult, és a boltoknak hamarosan azzal is szembe kell nézniük, hogy a kormány további élelmiszereket fog árstopolni (vélhetően a hónapokkal ezelőtti alacsonyabb árszinteken).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

A legolcsóbb félbarna kenyér kilója ma már 599 forint, tavaly ilyenkor épp 299 forint volt (két éve pedig 249), vagyis a mi adataink szerint az éves kenyérinfláció épp 100 százalékos. A 360-as kenyér rögzítése az idősebbek lelkében érdekes húrokat pengethetne meg, hiszen legendás, hogy az 1970-es években a mesterségesen és makacsul 3,60 forinton tartott kenyérár a szocialista tervgazdaság sikerének egyik szimbóluma volt.

A fogyasztói kosarunk egyébként egy éve 16,6-17,4 ezer forintba került, most ugyanezért 24,7-28,7 ezer forintot kell fizetni.

Az átlagok alapján számolt éves infláció a mi adataink szerint 54,3 százalék jelenleg.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet akció akciós árak Aldi címke élelmiszer fogyasztói kosár kiskereskedelem Lidl Penny Tesco Olvasson tovább a kategóriában