Több mint fél éve már, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és emiatt menekültek százezrei keltek át az ukrán-magyar határon, sokan családostul. Többségük valószínűleg továbbállt más európai országba, de még így is rengetegen maradhattak – azt viszont senki sem tudja, hogy pontosan hányan. Szeptember elsején elvileg a menekülteknek is megindult az oktatás, de míg Európa többi érintett országában próbált erre valamilyen megoldást találni az oktatási rendszer, a magyar állam lényegében abban bízik, hogy a probléma majd elmúlik magától.

Arról sincs pontos adat, hogy hány ukrán gyerek lehet Magyarországon. Az érkezők koordinálásában segédkező Migration Aid  vezetője, Siewert András szerint mindenki a sötétben tapogatózik. „Nem tudunk konkrétumot mondani, mert nincsenek konkrétumok. Az állam az alapvető számadatokkal is hadilábon áll. Azok az ukrán állampolgárok, akik rendelkeztek biometrikus azonosításra alkalmas útlevéllel, automatikusan kaptak 90 napos turistavízumot, azóta sem tudni, hogy ők itt maradtak-e vagy továbbálltak. Sokan számoltak azzal, hogy a háború rövid lesz, és visszatérhetnek Ukrajnába, ennek ellenére is 30 ezren igényeltek menekültstátuszt, ennek minimum a duplája, de akár 200 ezer fő is lehet az itt tartózkodók száma.” 

Siewert menekültstátuszra vonatkozó kérelmének becslését az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is alátámasztotta, amely azt mondta, hogy augusztus végéig 28 785 menedékkérelmet regisztrált, ebből 13 945-en 18 év alatti kérelmezők. Kiemelték, hogy a kérelmet benyújtók döntő többsége továbbra is családos – édesanyák és gyermekeik -, de ebben a számban nincsenek benne azok, akik nem adtak be menedékkérelmet, kettős állampolgárok (és így nem kaphatnak menedékjogi státuszt), valamint vízummal érkeztek.

Az ORFK napi rendszerességgel küld közleményeket az Ukrajna, illetve Románia felől érkező határátlépők számáról, a közleményekből összerakva az alábbi grafikon rajzolódik ki azokról, akik igényeltek az elmúlt három hónapban tartózkodási engedélyt (ez csak 30 napig érvényes), illetve külön számolták a Budapestre vonattal érkező felnőtteket és gyerekeket.

Mivel önmagában a határ átlépése nem csak menekülés miatt történhet, ezért nem az összesített határátlépések számát vettük figyelembe, hanem csak az ideiglenes tartózkodási engedélyt kérvényezők, illetve a vonattal érkező gyermekek számát.

Ez alapján csak a nyári hónapokban vonattal 14 ezer ukrán érkezett a háború elől a fővárosba, harmaduk gyermek volt, és összesen közel 20 ezren igényeltek 30 napos tartózkodási engedélyt.

Siewert András szerint azok aránya, akik maradni akarnak, egyre növekszik. „Létrejött egy szürke zóna, sok szülő hív minket azzal, hogy lejárt a vízum, menedékkérelmet nem akarnak beadni, visszatoloncolni amúgy sem lehet őket, mert háború van. Nem sokkal ezelőtt beszéltem egy budapesti önkormányzati képviselővel, aki elmondta, hogy járt bent náluk egy ukrán anyuka, de beszélni sem tudtak vele, mert nem tudott semmilyen idegen nyelven.“ 

A Migration Aid vezetője elmondta, hogy sokan próbálkoztak pop-up jellegű iskolák felállításával, ahol ukrán nyelven tartottak volna oktatást, de eddig az Oktatási Hivatal egy kezdeményezést sem akart akkreditálni. „A gyakorlatban úgy néz ki az oktatás, hogy megérkezik Magyarországra egy anyuka, mondjuk három gyerekkel, mind a három tanköteles korú, de semmilyen nyelven nem beszélnek az ukránon kívül.

Beülnek az iskolapadba - már ha egyáltalán ez megtörténik - és egy kukkot nem fognak érteni abból, amit mondanak nekik.”

Ezt egyébként a G7-nek máshonnan is megerősítették, egy dunántúli megyei jogú város egyik általános iskolájában még augusztus végén is csak annyit tudtak, hogy jönnek ukrán gyerekek, akik nem tudnak más nyelven. Azt azonban senki sem tudta megmondani, hogy hányan lesznek, külön oktatásról szó sem lehetett, a gyerekeket a többiek között kellett elhelyezni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány ábra arról, hogy miért sztrájkolnak a tanárokA tanárhiány más országokban is probléma, de a magyar pedagógusok helyzete kiugróan rossz, mert egyszerre magas a leterheltségük és alacsony a bérük.

Kerestük az Oktatási Hivatalt azzal a kérdéssel, hogy tudják-e, hány ukrán menekült gyerekkel kell számolnia a rendszernek, és hogy számukra terveznek-e bármilyen különoktatást, de azt a választ kaptuk, hogy ebben a Belügyminisztérium az illetékes. Ugyanezt megkérdeztük tőlük is, választ azóta sem kaptunk, de ha kapunk, a cikket frissítjük.

A Bel-Pesti Tankerületi Központot sikerült elérnünk, ők azt mondták, hogy pontos adataik az iskolakezdés után egy héttel még nincsenek. „A diákok a tanórai foglalkozások mellett tanórán kívüli egyéni-, illetve kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt magyar nyelven, ezt a kormány havi 130 ezer forint/fő többlettámogatással segíti elő. A legtöbb intézményben ezeket a foglalkozásokat olyan gyakorlott pedagógusok végzik, akiknek van szakképzettségük és tapasztalatuk a magyar mint idegen nyelv oktatásában, illetve külföldi tanulók felzárkóztatásában. A hatályos szabályok alapján, ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya vagy a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, igazgatói engedéllyel a már elvégzett évfolyamot kizárólag felzárkóztató foglalkozásokon és nyelvórákon való részvétellel lehet megismételni, ebben az esetben a foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.”

Az ukrán oktatási minisztérium ugyan biztosít lehetőséget az online oktatásra, de a magyar állam nem ismeri el az ott szerzett tudást. Probléma az is, hogy a pedagógusok tapasztalatai alapján az Ukrajnából érkezett gyerekek tudásszintje elmarad az itthonitól, a felmérőkön alacsonyabb osztályba sorolják be őket, mint ahová Ukrajnában jártak. A tankerület válaszából kitűnik, hogy felzárkóztató foglalkozást és nyelvórát ugyan biztosítanak, de az már nem derül ki, hogy ezt milyen nyelven.

„A hivatalos álláspont az, hogy minden gyereknek joga van az oktatáshoz, és ezzel el is van intézve. A tankerületek azt szokták javasolni a szülőknek, hogy próbálják két tannyelvű intézetbe íratni a gyereket, de erre sincs mindenhol lehetőség” – ezt már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviseletében Nagy Erzsébet mondta a G7-nek.

Kevés visszajelzést kapunk a pedagógusoktól, reprezentatív számaink nincsenek. Az esetek, amikről tudomást szerzünk, azt mutatják, hogy nagyon nagyok a különbségek az ukrán gyerekek és a magyarok tudásszintjében, a nyelvi probléma szintén hatalmas gond, ha valamelyik gyerek beszél is angolul, azt még nem olyan szinten tudja, hogy érdemben be tudjon csatlakozni a tanórába.

Mindeközben a környező országokban – Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Lengyelországban – a háború kirobbanása után egyből elkezdték megszervezni, hogy a menekültek folytatni tudják a tanulmányaikat. A szláv nyelvet használó országokban – például Szlovákiában vagy Lengyelországban – könnyebb dolga van a menekülteknek, a lengyel nyelv például közel 70 százalékban egyezik az ukránnal. Ugyanakkor pont azok a részletek, amelyek például a természettudományos ismeretek átadásához elengedhetetlenek, már nem azonosak, így előbb a gyerekek lengyeltudását kell egy kicsit felturbózni. Erre például egy civil szervezet segítségével készítik fel a lengyel tanárokat, akik online órákon sajátítják el, hogyan kell az anyanyelvüket második nyelvként tanítani. A háború kirobbanását követő napon már 3000 tanár vett részt az online oktatásban, és további 30 ezer nézte meg a webinár tartalmát később. Emellett 2100-an külön nyelvkurzust is elvégeztek.

Szlovákiában az Unicef segíti a Nemzeti Művelődési és Ifjúsági Intézetet, akik koordinátori posztokat hoztak létre nyolc megyeszékhelyen. Ezek felelnek az Ukrajnából érkezett tanulók oktatásáért, ők nemcsak elirányítják az egyes intézményekbe a tanulókat, hanem módszertani iránymutatást is nyújtanak az iskoláknak, és a pedagógusok számára nyelvkurzusokat is szerveznek.

Ukrán háborús menekült gyermekek tanévnyitó ünnepségre érkeznek a román és az ukrán zászló színeivel feldíszített bukaresti Ienachita Vacarescu Általános Iskolában 2022. szeptember 5-én. Fotó: MTI/AP/Andreea Alexandru

A román oktatási minisztérium az országba érkező ukrán tanároknak lehetőséget biztosít a szakmájuk folytatására: a háború kitörése után egy héttel már 50 ukrán gyerek tanulhatott írni és olvasni ukrán és angol nyelven, valamint részesülhetett természettudományos oktatásban a román fővárosban. Ahogy teltek a napok, egyre több ukrán tanár és diák tudott bekapcsolódni az oktatásba. Az Unicef kiemelte, hogy különösen a biztonságérzet növelésében van nagy szerepe az anyanyelvi közegnek, de még így is nehéz kezelni azokat a pillanatokat, amikor egy gyermek megtudja, hogy valamelyik rokona meghalt a háborúban.

Az osztrák oktatási minisztérium úgy kalkulál, hogy az idei tanévben 50 ezer ukrán gyerek beiskolázásáról kell gondoskodnia – a legutóbbi során 11 ezer gyereket már sikerrel integráltak az osztrák oktatási rendszerbe. Az iskolák helyet és felszerelést biztosítanak ahhoz is, hogy azok, akik az ukrán oktatási minisztérium által kiadott tananyagot szeretnék online formában elsajátítani, nyugodt körülmények között férjenek hozzá.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Szomorú, hogy a köznevelésben újonc miniszterek nem akartak szembesülni a valósággal”Tanárhiányról, túlterheltségről, méltatlanul alacsony és befagyasztott bérekről, elöregedő tanárkarról is szó volt a Pedagógusok Szakszervezetének kerekasztal-beszélgetésén.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte példátlanul alacsonyak a magyar tanárbérek EurópábanA tanárbérek alakulása elég jól megvilágítja, hogy miért próbálnak sztrájkolni a közoktatásban dolgozók hetek óta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet gyerekek oktatás orosz-ukrán háború Ukrajna ukrán menekültek Olvasson tovább a kategóriában