Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. október 31. 16:34 Élet

A szardíniakonzerv az új klímabarát superfood

Az ételkonzerv, mint tartósítási módszer megszületését részben a napóleoni háborúkra szokás visszavezetni: a tömeghadseregek ellátása súlyos problémát jelentett, nem véletlen, hogy az elesett katonák csontszöveteiben 200 év után is kimutathatók a tartós éhezésre utaló jegyek. Az ellátási problémákra a francia állam 12 ezer frankos díj ígéretével igyekezett megoldást találni. Ezt egy Nicholas Appert nevű, Champagne-ból származó cukrász nyerte el. A megfőzött ételek légmentes csomagolásához eleinte pezsgősüvegekkel próbálkozott, majd inkább széles szájú üvegedényeket használt, ezeket már a francia haditengerészet is rendszeresítette.

Nem sokkal később ő is bevezette a pár évvel korábban Angliában feltalált óndobozokat, a fém ételkonzervek pedig megkezdték máig tartó világkarriejüket.

Bár nálunk a konzervipar termékei inkább a tömegétkeztetéshez kötődnek, az utóbbi években a szardíniakonzervek a magas gasztronómiában is divatba jöttek – főleg Spanyolországban és Portugáliában, ahol a minőségi szardíniának mindig is komoly kultusza volt. A népételről kiderült, hogy lehet akár egészséges, tápanyaggazdag, nagy ízgazdagságú superfoodként is brandelni, ami akár a fenntartható, klímabarát étkezés egyik alapjaként is eladható.

Egy, a Nature-ben szeptemberben megjelent tanulmány részletes adatai szerint a szardínia más kisméretű tengeri halakhoz, a szardellafélékhez és a makrélához hasonlóan a legklímabarátabb fehérjeforrás. Ezeknek a hagyományosan kevesebbre becsült (bár éppen Napóleonnak például ez volt az egyik kedvenc étele) halaknak a legkisebb a relatív klímalábnyoma, miközben a legnagyobb fehérjemennyiséget biztosítják.

Az élelmezési és élelmiszeripari láncok meghatározó szerepe az üvegházhatású gázok kibocsátásában közismert, és az is tudható, hogy az állati alapú táplálék előállítása átlagosan kétszer akkora kibocsátással jár, mint a növényi alapú táplálkozás. A különböző állati eredetű élelmiszerek környezetterhelése azonban nagyon komoly különbségeket takar. Bár az állattenyésztés módja, helye, gazdálkodási és ökológiai rendszerekbe illeszkedése miatt messze nem mindegy, hogy például a marhahús honnan származik, átlagosan egy tonna marhahús előállítása 56 kilogramm szén-dioxid-ekvivalens kibocsátásával jár. Az egy tonna sertéshúsra jutó 7 kg, vagy a baromfira jutó átlagos 3,5 tonna ehhez képest ugyan jóval kedvezőbb, de a szardínia vagy a makréla 0,6, illetve 0,8 kg-jához képest még mindig 5-10-szeres különbségekről beszélünk.

Intuitíve azt gondolhatnánk, hogy a friss hal természetesebb és környezeti szempontból is előnyösebb a konzervhez képest. A teljes élelmiszertermelési lánc és a környezeti hatások figyelembe vételével azonban ez nem egészen van így. Világszinten a kifogott, közvetlen emberi fogyasztásra szánt halak 44 százalékát frissen fogyasztják, a harmadát fagyasztják. Utóbbiaknál az energiaköltségek magasabak, előbbieknél pedig komoly probléma, hogy a friss zsákmány érdekében veszélyesen túlhalásszák a partmenti vizeket, ami több tengeri régióban a populáció összeomlásával fenyeget.

Ezekhez képest a jelenleg 11 százalékot kitevő konzervipari feldolgozás egyik előnye, hogy nagyobb távolságokat tesz lehetővé: messzebb is ki lehet hajózni a zsákmányért, hiszen nem kell gyorsan tányérra kerülnie a fogásnak. Emiatt a partmenti túlhalászat is könnyebben elkerülhető, és mivel a szardíniafélék a tengerfelszín közelében lebegő planktonokkal táplálkoznak, a mélyebb vizekben élő nagyobb halakra is kevésbé veszélyes a halászatuk.

A szardínia és a többi kis tengeri hal másik előnye, hogy a populáció könnyen regenerálódik, a lehalászott mennyiség viszonylag kis részét teszi ki a teljes biomasszának. A túlhalászat és a felmelegedés ettől még regionálisan persze jelentős probléma lehet. Szardínia szigetén (a hal kapta a szigetről a nevét, nem pedig fordítva) például az állomány komoly csökkenése miatt ma már nem is lehetne meghatározó táplálék, mint egykor. A Földközi-tenger nyugati medencéjében nem csak kevesebb lett a hal, az átlagos egyedméret is csökken.

Az ok, hogy a fő táplálékot jelentő planktonoknak nem kedvez a tengervíz felmelegedése.

 

A klímaváltozás hatását mutatja, hogy Perutól a Vizcayai-öbölig több helyen jellemző, hogy a nagy szardínia- és szardellapopulációk élőhelye a magasabb szélességi körök felé tolódik el. Ez ugyanakkor azt is mutatja, hogy viszonylag könnyen adaptálódó fajokról van szó. Globális szinten az elmúlt ötven évben nem csökkent a populáció nagysága, annak ellenére sem, hogy a kishalakat előszeretettel használja fel az állati haltápot és melléktermékként halolajat előállító élelmiszeripar is.

A közvetlen emberi fogyasztás ennél klímaszempontból mindenképpen előnyösebb. Főleg, hogy a tengeri kishalak nem csak a fehérjemennyiség, hanem az összes nyújtott tápanyag szempontjából is kedvezőbb forrást jelentenek a teljes környezetterhelést nézve is. A tápanyag-klíma mérleg szempontjából hasonló jó arányt csak a vadon élő lazacfajok nyújtanak, ezekből azonban jóval kisebb az elérhető mennyiség, és ettől nem függetlenül az áruk sem összevethetők egy doboz szardíniáéval.

A nem tenyésztett halaknál a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a halászhajók által elégetett üzemanyag teszi ki, ez azonban arányaiban viszonylag csekély az állattenyésztés kibocsátásához képest. A konzervbe rakott szardíniáknál a meghatározó, 70 százalék feletti részért az alumíniumdobozok előállítása felel; de a konzervhal még ezzel együtt is közel százszor kedvezőbb klímaszempontból, mint egy marhapörkölt elfogyasztása.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet étel étkezés hal kibocsátás klímaváltozás konzerv szardínia Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2024. március 27. 10:15 Élet

Szomszédunk jobban aggódik a bolygóért, mint gondolnánk

Minden országban alulbecsülik az emberek a klímaváltozás miatt aggódók arányát a népességen belül, ami nehezebbé teszi a harcot ellene.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.

Hajdu Miklós
2024. március 23. 04:34 Élet

Lecseng a rekordmelegben szerepet játszó El Niño, a hűvös vízfelszínt hozó La Niña lép majd a helyébe

A Csendes-óceánt illető éghajlati jelenségek következményeit áttételesen világszerte lehet érzékelni, igaz, egyre inkább az üvegházhatású gázok kibocsátása a döntő tényező az időjárás alakulásában.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.