Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. április 24. 17:24 Élet

Még egyszer arról, hogy miért nem érdemes közvetlenül összehasonlítani az oltások hatásosságát

Detroit polgármestere, Mike Duggan március elején bejelentette, hogy városa polgárait kizárólag a legjobb vakcinákkal fogják beoltani. A polgármester azt vezette fel ezzel a kijelentéssel, hogy visszavonja a korábbi vásárlási szándékát a Johnson & Johnson gyártmányú vakcinákra (amelyek egyébként nemrég Magyarországra is megérkeztek, a felhasználásuk előtt azonban bevizsgálják őket).

A detroiti polgármester azzal indokolta a döntését, hogy a J&J oltásának mindössze 66 százalékos a hatékonysági rátája, szemben a Pfizer és a Moderna vakcina 95 és 94 százalékával. Mike Dugganhez hasonlóan sokan kizárólag ezeket a számokat használják az oltások értékelésére.

Ahogy azonban a Vox az egyik videójában bemutatta, az oltások hatásosságát félrevezető lehet kizárólag ezeknek a számoknak az alapján értékelni. Az említett százalékos értékek értelmezéséhez ugyanis fontos ismerni a hatékonysági ráta számításának módszerét és körülményeit.

Az oltásokat az engedélyhez szükséges utolsó (harmadik klinikai) fázisban több tízezer emberen tesztelik a gyártók. A tesztalanyok egyik felének valódi hatóanyaggal rendelkező oltást adnak be, a másik felének pedig placebo gyógyszert. Majd néhány hét elteltével megvizsgálják, hogy a két csoporton belül hányan mutattak tüneteket, és fertőződtek meg a vírussal. Ezekből az adatokból számolják ki a hatékonysági rátát úgy, hogy a két csoport betegszámának különbségét elosztják a placebo csoport betegszámával.

Egy példán keresztül bemutatva: a Pfizer tesztek placebo csoportjában 162-en, a valódi gyógyszerrel oltottak csoportjában azonban csak 8-an kapták el a vírust. Tehát mivel (162-8)/162=0,95, a hatékonysági ráta 95 százalékos.

A vakcinák hatékonysági rátáját azonban külső körülmények is jelentős mértékben befolyásolják. Legfontosabb ezek közül a tesztek elvégzésének időszaka, a helyszíne és a résztvevők száma.
A Moderna vakcináját kizárólag, a Pfizerét pedig elsősorban az USA-ban tesztelték, mindkettőt tavaly augusztus és november között, azaz a második és a harmadik hullám között, amikor a koronavírussal fertőzöttek száma kifejezetten alacsony volt.

Ezzel szemben a Johnson & Johnson oltóanyagait már részben a harmadik hullám során tesztelték az USA-ban. Ráadásul többségében más országokban tesztelték az oltást, leginkább Brazíliában és Dél-Afrikában.

Éppen ebben a két országban terjedt el két helyi variáns a tesztidőszak alatt. Mindkét új vírusváltozat ellenállóbb a szervezet által termelt antitestekkel szemben, és átlagosan 50 százalékkal megnöveli a vírus terjedési képességét. A variánsok hatására Brazíliában és Dél-Afrikában is jelentősen magasabb volt a halálozás januárban és februárban, mint amikor az USA-ban tesztelték a Pfizer és a Moderna oltásait.

Minél többen kapják el a betegséget egy klinikai teszt során a palcebóval és a ténylegesen oltottak közül, annál jobban romlik az egymáshoz viszonyított arányuk, tehát a hatékonysági ráta. A Johnson & Johnson teszteredményeiben jelentős szerepet játszhatott, hogy jóval súlyosabb járványhelyzetben tesztelték a vakcinát, ráadásul sok esetben két új variánssal szemben.

Ahhoz, hogy a különböző gyártmányú oltások hatékonysági rátája összehasonlítható legyen, mindegyiket azonos körülmények között kellene tesztelni. Mivel ez a feltétel értelemszerűen nem teljesült, így ezeknek a százalékos adatoknak az összehasonlítását mindenképpen fenntartásokkal kell kezelni.
Ráadásul nem is feltétlenül a hatékonysági ráta a legmegfelelőbb módja az oltások minősítésének, hanem az oltást követően súlyosan megbetegedettek számának összehasonlítása. Ashish K. Jha, a Harvard Orvosi Iskola volt professzora ezt egy Twitter posztban azzal támasztott alá, hogy a különböző oltások beadása utáni súlyos megbetegedések számát vetette össze.

A Washington Post egy korábbi cikke szerint mindössze egy-egy ember szorult kórházi kezelésre a Moderna és Pfizer vakcinával beoltott alanyok közül. Az Atlantic hosszabb cikket is szentelt a témának, és ebből a fentieken túl az derült ki, hogy az Astrazeneca oltás vizsgálatánál öt ember került kórházba súlyos koronavírusos tünetekkel, de mind az öt placebót kapott.

Magyarországon a Moderna, a Pfizer és az Astrazeneca vakcinái mellett a Sinopharm és Szputnik V oltásokat alkalmazzák a vírus ellen. A Sinopharm oltóanyagának hivatalosan 79 százalékos hatékonysági rátája van, elsősorban az Egyesült Arab Emírségekben összesen 31 ezer emberen elvégzett tesztek szerint. A Szputnyik V oltóanyaga pedig 91,6 százalékos hatékonyságot ért el 20 ezer vizsgálati alannyal, de itt csupán a résztvevők negyede kapott placebót.

A két keleti oltásról jóval kevesebb tudományos felmérés érhető el. Mindenesetre a Reuters és az Euobserver cikkeiből is kiderül, hogy a Szputnyik és a Sinopharm tesztcsoportjában is csak olyan halálesetek fordultak elő, melyek a placebo csoporthoz köthetők, vagy egyáltalán nem állnak kapcsolatban a vírussal.

Az oltások tehát nem (feltétlenül) akadályozzák meg a fertőzést, viszont a súlyos betegség kialakulását igen. Az eddigi információk alapján mindegyik jóváhagyott oltás véd az olyan súlyos megbetegedés ellen, amely kórházi ellátást igényelne vagy halálhoz vezetne.

Detroit polgármestere idővel megváltoztatta a döntését, és engedélyezte a Johnson & Johnson oltóanyagainak a használatát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatékonyabbnak tűnik a koronavírus-vakcina, mint az influenza elleni oltásHa tíz beoltott ember elkapja a fertőzést, csak egy lesz valóban beteg, de lehet, hogy az ő tünetei enyhébbek maradnak - ez jobb arány, mint amit az influenzaoltások egy átlagos évben tudnak.

Élet hatásosság klinikai vizsgálat oltás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2021. május 2. 18:01 Élet

Van megoldás a széthagyott közösségi rollerekre és biciklikre

Jól kialakított pontozórendszerrel és visszajelzéssel csökkenthető a nem megfelelő használat.

Torontáli Zoltán
2021. április 30. 12:40 Élet, Világ

Szicília az egy euróért kapható házak Mekkája lett

Újabb 900 ingatlannal bővült az egyébként sem szűkös kínálat.

Stubnya Bence
2021. április 29. 12:38 Élet, Világ

Beárazták a britek, hogy a természet mennyivel dobta meg a turisztikai bevételeket

2019-ben 7 milliárd fonttal. A természetet beárazva igyekszik előmozdítani a környezetvédelem ügyét az Egyesült Királyság.

Fontos

Stubnya Bence
2021. május 8. 07:34 Podcast

Miért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?

Hosszú távon a magyar betegek érdeke is az, hogy az egészségügyi reformból kihagyott ápolók összefogjanak a helyzetük javításáért - Szabó Imrével és Fabók Bálinttal erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.

Jandó Zoltán
2021. május 7. 05:42 Vállalat

A magyar cég, amely kiszívja a hőt a Földből

A Mol nem csapott le az ötletükre, így végül úgy döntöttek, maguk csinálják meg a világszinten is egyedinek számító fűtőművet, amelynek külföldön is lehet piaca.

Avatar
2021. május 6. 16:27 Közélet

A módosított magyar költségvetés tele van átláthatatlan és trükkös számítással

A kormány a saját prognózisától is eltér az előirányzatokban, és még regionális összehasonlításban is gyenge a teljesítménye.