A Rajk Szakkollégium, a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakkollégiuma tavaly ünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját, két másik jubileummal egyetemben: a Neumann János-díj 25. és a Herbert Simon-díj 15. évfordulójával. Az egész éves ünnepségsorozat elemeként 2020 januárjában a szakkollégium diákjaiként egy operatőrrel elutaztunk az Egyesült Államokba, az út során ellátogattunk számos neves egyetemre, ahol személyes hangulatú interjúkat készítettünk 11 korábbi díjazottal.
A bostoni MIT (Massachusetts Institute of Technology) kampuszán beszélgettünk Joshua Angristtel, aki 2011-ben nyerte el a Rajk Szakkollégium Neumann János-díját és látogatott el Budapestre. A professzor elsősorban ökonometriával foglalkozik, és méltán híres arról, hogy képes a közgazdaságtannak ezt a sok szempontból technikai és bonyolult területét egyszerűen és érthetően átadni. Erre építve tartozik a nevéhez több olyan sikerkönyv, amelyek a közgazdasági empirikus adatelemzés jól megfogható hasznát és izgalmát emelik ki – a Mostly Harmless Econometrics és a Mastering Metrics: The Path from Cause to Effect -, valamint természetesen számos tudományos cikk, melyek könnyen elérhetőek az MIT oldalán található profilja alatt.
Angrist professzor munkásságának egyik legjelentősebb érdeme a „hitelességi forradalomban” betöltött szerepe. Hitelességi forradalomnak azt a folyamatot nevezzük, amely során a közgazdaságtan empirikus kutatásai jelentős mértékű fejlődésnek indultak. Ezzel alátámasztva vagy megcáfolva, de mindenképp pontosabban mérhetővé téve az elméleti következtetések vizsgálatát. Angrist az 1990-es évektől kezdve bizonyult aktív újítónak a területen, gyakori szerzőtársával, Steve Pischke-vel együtt. Nevükhöz fűződik többek között az instrumentális változók (IV) módszerének népszerűsítése a közgazdászoktatásban.
A módszertani újítások célja, hogy gyakorlati problémák megoldására lehessen őket felhasználni. Angrist gyakori témája a munka- és oktatás-gazdaságtan. Kutatásai során olyan kérdésekre keresi a választ, mint például hogy milyen hatása van az általános iskolai osztálylétszámnak a tanulmányok sikerességére. Vagy az Egyesült Államokban gyakori magánegyetemeken elérhető ösztöndíjak mekkora része segíti valójában a társadalmi egyenlőséget, és mekkora része kerül olyan diákokhoz, akik attól függetlenül is továbbtanultak volna?
Tavaly szeptemberben megjelent kutatása során azt vizsgálta David Autor és Amanda Pallais szerzőtársaival, hogy az ingyenes felsőoktatás lehetőségének milyen társadalmi hatásai vannak. A közelmúltban Bernie Sanders politikai kampánya promotálta egyértelműen a mindenki számára elérhető ingyenes felsőoktatás lehetőségét. Ennek megvalósítását részlegesen átvette Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok azóta megválasztott elnöke, így a kutatás igen jelentős közvetlen hatást gyakorolhat a politikai döntéshozás folyamatára.
Az ingyenes felsőoktatás két ígéretet hordoz magában. Az egyik, hogy képes a nélkülözést megszüntetni számos rászoruló család számára. A másik pedig, hogy a kevésbé tehetős diákok nagyobb része lesz képes valóban befejezni a képzést és diplomát szerezni. Ez azért kiemelten fontos probléma, mert az egyetemi végzettség megszerzése ugyan nem garancia a sikerre, de bizonyítható, hogy a diplomások átlagosan többet keresnek, tovább élnek és elégedettebbek lehetnek az életükben. Emiatt gyakori, hogy a pénzügyi nehézségek ellenére a diákra nyomást gyakorol a környezete a diploma megszerzése céljából.
Ezt a második ígéretet nem sikerült korábban megfelelő módszertan segítségével tesztelni. Az említett kutatás ezt kísérli meg elsőként. Ehhez a Susan Thompson Buffet Alapítvány által nyújtott, évtizedek óta működő ösztöndíjprogram adatait használták, és készítettek belőle randomizált kontroll csoportokat. Az egyik csoport kapott ösztöndíjat, míg a másik nem, s ezek összehasonlításával nyílt lehetőség az ösztöndíj hatásának mérésére.
Az egy éve készített interjú során a professzor élőben mesélte el nekünk az akkor aktuálisan folyó kutatásról, hogy mit tapasztalnak. Az adatok alapján jól látszik, hogy az ösztöndíjnak valóban van hatása a diploma megszerzése során, ám érdekes ennek a közgazdasági vonzata, hogy a társadalom mely rétegei számára jelent segítséget. Megfigyelhető, hogy az ösztöndíj jelentős hányada azoknak a középosztálybeli diákoknak nyújt további támogatást, akik anélkül is képesek lettek volna befejezni a képzést. Ezzel szemben számos hátrébb rangsorolt egyetem esetében nem képes valódi hatást elérni a támogatás. Angrist elmondása szerint tehát egy országszerte bevezetett támogatási program nagyon drága és kevéssé hatékony lenne. Ezért specifikusan célzott rendszerre van szükség, ami a rászoruló diákokat segíti. A kutatásnak köszönhetően már az is látszik, hogy erre valóban van lehetőség.
Angrist a School Effectiveness & Inequality Initiative intézet egyik vezető professzora. Az MIT alá tartozó szervezet keretein belül történt az említett kutatás is, amely mellett számos hasonló problémával foglalkozik a sok világszínvonalú kutató, aki részt vesz a programban. Az intézmény kimondott célja, hogy a kutatásokkal képes legyen releváns és felhasználható eredményeket nyújtani a politikai döntéshozók számára.
Felhasznált források és további anyagok Joshua Angristről:
- A New York Times cikke a bemutatott kutatási programról,
- a kutatás kapcsán megjelent G7-cikk,
- az Indexen megjelent nagyinterjú a professzorral, magyarországi látogatása során,
- Mastering Metrics, Angrist online elérhető ökonometria kurzusa.
A videósorozat többi része megtekinthető a szakkollégium honlapján és Youtube-csatornáján.
Élet
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Mi lesz a nyugdíjrendszerrel, ha a súlycsökkentő csodaszer miatt tovább élnek az emberek?
Tőlünk nyugatra fontos szempont, hogy ha nagyon hirtelen nő meg a várható élettartam, akkor a biztosítók nem tudják kigazdálkodni ennek költségeit.
Csak a magyarok lettek boldogtalanabbak a régióban a cseheken és a szlovákokon kívül
A kelet- és közép-európai régió 17 országából összesen ötben volt tavaly alacsonyabb a boldogságindex, mint Magyarországon.
Fontos
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Mélyütés a magyar gazdaságnak Trump 25 százalékos vámemelése
Ha a termékek teljes értékláncát végigkövetjük, hazánknak az USA-val szemben a legnagyobb a kereskedelmi többlete, főleg az autóiparnak köszönhetően.
A tűzszüneti területek mutatják legjobban, hol értek el sikereket az ukránok
Ahol az oroszoknak is van veszítenivalójuk, ott legalább nem esélytelen, hogy szüneteljenek a támadások. Más kérdés, hogy ez kinek kedvez jobban.
