Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy ha meglesznek a koronavírus elleni első oltások, akkor szinte azonnal beoltathatják magukat, és onnantól kezdve számukra az élet visszazökken a rendes kerékvágásba. A dolog azonban korántsem lesz ilyen egyszerű – mondta Soumya Swaminathan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tudományos főmunkatársa egy nemzetközi online sajtóbeszélgetésen.
Sok szakmai útmutatás lesz az oltások felhasználásához, de úgy gondolom, hogy egy átlagos, fiatal és egészséges ember csak 2022-ben számíthat arra, hogy beoltsák – mondta.
Ahogy a Washington Post emlékeztet, fiatalok is elkaphatják a koronavírus-fertőzést, náluk is lehet súlyos, akár halálos kimenetelű a betegség, de a legfőbb tényezőnek ebből a szempontból mégis az életkor tűnik: minél idősebb valaki, annál nagyobb esélye van a betegség súlyos lefolyására.
A WHO és az egyéb nemzetközi szervezetek egyetértenek abban, hogy a beoltást az egészségügyi dolgozókkal kell majd elkezdeni, és utánuk következhetnek az idősek. Akármennyire is elő vannak már készítve a gyártókapacitások a potenciális oltóanyagokra,
az teljesen kizárt, hogy a világon élő 7,8 milliárd embert gyorsan el lehessen látni védelemmel.
Ez az oltási kampány abban is alapvetően különbözni fog minden eddigitől, hogy az immunizációs programok általában a gyerekekre szoktak koncentrálni, most azonban kevés olyan vakcinajelölt van, amelyet 18 év alattiakon is széles körben tesztelnek.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy számos oltásról kiderülhet, hogy kétszer kell beadni, tehát ezeknél kétszer nagyobb gyártókapacitásra lesz szükség.
A koronavírus-oltások etikus és szakmailag megalapozott elosztására létrehozott, a WHO által is támogatott Covax nevű kezdeményezéshez már 150 ország csatlakozott. A tagok az első rendelkezésre álló oltásokat elsősorban népességarányosan, másodsorban a kockázat nagysága alapján tervezik elosztani egymás között. A Covax jelenleg úgy számol, hogy 2021 végére összesen 2 milliárd oltás elosztását menedzseli majd, ez durván a Föld lakosságának egynegyedét jelenti.
Azok az országok, amelyekben az oltásokat kifejlesztik és gyártják is egyben, egyéb szempontokat is figyelembe fognak venni. Kína, amely nemrég csatlakozott a Covaxhoz, például már beoltott számos katonát, Oroszország pedig, amelynek most már két elfogadott (de szakmai alapon kritizált) oltása is van, azt jelezte, hogy az orvosokat és a tanárokat fogja első körben beoltani.
Az Egyesült Államok nem csatlakozott a Covaxhoz sem, mint ahogy a WHO-ból is kivonult Donald Trump elnöksége alatt, és lényegében a saját útját járja. Az Operation Warp Speed nevű – gyakran az atombomba előállítását célzó Manhattan-tervhez hasonlított – programba önti a dollármilliárdokat, és eddig hét potenciális oltóanyaga van. Az előrejelzések szerint jövő tavaszra 700 millió vakcina lesz majd Amerikában, de ott is az egészségügyi személyzetet és a magas kockázatú csoportokat szeretnék előnyben részesíteni.
A WHO ismét arra figyelmeztetett, hogy a nyájimmunitás kifejezést kizárólag az oltással kapcsolatban lehet felelősen használni, és számításaik szerint körülbelül 70 százalékos átoltottsággal lehet elérni – vagyis a világjárványt visszaszorítani.
