Nem is olyan nehéz rávenni az embereket, hogy jó helyre dobják a szemetet

Az emberiség rengeteg hulladékot termel, és ennek legalább harmadát nem megfelelően kezeli. Bár változást leginkább a rendszerszintű fejlődés hozhat, az egyéni cselekvés is sokat számít. A Behavioural Insight Team (BIT) azt gyűjtötte össze, hogyan lehet könnyedén arra ösztönözni az embereket, hogy megfelelően kezeljék a saját szemetüket. Ehhez a viselkedési közgazdaságtan már jól ismert eszközeit hívták segítségül.

Az egyik legfontosabb probléma, hogy még mindig sokat szemetelnek az emberek. Az Ellipsis Earth nagy-britanniai mérése alapján a koronavírus-karantén feloldása után több mint 400 százalékkal nőtt a szemét mennyisége, pedig feltételezésük szerint csak kétszer annyian jártak az utcákon.

A negatív üzenetek nem vállnak be ilyen szituációban, a kutatások alapján erre rosszul reagálnak az emberek. Így nem lehet bűntudatkeltéssel vagy az erkölcsi kötelességre hivatkozva rávenni őket, hogy jó helyre dobják ki a szemetüket. Jól működik viszont, ha nagyon megkönnyítik az emberek számára, hogy megtalálják a szemetest.

Erre épült a Hubbub kezdeményezése, a környezetvédelemmel, körforgásos gazdasággal foglalkozó csoport tagjai – gamifikációval ötvözve – látványos kukákat helyeztek ki. Volt, amelyik sötétben világított, olyan, aminél a szemét ide vagy oda dobásával szavazhattak valamilyen kérdésben, és disco kuka is, ami villogott és zenélt, ha valamit beledobtak.

Ezekkel az eszközökkel 75 százalékkal tudták csökkenteni a szemetelést

a kontrollterülethez képest, ahol minden úgy maradt, ahogy volt. Egy területen pedig kipróbálták a hagyományos, provokatív üzeneteket, amik negatív módon ösztönöznek arra, hogy ne szemeteljenek az emberek. Itt 10 százalékkal nőtt az eldobált hulladék mennyisége más területekhez képest.

De nemcsak a szemetelés csökkentése fontos, hanem az is, hogy a szelektíven gyűjthető hulladékot ne dobják ki minden mással együtt az emberek. A BIT szerint

erre is az a legegyszerűbb megoldás, ha megkönnyítik az emberek életét, és minden szelektív szemetet egy helyre gyűjthetnek.

Léteznek már olyan üzemek, ahova mindent el lehet vinni egyben, és a dolgozók válogatják szét a különböző anyagfajtákat. Összességében valószínűleg ez az irány lenne a leghatékonyabb, mert bár ez némileg növeli a rendszer működtetésének költségeit, de nagyobb lenne az összegyűjtött, újrahasznosítható hulladék mennyisége.

Ahol viszont nincs még ilyen lehetőség, ott más módszerekkel is növelhető a szelektív gyűjtés. A szelektív kukához kihelyezett szemléletes grafikák sokat segíthetnek abban, hogy megfelelő helyre dobják a szemetet az emberek. Ezen kívül – szintén a gamifikációhoz nyúlva – akár kisebb nyereményjátékokkal is lehet segíteni a megfelelő szokások kialakulását.

A mindennapi szelektív gyűjtésen kívül az is fontos, hogy a feleslegessé vált nagy háztartási gépektől, tárgyaktól megfelelően szabaduljanak meg az emberek. Erre is sokszor csak bonyolult megoldások vannak, megadott napokon lehet elvinni valahova, ami ráadásul mindentől messze van. Vagy figyelni kell, hogy mikor van az az időpont, amikor jönnek és elviszik. Ezen is segíthetnek az informatív grafikával és figyelemfelkeltő képekkel ellátott poszterek, illetve hűtőmágnesek, amik segítenek észben tartani, hogy mikor kell a nagy méretű lomokkal foglalkozni.

Összességében nagyon egyszerű módszerekkel lehet segíteni az embereknek, hogy ne csak ne szemeteljenek, de még jó helyre is dobják azt a hulladékot, amit újra lehet hasznosítani. A legfőbb tanulság, hogy leghatékonyabban úgy lehet erre motiválni az embereket, ha minél jobban megkönnyítjük a dolgukat.