Megnőtt a koporsók alapanyagát adó fa, a szállításhoz szükséges benzin és a hűtést biztosító áram ára, ráadásul egyre kevesebb a sírásó. A 15-20 milliárd forint éves forgalmú, kellékgyártókkal és -forgalmazókkal, temetőfenntartókkal és krematóriumokkal együtt mintegy 460 céget számláló szektorban ráadásul a világjárvány alatt megnőttek a munkaterhek.
A terület mindeközben átalakul: a temetőkön kívüli, „külső” cégek gyakran extra szolgáltatásokat kínálnak, ezek akár egymillió forintra is felhúzhatják egy szertartás költségét. Egyre gyakoribb a kisrepülőgépes búcsúztatás vagy éppen a hamvak ékszerbe foglalása.
Emellett a koporsós és hamvasztásos alapszolgáltatás ára szinte folyamatosan, évek óta emelkedik. A temetkezés egyszerűbb formái is egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek a hozzátartozóknak, ezért egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a szándékuk szerinti méltó búcsúztatást.
Ugyanakkor ez helyzetbe is hozza a legolcsóbb, nem mindig a legetikusabb módon – például kórházak közelében – hirdető, a különböző szolgáltatásokat átláthatatlanul számlázó szolgáltatókat. A szektor érdekképviseleti szervezetei – elsősorban az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület, illetve a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete – több javaslatot is megfogalmaztak az elmúlt években az állam felé, eredmény nélkül.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatsorából kiderül, hogy idén szeptemberben a koporsós temetési alapszolgáltatás – sírásással, ravatalozással, temetéslevezetéssel, gyászkocsival – 293 230 forint volt, míg a hamvasztás utáni alaptemetésé – ravatalozással, áldozati lánggal, temetéslevezetéssel és az urnát szállító gyászkocsival – 212 210 forint.
A tavaly szeptemberi átlagárakhoz képest ez több mint 10 százalékos emelkedés. A temetkezés ezzel az átlagos inflációnál nagyobb mértékben emelkedő fogyasztói árak toplistáján is előkelő helyen szerepel. Az alábbi grafikonon a temetkezési alapszolgáltatások átlagárának alakulását ábrázoltuk.
Ezzel is összefügghet, hogy az olcsóbb hamvasztást egyre többen választják, bár ez a tendencia a nyugati világban zajló nagyobb kulturális-társadalmi változásokhoz is kapcsolódik. Magyarországon európai összehasonlításban is elég magas a hamvasztásos temetkezés aránya: Budapesten ez már 80 százalék, de országosan is meghaladja a 60 százalékot.
Nem véletlen, hogy februárban változtatott a kormány a szabályozáson: az elhunyt hamvasztását már nemcsak a területi, hanem az ország bármelyik krematóriuma elvégezheti. Ez elméletileg kiegyenlíti majd a kihasználtságból következő árkülönbségeket, így kevesebb eséllyel állhat elő olyan helyzet, hogy a hozzátartozóknak várniuk kell a hamvasztó szabad kapacitására, ami előfordult a koronavírus-járvány legnagyobb többlethalálozást hozó hónapjaiban.
A hamvasztásos és koporsós alapszolgáltatás-drágulásnak több oka van: a fa világpiaci ára mintegy háromszorosára nőtt az elmúlt évben, ráadásul a Világgazdaság korábbi cikke szerint ennek még csak egy része szivárgott be a magyar árakba. Következésképp a következő hónapokban további drágulás várható mindkét szolgáltatásnál, mivel jogszabályi előírás a koporsó használata a hamvasztás során is.
Az érdekképviseleti egyesületek szerint munkaerőhiány van a szektorban, az utóbbi években több alkalommal megrendezett sírásóversenyek ellenére is egyre kevesebben akarnak sírásónak menni. A pandémia alatt a szigorú járványügyi előírások miatt nőttek a költségek és munkaterhek is.
Az évi mintegy 20 ezer temetést végző, a Fővárosi Önkormányzat által meghatározott hatósági árakkal dolgozó Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) – az országosan mintegy félezer szolgáltató egyik legnagyobbika – a G7 kérdésére közölte: beszállítóik jelezték a faanyag árainak jelentős emelkedését, és „átlagosan 8 százalék körüli áremelést érvényesítettek.“
Ezt a BTI nem hárította át a családokra, vagyis lenyelték az alapanyag drágulását és idén nem emeltek árat, „ezek a folyamatok ugyanakkor tovább növelik a BTI pénzügyi forráshiányát, veszteségeit“, írták.
A sírásók hiányát konkrétan nem erősítette meg a BTI, általánosabban fogalmaztak. Azt írták, a területen érzékelhető a munkaerőhiány, és „megnehezült a hiányzó létszám pótlása“. Ehhez hozzátették: az új fővárosi közműcégben, a hulladékgazdálkodást, köztisztaságot, távhőszolgáltatást, kertészetet, temetkezést és kéményseprést egyesítő Budapesti Közművekben lehetőség lesz a kritikus területeken a létszámhiány felmérésére és enyhítésére.
A drágulás újra ráirányította a figyelmet a temetkezési vállalkozókat tömörítő szervezetek korábbi javaslataira, amelyek arról szólnak, hogy az állam enyhítse a hozzátartozók anyagi terheit, és segítse a temetkezési szolgáltatókat: nyugati mintára javasolták a temetkezési áfa csökkentését és az állami kegyeleti előtakarékossági számla bevezetését is.
Jelenleg az önkormányzatok állják a köztemetések költségeit, és az önkormányzatok adhatnak szociális alapú temetési segélyt is a rászorulóknak.
Az állam részéről az elmúlt években a helyzet javítására a szociális temetkezés bevezetése merült fel: egy 2014-es törvénymódosítás elhalasztott, 2024-es hatályba lépésétől az állam átvállalná egyes temetések költségeit, amennyiben a hozzátartozó vagy egy általa felkért személy maga működik közre a halott eltemetése során: a hozzátartozó végezné a koporsó vagy urna szállítását, eltemetését, az állam pedig vállalná cserébe a holttest hűtésének és hamvasztásának költségeit. Az említett egyesületek nem támogatják az intézkedést.
Élet
Fontos