A csoportnyomás nagy hatással van az emberek cselekedeteire. Ennek lehetnek pozitív hatásai is, például egy jól teljesítő osztályban feljebb tudja húzni a lemaradó gyerekek teljesítményét. De általában több szó esik a negatív vonatkozásairól.

Alapvető kérdés, hogy mennyire lehet erős ez a befolyás. Japán kutatók azt vizsgálták meg, hogy professzionális futballbírók ítéletét el tudja-e téríteni a szurkolóktól származó csoportnyomás, így áttételesen arra voltak kíváncsiak, hogy ez akár szakmai szempontokat is felülírhat-e. 

Erre tökéletes természetes kísérlet volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott futballszezon. 2020-ban elindult a megszokott mederben, majd hónapokig szünetelt a liga. Júniusban újraindult üres stadionokkal, majd 30 százalékos telítettséggel, de csak hazai szurkolókkal tartották a meccseket. Végül a limitet felemelték 50 százalékra, és már a vendégcsapat szurkolóit is beengedték. 

Hirosi Morita és Sota Araki azt vizsgálták meg, hogy átlagosan hányszor fúj a bíró a hazai csapat ellen, illetve hány sárga lapot oszt ki a csapatoknak. Eredményeik azt mutatják, hogy

a bíró kevesebb szabálytalanságot fúj be a hazai csapatnak akkor, amikor szurkolók is vannak a stadionban.

Ráadásul úgy tűnik, hogy a hazai szurkolók abszolút száma számít, mivel nem akkor volt a hatás legerősebb, amikor csak hazai szurkolók, de alacsony számban voltak jelen a meccseken, hanem akkor, amikor már a stadion fele tele volt, nagyobb részt hazai szurkolókkal.  

A hatás viszont, bár szignifikáns, alapvetően elég kicsi, meccsenként nagyjából egy szabálytalansággal fújnak be kevesebbet a hazai csapatnak. Ráadásul a sárga lapok számára már nem volt hatással a nézők jelenléte.

Ez alapján úgy tűnik, hogy bár hatással van a futballbírókra a nagy számú hazai szurkoló csoportnyomása, de ez csak enyhén tudja őket kibillenteni, és akkor is csak a kisebb szabálytalanságok megítélésében. Így kijelenthető, hogy

szakmai kérdésekben is tényező a csoportnyomás, de nem olyan nagy mértékben, hogy erős szakmai érveket felül tudjon írni.

Természetesen ahhoz, hogy kiderüljön, ez a nyomás más helyzetekben vagy más szakmákban is megjelenik-e, további kutatásokra van szükség.

Mégis, ha más oldalról nézzük, akkor az eredmények arra mutatnak, hogy elég erősnek számít a csoportnyomás. Hiszen, ha idegen emberek egy szakmai helyzetben hatással tudnak lenni az egyik legfontosabb szerepet betöltő emberre a meccseken, akkor könnyű elképzelni, mennyire nehéz ellenállni a nyomásnak, ha ismerősöktől, valakinek a szűk baráti vagy családi köréből érkezik. Így tehát fontos figyelni személyes és szakmai életünkben is arra, hogy kiszűrjük ezt a hatást, és ettől függetlenül hozzuk meg a döntéseinket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHabozol a fontos döntések előtt? Kísérlet bizonyítja, hogy megéri az ösztöneidre hallgatni57 ezer sportfogadás eredményeit elemezve arra jutott három közgazdász, hogy jobban jár, aki nem bizonytalankodik sokat egy döntés előtt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéha még a harag is lehet jó tanácsadóPersze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet csoportnyomás futball kísérleti közgazdaságtan szabálytalanság Olvasson tovább a kategóriában