Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Lehet, hogy eddig azt gondoltad, hogy az almatermesztésben és kereskedelemben már nem sok újat lehet alkotni. A gazdálkodó elülteti a fát, learatja a termést és a kereskedelmi láncon keresztül eladja a fogyasztónak. Ez a klasszikus felállás, amelyben végső soron az ár-érték arány dönt, a termesztők és a kereskedők pedig lényegében szabadon versenyeznek egymással.

Kivéve az úgynevezett klub almákat, amelyek leglátványosabb képviselője a Pink Lady. Ezek termesztése és kereskedelme ugyanis teljesen eltér a klasszikus módoktól.

Bár a Pink Lady egy külön almafajta, amelyet a hetvenes évek végén Ausztráliában nemesítettek a Lady Williams és a Golden Delicious keresztezésével, sokkal fontosabb, hogy egy globális márka is egyben. Ez az, amiben alapvetően különbözik az olyan nálunk is népszerű fajtáktól, mint a Gala vagy a Jonagold. Ezek nem tekinthetők márkáknak, mert ilyen értelemben nincs gazdájuk, aki egybefogná, ellenőrizné a termesztésüket, és mögéjük tenne bármilyen marketinget.

A Pink Lady viszont a maga nemében egy zseniális üzleti konstrukció. Adott egy termék, egy almafajta, amelyet nem reprezentatív felmérésünk szerint gyakorlatilag mindenki nagyon finomnak talál már az első harapásra, de a termék nevét 1992-ben levédette az Apple and Pear Australia Limited nevű vállalat, és világszerte szigorú keretek közé szorított a névvel kapcsolatos minden szakmai tevékenységet.

A múlt század közepe óta sok példa van arra, hogy egy új almafajta nevét a fejlesztője levédeti, és a szabadalmi idő alatt a facsemeték árába olyan jogdíj épül be, amelyet megkap. Ez biztosítja a fejlesztő költségeinek megtérülését, a pénzügyi siker pedig másokat is ösztönözhet a további fejlesztésekre.

Ez a rendszer azonban nem teszi márkává az adott almafajtát, hiszen sem a termesztésben sem a piacra jutásban nem követel meg egységes fellépést. A Pink Lady azért klub alma, mert csak az termesztheti, és csak az kereskedhet vele ezen a néven, akit felvesznek a klubba, és ezért természetesen fizetni kell.

A klubrendszer lényege a teljes piac egy kézben tartása. A klub döntésén múlik, hogy hol és hány tagja van, vagyis kontroll alatt tartja a kínálati oldalt. A Pink Lady erősen prémiumterméknek pozicionálja magát, cikkünk megjelenésekor a magyar boltokban 700-1000 forintért adják kilóját, ami legalább kétszerese még a drágább tömegalmáknak is, és mivel a termesztés erős mennyiségi kontroll alatt áll, a dömping árleszorító hatása gyakorlatilag kizárt.

A kontroll természetesen arra is lehetőséget ad, hogy a minőséget szinten tartsák. Egy Golden vagy Idared alma lehet jobb vagy rosszabb minőségű, kisebb vagy nagyobb méretű, és bizonyos határokon belül eltérő ízű is, mert szinte bárki bárhol termesztheti, a Pink Lady-t azonban csak ellenőrzött körülmények között lehet termeszteni és forgalmazni.

A márka európai licencmenedzsere a Star Fruit nevű szakmai egyesülés, amely körülbelül 3 ezer európai termesztőnek, de mindössze 15 nagykereskedőnek engedi használni a márkát, és mindent egy kézből ellenőriz, az almafa alatti föld minőségétől kezdve a csomagolásig.

Értékesítési szempontból talán ennél is fontosabb, hogy a Pink Lady mögött óriási marketingbüdzsé és aktivitás áll. A Pink Lady olyan mint egy divatos ruhamárka, amelynek megjelenésén, arculatépítésén, közösségi és hagyományos médiaszereplésein háttéremberek tucatjai dolgoznak, ami egy gyümölcsnél viszonylag szokatlan felállás. A cél egyértelműen annak a csábító érzésnek a táplálása, hogy a Pink Lady vásárlói nem pusztán egy almát, hanem egy életérzést vesznek.

Az ausztrálok tulajdonképpen ráhúzták az almára az autóipar (vagy más iparág) rég bevált módszerét: ugyanarra az alapra építve egy prémiumra márkázott (egyébként kiváló minőségű) modellverziót tudnak eladni annyiért, amennyit nem szégyellnek kéri érte.

A klub almák üzleti modelljét az értelmetlennek tartott fogyasztást kritizálók általában nem nézik jó szemmel, a kilónként közel ezer forintos gyümölcsön ugyanis szemtelenül nagy profit mellett rengeteg olyan “felesleges” költség is van, amelyet a vevő a kasszánál, a termesztő pedig a tagsági díjakon keresztül fizet meg. Ha nem lenne ekkora felhajtás a Pink Lady körül, amely egyébként pusztán az ízével is erősen versenyképes, akkor sokkal olcsóbb lehetne, és tömegtermékké is válhatna.

Ez azonban valószínűleg sosem fog bekövetkezni. Európában nemrég indult az idei almaszüret, és az előrejelzések szerint idén 12,6 millió tonna gyümölcsöt szednek le a fákról. A Pink Lady, amelyet egyébként döntően csak három régióban, Franciaország, Spanyolország és Olaszország bizonyos részein termesztenek, 195 ezer tonna termést hozhat, vagyis az erőteljes, 9 százalékos növekedése ellenére is még mindig csak 1,5 százalékos az aránya az összes almán belül.

A prémium klub alma legnagyobb felvevőpiaca Németország és az Egyesült Királyság, ahol a kereslet dinamikusan növekszik. Ám a Pink Lady márkabirtokosa ennek ellenére is csak óvatos bővülést tervez, az európai termés a tervek szerint még 2025-re is csak 275 ezer tonna lehet, szó sincs arról, hogy a prémium érzetből és az üzleti modellből engednének.

A magyar almatermés a Fruitveb szakmai szervezet várakozásai szerint idén 730 ezer tonna körül lehet, de ennek 70-75 százaléka ipari alma minőségű, azaz a boltok polcaira nem kerül. Az ipari alma magas aránya évek óta jellemző Magyarországra, ami minőségi szempontból ugyan nem túl jó hír, de nem veszélyezteti az önellátásunk biztonságát: évente mintegy 150 ezer tonna étkezési alma fogy el a magyar boltokban.

A Fruitveb adatai szerint Magyarország 2002 óta elvesztette almaültetvényeinek 40 százalékát, ma már csak 25 ezer hektáron termelnek almát, és ennek 40 százaléka korszerűtlen, versenyképtelen – legfeljebb léalmának jó. Mindössze 5 ezer hektár olyan ültetvény lehet, amelyen magas színvonalú munka folyik, ami nem arra utal, hogy a prémium klub almák induló vonatára egy átlagos magyar gazdálkodó időben fel tudna szállni.

Az alábbi ábra azt is megmutatja, hogy Magyarország értékben és mennyiségben is több almát importál egy évben, mint amennyit külföldön elad, vagyis almából deficitesek vagyunk. Jól kirajzolódik az is, hogy mikor van a szezon:

 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Világ alma almatermesztés klub alma Pink Lady Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2024. március 18. 10:11 Adat, Élet

Hol eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt Európában?

Több mint négyszer annyi gyümölcsöt és zöldséget esznek átlagosan Albániában, mint Szlovákiában. A magyar fogyasztás Európa alsó negyedében van.

Pálos Máté
2024. március 18. 04:34 Élet, Közélet

Több ezer oktató szólalt fel az egyre méltatlanabb bérek ellen három nagy állami egyetemen

Azonnali béremelést, az anyagi megbecsültség hiányának megszüntetését, továbbá a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását kérik a fenntartótól.

Lukács András
2024. március 17. 04:33 Élet

Gyermekeink egészségét veszélyezteti a műfű és a gumiburkolat

Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a sportpályákon, játszótereken is használt műfüves, illetve gumiburkolatú felületeknek komoly környezeti és egészségi kockázatai vannak.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 16. 04:37 Adat, Élet

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

Elfogadta az Európai Parlament a gázfűtés kivezetésére irányuló szabályokat, a lépés erősen hat majd a magyar háztartásokra.

Pintér Róbert
2024. március 15. 04:36 Tech, Világ

Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb

Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.

Stubnya Bence
2024. március 14. 13:33 Közélet

Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány

Két intézkedést is bejelentettek az elmúlt időszakban, a cél a belső munkaerőtartalékok hatékonyabb kiaknázása.