Évtizedes mélységekben van a 2022-es almatermés – mondta a G7-nek Kelemen Péter, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezetének (FruitVeB) ügyvezetője. A szervezet becslése szerint idén 300-350 ezer tonna almát gyűjthetnek a gazdák, ami tetemes elmaradás a tavalyi 520 ezer tonnától.
Kelemen Péter a csökkenést alapvetően környezeti körülményekre vezeti vissza, de van más oka is a visszaesésnek. 2021 augusztusa óta nincs elég csapadék Magyarországon: Kelemen szerint csak az elmúlt három-négy hónapban 130-150 milliméter eső hiányzik a hatékony termesztéshez. Emellett a késő tavaszi fagyok is erősen rostálták az almatermést, illetve korosodik az ültetvényállomány, ami miatt fokozatosan csökken a termékenység.
A magyar gyümölcstermesztésben meghatározó szerepe van az almának. A gyümölcs termőterületek egyharmadán termesztenek almát, így az Európai Unió éves almatermésének 4-6 százalékát adják a magyar gazdák. Idén ez a részesedés csökkenni fog, hiszen a magyarországi visszaeséssel szemben az EU-ban az elmúlt 15 év harmadik legnagyobb termése, 12 millió tonna várható.
A kihívások kezelésénél érdemes kettéválasztani az étkezési almát és a léalmát, mivel a termesztés módjai különböznek a boltokba kerülő és a feldolgozóiparba, sűrítménynek szánt termékek között, leginkább gépesítés szempontjából.
A FruitVeB ügyvezetője szerint a kedvezőtlen időjárás ellen igazán csak fejlesztésekkel lehet védekezni, ám az üdítőkbe szánt gyümölcsök bevételéből szinte lehetetlen korszerű öntöző, fagyvédő berendezéseket vásárolni, tehát éppen a legnagyobb kockázatok ellen maradnak védtelenek a fák és válnak kiszolgáltatottá a gazdák is.
Kelemen Péter szerint a kiszámíthatatlanságból fakadóan egyre többen fontolgatják az iparágból való kilépést. Azt mondta, hogy a jelenlegi sűrítményexport-mennyiség fenntartásához létfontosságú lenne elérni a teljes gépesítést, amelyhez jelentős támogatásokra lenne szükség.
„Száz százalékos gépesítést kell elérni, ez garantálja csak a hosszútávú kilábalást. Ezt a szereplők vertikális integrációjával*a feldolgozók és a termelői értékesítő szervezetek együttműködése lehet előmozdítani, ami a magyarországi feldolgozók és termelők közös feladata és érdeke, hiszen előbbinek olyan ajánlatot kell adnia, hogy érdemes legyen hosszú távra terveznie a termelőnek” – mondta Kelemen.
Az ügyvezető szerint a gazdák túlélését az segíti, hogy a támogatásokkal együtt elég pénz jut arra, hogy fokozatosan fejlesszék, gépesítsék az ültetvényeiket, fejlesszék szaktudásukat. Ezáltal magas hozamot, évente akár 50-60 tonna/hektár termést adhat egy-egy gyümölcsös, ami az országos átlagtermés háromszorosa. Ha azonban 2-3 évben is problémák lennének a terméshozammal, fenntarthatatlanná válik egy gazdálkodás, de a fejlesztések pont ennek kiküszöbölését célozzák.
Az étkezési alma ára egyébként csökkent tavaly óta. Négy áruház*Aldi, Lidl, Penny és Tesco G7 által legyűjtött adatai alapján árai alapján az alma átlagára tavaly augusztusban 462 forint volt, idén 415.
Összességében Kelemen Péter szerint jelen pillanatban az étkezési alma szegmensben nincs vészhelyzet, ugyanakkor a feldolgozóipari alapanyag-termesztés kilátásai „rendkívül aggasztóak”. Ezért komoly tervekre és összefogásra van szükség ahhoz, hogy a feldolgozóiparba szánt almatermés stabilizálódhasson, és a gazdák ne legyenek annyira kitettek a klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárási jelenségeknek.
Élet
Fontos