Detroit polgármestere, Mike Duggan március elején bejelentette, hogy városa polgárait kizárólag a legjobb vakcinákkal fogják beoltani. A polgármester azt vezette fel ezzel a kijelentéssel, hogy visszavonja a korábbi vásárlási szándékát a Johnson & Johnson gyártmányú vakcinákra (amelyek egyébként nemrég Magyarországra is megérkeztek, a felhasználásuk előtt azonban bevizsgálják őket).

A detroiti polgármester azzal indokolta a döntését, hogy a J&J oltásának mindössze 66 százalékos a hatékonysági rátája, szemben a Pfizer és a Moderna vakcina 95 és 94 százalékával. Mike Dugganhez hasonlóan sokan kizárólag ezeket a számokat használják az oltások értékelésére.

Ahogy azonban a Vox az egyik videójában bemutatta, az oltások hatásosságát félrevezető lehet kizárólag ezeknek a számoknak az alapján értékelni. Az említett százalékos értékek értelmezéséhez ugyanis fontos ismerni a hatékonysági ráta számításának módszerét és körülményeit.

Az oltásokat az engedélyhez szükséges utolsó (harmadik klinikai) fázisban több tízezer emberen tesztelik a gyártók. A tesztalanyok egyik felének valódi hatóanyaggal rendelkező oltást adnak be, a másik felének pedig placebo gyógyszert. Majd néhány hét elteltével megvizsgálják, hogy a két csoporton belül hányan mutattak tüneteket, és fertőződtek meg a vírussal. Ezekből az adatokból számolják ki a hatékonysági rátát úgy, hogy a két csoport betegszámának különbségét elosztják a placebo csoport betegszámával.

Egy példán keresztül bemutatva: a Pfizer tesztek placebo csoportjában 162-en, a valódi gyógyszerrel oltottak csoportjában azonban csak 8-an kapták el a vírust. Tehát mivel (162-8)/162=0,95, a hatékonysági ráta 95 százalékos.

A vakcinák hatékonysági rátáját azonban külső körülmények is jelentős mértékben befolyásolják. Legfontosabb ezek közül a tesztek elvégzésének időszaka, a helyszíne és a résztvevők száma.
A Moderna vakcináját kizárólag, a Pfizerét pedig elsősorban az USA-ban tesztelték, mindkettőt tavaly augusztus és november között, azaz a második és a harmadik hullám között, amikor a koronavírussal fertőzöttek száma kifejezetten alacsony volt.

Ezzel szemben a Johnson & Johnson oltóanyagait már részben a harmadik hullám során tesztelték az USA-ban. Ráadásul többségében más országokban tesztelték az oltást, leginkább Brazíliában és Dél-Afrikában.

Éppen ebben a két országban terjedt el két helyi variáns a tesztidőszak alatt. Mindkét új vírusváltozat ellenállóbb a szervezet által termelt antitestekkel szemben, és átlagosan 50 százalékkal megnöveli a vírus terjedési képességét. A variánsok hatására Brazíliában és Dél-Afrikában is jelentősen magasabb volt a halálozás januárban és februárban, mint amikor az USA-ban tesztelték a Pfizer és a Moderna oltásait.

Minél többen kapják el a betegséget egy klinikai teszt során a palcebóval és a ténylegesen oltottak közül, annál jobban romlik az egymáshoz viszonyított arányuk, tehát a hatékonysági ráta. A Johnson & Johnson teszteredményeiben jelentős szerepet játszhatott, hogy jóval súlyosabb járványhelyzetben tesztelték a vakcinát, ráadásul sok esetben két új variánssal szemben.

Ahhoz, hogy a különböző gyártmányú oltások hatékonysági rátája összehasonlítható legyen, mindegyiket azonos körülmények között kellene tesztelni. Mivel ez a feltétel értelemszerűen nem teljesült, így ezeknek a százalékos adatoknak az összehasonlítását mindenképpen fenntartásokkal kell kezelni.
Ráadásul nem is feltétlenül a hatékonysági ráta a legmegfelelőbb módja az oltások minősítésének, hanem az oltást követően súlyosan megbetegedettek számának összehasonlítása. Ashish K. Jha, a Harvard Orvosi Iskola volt professzora ezt egy Twitter posztban azzal támasztott alá, hogy a különböző oltások beadása utáni súlyos megbetegedések számát vetette össze.

Am often asked about different vaccines and their efficacy

Each trials tracks, reports efficacy differently

Currently, we have preliminary results for Novavax and J&J

But what numbers matter? What should you look for?

Here's one set of data to track. In a simple table pic.twitter.com/9m2OBgqcla

— Ashish K. Jha, MD, MPH (@ashishkjha) February 1, 2021

A Washington Post egy korábbi cikke szerint mindössze egy-egy ember szorult kórházi kezelésre a Moderna és Pfizer vakcinával beoltott alanyok közül. Az Atlantic hosszabb cikket is szentelt a témának, és ebből a fentieken túl az derült ki, hogy az Astrazeneca oltás vizsgálatánál öt ember került kórházba súlyos koronavírusos tünetekkel, de mind az öt placebót kapott.

Magyarországon a Moderna, a Pfizer és az Astrazeneca vakcinái mellett a Sinopharm és Szputnik V oltásokat alkalmazzák a vírus ellen. A Sinopharm oltóanyagának hivatalosan 79 százalékos hatékonysági rátája van, elsősorban az Egyesült Arab Emírségekben összesen 31 ezer emberen elvégzett tesztek szerint. A Szputnyik V oltóanyaga pedig 91,6 százalékos hatékonyságot ért el 20 ezer vizsgálati alannyal, de itt csupán a résztvevők negyede kapott placebót.

A két keleti oltásról jóval kevesebb tudományos felmérés érhető el. Mindenesetre a Reuters és az Euobserver cikkeiből is kiderül, hogy a Szputnyik és a Sinopharm tesztcsoportjában is csak olyan halálesetek fordultak elő, melyek a placebo csoporthoz köthetők, vagy egyáltalán nem állnak kapcsolatban a vírussal.

Az oltások tehát nem (feltétlenül) akadályozzák meg a fertőzést, viszont a súlyos betegség kialakulását igen. Az eddigi információk alapján mindegyik jóváhagyott oltás véd az olyan súlyos megbetegedés ellen, amely kórházi ellátást igényelne vagy halálhoz vezetne.

Detroit polgármestere idővel megváltoztatta a döntését, és engedélyezte a Johnson & Johnson oltóanyagainak a használatát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatékonyabbnak tűnik a koronavírus-vakcina, mint az influenza elleni oltásHa tíz beoltott ember elkapja a fertőzést, csak egy lesz valóban beteg, de lehet, hogy az ő tünetei enyhébbek maradnak - ez jobb arány, mint amit az influenzaoltások egy átlagos évben tudnak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet hatásosság klinikai vizsgálat oltás Olvasson tovább a kategóriában