A hazai irodapiac köszöni, jól van, noha sokan vetettek már rá keresztet a home office terjedése miatt. Igaz, hogy 2020 előtt jelentős fejlesztések folytak országszerte, komoly bérbeadói piac volt, ahol a bérlők sokszor nem is nézték az árat.
A járvány miatt azonban kialakult egy új valóság: a hibrid – egyszerre irodai és otthoni vagy bárhol, akár utazás közbeni – munkavégzés, amit még mindig szokunk és tanulunk.
– mondta Pál Tamás, a JLL Hungary senior üzletfejlesztési igazgatója a G7 podcastban.
Az adást ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón lehet meghallgatni:
A járvány kitörésének kezdetekor azért sem volt nagy változás a piacon, mert fix idejű bérleti szerződések vannak, amiket általában minimum öt éves időszakra kötnek, ezeket nem lehet csak úgy felmondani. Tárgyalási alap lehet viszont, ha valaki területet csökkent, de cserébe szerződést hosszabbít
– mondta a szakember. Tehát az irodaházak nagyrésze jelenleg is bérbe van adva – hogy mennyien dolgoznak bennük, az egy másik kérdés.
A kihasználtság fokát illetően hosszú távon fogjuk látni majd a megfelelő irányt
– mondta Peyer Dorottya, a JLL piaci elemzője. Elindult a home-office trend, majd rátértünk a hibrid irányra, de mindig cég- és szektorfüggő, hogy melyik mennyire válik be. Bejött a képbe a négy napos munkahét kérdése is, pedig még azt sem tudjuk, hogy az előző két típusú munkavégzés mennyire működik jól. Ráadásul a munkaerőpiac nagyon aktív, és a fiatalabbak körében egyre nagyobb a fluktuáció – további kérdés, hogy ezekkel a lehetőségekkel hogyan lehet megtartani a munkavállalókat.
Ahogy a környezettudatosság egyre inkább teret nyer az ingatlanfejlesztési területen is, a jövő a régi épületek új és modern irodaterületekké való átalakításában lehet Pál Tamás szerint.
Vannak már nagyon jó projektek itthon, a Dorottya udvar Budapesten például egy kiemelten jó fejlesztés, ahogy a Material Center is a Róbert Károly körúton. Egyelőre azonban Budapest és általában Magyarország a régi épületek újragondolásában nem teljesít olyan jól, mint például Bécs, ahol még jóval a környezettudatossági fókusz megjelenése előtt megtartották ezeket az értékes épületeket. Angliában, Németországban – illetve egész Európa szerte – is nagyon erős trenddé vált, hogy meglévő ingatlanból átalakítással, átépítéssel hozzanak létre jó projekteket.
Magyarországon is sok szép és régi épületünk van, amit fel lehetne újítani és ki lehetne használni –. Általában a kisebb belmagasságú épületek esnek el az átalakítás vs. új épület építése kérdésben, mert például ha alacsony a belmagasság, akkor kihívás lehet hotelt vagy irodát építeni belőle.
– mondta Pál Tamás.
Itthon továbra is a Váci úti irodafolyosón és a XIII. kerületben van a legmagasabb irodaállomány Budapesten, több mint egymillió négyzetméter található itt, és elég sok a tervben lévő és fejlesztés alatt álló irodaépületek száma is
– mondta Peyer Dorottya. Mellette Dél-Buda kapott még kiemelt figyelmet, a Kopaszi-gát és a Budapart, de az Etele tér közeli Office Garden és a Budapest One is ilyen fejlesztés. Ezek közös jellemzője, hogy a különálló irodaépületektől az üzleti központok felé mozdultak, a bérlők azokat a helyeket keresik, ahol széles szolgáltatási kör elérhető, és jól megközelíthetőek tömegközlekedéssel, kerékpárral is az autó mellett.
Ezeknek az új városrészeknek a fejlesztésénél sokkal nagyobb önkormányzati, állami részvételt és tudatosságot várna el Pál Tamás, hogy valóban az ottlakók, ott dolgozók életét segítő fejlesztések valósuljanak meg. Olyan szabályozásra, városi koncepciók kialakítására lenne szükség szerinte, ami kezeli a fejlesztési területek környékén élő kisebb közösségek félelmeit is. Látni kellene azt is, hogy nagyon sok ingatlanfejlesztő újít fel közösségi terket, fejlesztenek közlekedési útvonalakat, de lehetne ezt okosabban is csinálni, hogy egy könyezettudatosabb, élhetőbb fővárosunk legyen.
A podcast elkészítését a JLL Hungary támogatta.
