Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. április 24. 17:24 Élet

Még egyszer arról, hogy miért nem érdemes közvetlenül összehasonlítani az oltások hatásosságát

Detroit polgármestere, Mike Duggan március elején bejelentette, hogy városa polgárait kizárólag a legjobb vakcinákkal fogják beoltani. A polgármester azt vezette fel ezzel a kijelentéssel, hogy visszavonja a korábbi vásárlási szándékát a Johnson & Johnson gyártmányú vakcinákra (amelyek egyébként nemrég Magyarországra is megérkeztek, a felhasználásuk előtt azonban bevizsgálják őket).

A detroiti polgármester azzal indokolta a döntését, hogy a J&J oltásának mindössze 66 százalékos a hatékonysági rátája, szemben a Pfizer és a Moderna vakcina 95 és 94 százalékával. Mike Dugganhez hasonlóan sokan kizárólag ezeket a számokat használják az oltások értékelésére.

Ahogy azonban a Vox az egyik videójában bemutatta, az oltások hatásosságát félrevezető lehet kizárólag ezeknek a számoknak az alapján értékelni. Az említett százalékos értékek értelmezéséhez ugyanis fontos ismerni a hatékonysági ráta számításának módszerét és körülményeit.

Az oltásokat az engedélyhez szükséges utolsó (harmadik klinikai) fázisban több tízezer emberen tesztelik a gyártók. A tesztalanyok egyik felének valódi hatóanyaggal rendelkező oltást adnak be, a másik felének pedig placebo gyógyszert. Majd néhány hét elteltével megvizsgálják, hogy a két csoporton belül hányan mutattak tüneteket, és fertőződtek meg a vírussal. Ezekből az adatokból számolják ki a hatékonysági rátát úgy, hogy a két csoport betegszámának különbségét elosztják a placebo csoport betegszámával.

Egy példán keresztül bemutatva: a Pfizer tesztek placebo csoportjában 162-en, a valódi gyógyszerrel oltottak csoportjában azonban csak 8-an kapták el a vírust. Tehát mivel (162-8)/162=0,95, a hatékonysági ráta 95 százalékos.

A vakcinák hatékonysági rátáját azonban külső körülmények is jelentős mértékben befolyásolják. Legfontosabb ezek közül a tesztek elvégzésének időszaka, a helyszíne és a résztvevők száma.
A Moderna vakcináját kizárólag, a Pfizerét pedig elsősorban az USA-ban tesztelték, mindkettőt tavaly augusztus és november között, azaz a második és a harmadik hullám között, amikor a koronavírussal fertőzöttek száma kifejezetten alacsony volt.

Ezzel szemben a Johnson & Johnson oltóanyagait már részben a harmadik hullám során tesztelték az USA-ban. Ráadásul többségében más országokban tesztelték az oltást, leginkább Brazíliában és Dél-Afrikában.

Éppen ebben a két országban terjedt el két helyi variáns a tesztidőszak alatt. Mindkét új vírusváltozat ellenállóbb a szervezet által termelt antitestekkel szemben, és átlagosan 50 százalékkal megnöveli a vírus terjedési képességét. A variánsok hatására Brazíliában és Dél-Afrikában is jelentősen magasabb volt a halálozás januárban és februárban, mint amikor az USA-ban tesztelték a Pfizer és a Moderna oltásait.

Minél többen kapják el a betegséget egy klinikai teszt során a palcebóval és a ténylegesen oltottak közül, annál jobban romlik az egymáshoz viszonyított arányuk, tehát a hatékonysági ráta. A Johnson & Johnson teszteredményeiben jelentős szerepet játszhatott, hogy jóval súlyosabb járványhelyzetben tesztelték a vakcinát, ráadásul sok esetben két új variánssal szemben.

Ahhoz, hogy a különböző gyártmányú oltások hatékonysági rátája összehasonlítható legyen, mindegyiket azonos körülmények között kellene tesztelni. Mivel ez a feltétel értelemszerűen nem teljesült, így ezeknek a százalékos adatoknak az összehasonlítását mindenképpen fenntartásokkal kell kezelni.
Ráadásul nem is feltétlenül a hatékonysági ráta a legmegfelelőbb módja az oltások minősítésének, hanem az oltást követően súlyosan megbetegedettek számának összehasonlítása. Ashish K. Jha, a Harvard Orvosi Iskola volt professzora ezt egy Twitter posztban azzal támasztott alá, hogy a különböző oltások beadása utáni súlyos megbetegedések számát vetette össze.

A Washington Post egy korábbi cikke szerint mindössze egy-egy ember szorult kórházi kezelésre a Moderna és Pfizer vakcinával beoltott alanyok közül. Az Atlantic hosszabb cikket is szentelt a témának, és ebből a fentieken túl az derült ki, hogy az Astrazeneca oltás vizsgálatánál öt ember került kórházba súlyos koronavírusos tünetekkel, de mind az öt placebót kapott.

Magyarországon a Moderna, a Pfizer és az Astrazeneca vakcinái mellett a Sinopharm és Szputnik V oltásokat alkalmazzák a vírus ellen. A Sinopharm oltóanyagának hivatalosan 79 százalékos hatékonysági rátája van, elsősorban az Egyesült Arab Emírségekben összesen 31 ezer emberen elvégzett tesztek szerint. A Szputnyik V oltóanyaga pedig 91,6 százalékos hatékonyságot ért el 20 ezer vizsgálati alannyal, de itt csupán a résztvevők negyede kapott placebót.

A két keleti oltásról jóval kevesebb tudományos felmérés érhető el. Mindenesetre a Reuters és az Euobserver cikkeiből is kiderül, hogy a Szputnyik és a Sinopharm tesztcsoportjában is csak olyan halálesetek fordultak elő, melyek a placebo csoporthoz köthetők, vagy egyáltalán nem állnak kapcsolatban a vírussal.

Az oltások tehát nem (feltétlenül) akadályozzák meg a fertőzést, viszont a súlyos betegség kialakulását igen. Az eddigi információk alapján mindegyik jóváhagyott oltás véd az olyan súlyos megbetegedés ellen, amely kórházi ellátást igényelne vagy halálhoz vezetne.

Detroit polgármestere idővel megváltoztatta a döntését, és engedélyezte a Johnson & Johnson oltóanyagainak a használatát.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatékonyabbnak tűnik a koronavírus-vakcina, mint az influenza elleni oltásHa tíz beoltott ember elkapja a fertőzést, csak egy lesz valóban beteg, de lehet, hogy az ő tünetei enyhébbek maradnak - ez jobb arány, mint amit az influenzaoltások egy átlagos évben tudnak.

Élet hatásosság klinikai vizsgálat oltás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 12. 04:34 Élet, Tech

Kapható a boltban, csökkenti a rezsit, de nem használhatod: káosz van az erkélynapelemek körül

Feltehetem? Mi van, ha feljelent a szomszéd? Miért nem engedik Magyarországon, ha máshol egy uniós rendeletre hivatkozva szabad használni?

Debreczeni Anna
2022. augusztus 7. 06:00 Élet, Támogatói tartalom

És akkor Snoop Dogg megszólalt a borospalackon

Magyarországon a boroscímke nagyrészt még kiaknázatlan kommunikációs felület, pedig itt lehet plusz élményt, a borral kapcsolatos tudást közvetíteni a fogyasztók felé - így a termelő még közvetlenebb kapcsolatot alakíthat ki a vevőkkel.

Fabók Bálint
2022. augusztus 3. 10:52 Élet

Miközben egyre nagyobb gond a vízhiány, egyetlen golfklub túlfogyasztása 25 ezer háztartásnak lenne elég

Arizonában akkora üzlet a golf, hogy az sem zavarja a hatóságot, ha a súlyos vízhiány közepette használnak belőle sokkal többet a klubok, mint amennyire engedélyük van.

Fontos

Bőgel György
2022. augusztus 11. 18:03 Vállalat

Rengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendület

Számos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 14:24 Világ

Forradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk vele

Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.

Avatar
2022. augusztus 11. 04:34 Világ

Őrültség rakétákkal lőni Európa legnagyobb atomerőművét, de lehet-e Csernobil Zaporizzsjából?

Példa nélküli, hogy egy működő atomerőmű körül harcok dúljanak, a felek egymást vádolják azzal, hogy nukleáris katasztrófát kockáztatnak.