Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. szeptember 19. 11:01 Élet

Ha tényleg fontos a fenntarthatóság, akkor meg kell barátkoznunk a rovarevés gondolatával

A Edinburghi Egyetem élelmiszerbiztonság-oktatója a The Conversation hasábjain számosította a rovarevés előnyeit: a tápanyagban gazdag, mintegy 2000 ehető rovar előállítása ugyanis lényegesen fenntarthatóbb a természethasználat szempontjából, lényegesen zöldebb, mint a hagyományos állattenyésztés.

A rovarok zsír-, fehérje- és tápanyagtartalma általában magas, különös tekintettel az átlagos 40-60 százalék fehérjetartalom kiemelkedő. A kifejlett tücskök kétharmada fehérje, míg a marhahús fehérjetartalma 23, a tofué 8 százalék. A rovarok ásványianyag-tartalma is magas, vas és magnézium bőven van bennük például. Nem véletlen, hogy a bolygó nagy részén fogyasztanak rovarokat, ellentétben a nyugati országokkal, ahol inkább undorodnak tőle. 

A rovarok maguk is hatékonyak, ha tápanyagfeldolgozásról van szó. A lisztbogár lárvájának  5-10-szer kell kevesebbet ennie egy szarvasmarhánál, hogy ugyanannyi súlyarány-gyarapodást érjen él. 

A hagyományos tenyésztett állatokénál a rovaroknak nagyobb százaléka is ehető: átlagosan a szarvasmarha 45, a csirke 55 százalékát fogyasztjuk el, míg a rovarlárvák 100, a kifejlett tücskök 80 százaléka ehető. 

A rovarok gyorsabban is szaporodnak, egy év alatt jó sok generáció kifejlődhet. 

Fenti okoknál fogva ugyanannyi tápértékeket lényegesen kisebb föld-, energia- és vízhasználat mellett állít elő egy rovarfarm, mint a hanyomáányos állattenyészetek. 

Egy kilogramm lisztbogárlárva-fehérje 14 kilogramm szénd-dioxid kibocsátásával jár, míg egy kilogramm szarvasmarha-fehérje 500 kilogramméval. Ugyanannyi fehérjéhez egy rovartelep 70-szer kisebb földet használ. 

Ettől még a rovartenyésztés egyáltalán nem a legzöldebb módja a tápanyag-források előállításának, a zöldborsó-termesztés, sőt általában a növénytermesztés még természetbarátabb, mint a rovartenyésztés.

Egy kilogramm növényi fehérje csak 4 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár. A szójabab előállításához is lényegesen kevesebb, körülbelül feleakkora földre van szükség, mint amekkorát rovarfarm használ. 

Tehát a rovartenyésztés valamivel klímabarátabb, valamivel kisebb a lábnyoma,  mint a hagyományos állattartásnak. Nyilvánvalóan még kevésbé terheli a bolygót, ha ugyanazon a területen növényt termesztenek.

Azonban az, hogy az európaiak halandók-e rovarokat fogyasztani, úgy tűnik, egyelőre nem a számokon múlik. Viszont nem elképzelhetetlen, hogy akár évtizedek alatt ez megváltozik. Az amerikai és európai ehetőrovar-piac bővül, és noha az európaiaknak csak a bő 10 százaléka állította azt egy felmérésen, hogy hajlandó lenne hús helyett rovart fogyasztani, az ehetőrovar-piac 2027-re bő 4,5 milliárd dollárosra duzzad az előrejelzések szerint. 

Klasszikus példa a homárfélék története, ugyanis a homárt például az Egyesült Államokban munkásoknak és raboknak adtak, sőt haleledelként hasznosították. Aztán a 18. század közepén elkezdett divatba jönni a fogyasztása, ami azóta is csak nő, 2027-re 11 milliárdos globális homárpiarcról beszélhetünk majd.

Lehetséges, hogy a rovarfogyasztással is megbarátkozik a nyugati világ, és ebben a folyamatban a feldolgozott rovarpor hozzáadása egyes alapélelmiszerekhez, mint a liszt, az első lépés lehet. 

Azt a szerző sem állítja, hogy a tömeges rovarfogyasztás megoldaná az emberiség élelmiszerellátás- és klímaproblémáit, de azt igen, hogy nagyobb arányú fogyasztásuk kedvezőbb lenne és hozzájárulna a megoldáshoz.

Egyébként korábbi kutatások is azt támasztják alá, hogy az ételek elutasításában fontos szerepet játszik egy tényező, amit kulturális összetevőnek nevezhetünk. Ez a tényező könnyebben befolyásolható, és elsősorban azon múlik, hogy a fogyasztó mennyire tartja az adott ételt természetesnek, magától értetődőnek. 

Bár ez most nem tűnik egyszerűnek a rovarok esetében, pár nem is olyan régi példa jól mutatja, hogy a rovarételek megszerettetése nem lehetetlen. A cukornak például jót tett, hogy egy időben a természetességét erősen marketingelték, de például az erjesztett tejtermékeknek is idő kellett, amíg elfogadták őket. A “barátságos bélbaktérium” ma már teljes mértékben elfogadott, népszerű fogalom, holott kezdetben ez sem volt ennyire egyértelmű.

Ennek ellenére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének igazgatója szerint Európában a rovarfehérjéknek elsősorban az állati takarmányozásban lesz szerepe. A magyar Greensect például fekete katonalégy tenyésztésével és takarmányozási célú felhasználásával foglalkozik, árulnak rovarlisztet és rovatolajat is, szintén takarmánynak.

A portugál Auchan mindenesetre tavaly év végén kezdett rovarokból készült alapanyagok felhasználásával előállított, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek forgalmazásába, a termékcsalád rovaros snackeket, fehérjetésztát és fehérjés rovarlisztet tartalmaz.

Élet rovar rovarétel Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. szeptember 26. 17:33 Élet, Világ

Meg kell ijeszteni az embereket, hogy ne vásároljanak orvvadászoktól

Az állatok veszélyeztetettsége vagy a termékek káros hatása nem érdekli az embereket, így nem érdemes ezekre hivatkozni.

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Fabók Bálint
2022. szeptember 23. 15:28 Élet

Az eredeti jegyár tízszeresébe kerül egy belépő az olaszok elleni meccsre a másodlagos piacon

A stadion befogadóképességének a többszörösét is megtölthették volna, így beindult a másodlagos piac. Eddig 1700 jegynél volt névátírás.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Ne hagyd ki