A csoportnyomás nagy hatással van az emberek cselekedeteire. Ennek lehetnek pozitív hatásai is, például egy jól teljesítő osztályban feljebb tudja húzni a lemaradó gyerekek teljesítményét. De általában több szó esik a negatív vonatkozásairól.
Alapvető kérdés, hogy mennyire lehet erős ez a befolyás. Japán kutatók azt vizsgálták meg, hogy professzionális futballbírók ítéletét el tudja-e téríteni a szurkolóktól származó csoportnyomás, így áttételesen arra voltak kíváncsiak, hogy ez akár szakmai szempontokat is felülírhat-e.
Erre tökéletes természetes kísérlet volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott futballszezon. 2020-ban elindult a megszokott mederben, majd hónapokig szünetelt a liga. Júniusban újraindult üres stadionokkal, majd 30 százalékos telítettséggel, de csak hazai szurkolókkal tartották a meccseket. Végül a limitet felemelték 50 százalékra, és már a vendégcsapat szurkolóit is beengedték.
Hirosi Morita és Sota Araki azt vizsgálták meg, hogy átlagosan hányszor fúj a bíró a hazai csapat ellen, illetve hány sárga lapot oszt ki a csapatoknak. Eredményeik azt mutatják, hogy
a bíró kevesebb szabálytalanságot fúj be a hazai csapatnak akkor, amikor szurkolók is vannak a stadionban.
Ráadásul úgy tűnik, hogy a hazai szurkolók abszolút száma számít, mivel nem akkor volt a hatás legerősebb, amikor csak hazai szurkolók, de alacsony számban voltak jelen a meccseken, hanem akkor, amikor már a stadion fele tele volt, nagyobb részt hazai szurkolókkal.
A hatás viszont, bár szignifikáns, alapvetően elég kicsi, meccsenként nagyjából egy szabálytalansággal fújnak be kevesebbet a hazai csapatnak. Ráadásul a sárga lapok számára már nem volt hatással a nézők jelenléte.
Ez alapján úgy tűnik, hogy bár hatással van a futballbírókra a nagy számú hazai szurkoló csoportnyomása, de ez csak enyhén tudja őket kibillenteni, és akkor is csak a kisebb szabálytalanságok megítélésében. Így kijelenthető, hogy
szakmai kérdésekben is tényező a csoportnyomás, de nem olyan nagy mértékben, hogy erős szakmai érveket felül tudjon írni.
Természetesen ahhoz, hogy kiderüljön, ez a nyomás más helyzetekben vagy más szakmákban is megjelenik-e, további kutatásokra van szükség.
Mégis, ha más oldalról nézzük, akkor az eredmények arra mutatnak, hogy elég erősnek számít a csoportnyomás. Hiszen, ha idegen emberek egy szakmai helyzetben hatással tudnak lenni az egyik legfontosabb szerepet betöltő emberre a meccseken, akkor könnyű elképzelni, mennyire nehéz ellenállni a nyomásnak, ha ismerősöktől, valakinek a szűk baráti vagy családi köréből érkezik. Így tehát fontos figyelni személyes és szakmai életünkben is arra, hogy kiszűrjük ezt a hatást, és ettől függetlenül hozzuk meg a döntéseinket.
