Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. szeptember 15. 13:50 Élet

A koronavírus mutálódik, de nem tudjuk, hogy tartanunk kell-e ettől

Július 3-án a Cell tudományos folyóiratban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban egy olyan tanulmány jelent meg, amelynek eredménye nagy port vert fel a laikus sajtóban is. Az alábbi képet ebből a tudományos cikkből vágtuk ki, azért, mert a lényeget azonnal jól mutatja: a SARS-CoV-2 vírus korai verziójának elterjedtsége (barna mező) február végétől zuhanni kezdett, helyét pedig átvette egy másik forma (kék mező).

Két koronavírus-változat előfordulási arányának változása januártól júniusig

Az izgalmat természetesen az váltotta ki, hogy a vírus megváltozott, egy másik formája terjedt el meglehetősen rövid idő alatt, és félő volt, hogy ha állandóan képes ezt megtenni, akkor sokkal nehezebb lesz ellene küzdeni, mint azt addig gondoltuk.

A félelem még laikus megközelítésben sem volt alaptalan. A HIV vírus például olyan gyorsan és követhetetlen módon képes megváltozni, hogy e képessége okozza a vakcinafejlesztés legnagyobb nehézségét, ezt a gátat az óriási erőfeszítések ellenére sem sikerült leküzdeni az elmúlt évtizedekben.

Ráadásul a kutatók a tanulmány első szövegverziójában az eredményekre a „riasztó” jelzőt használták, mert az új variáns könnyebben jut be a sejtekbe. Ezt a megfogalmazást csak akkor finomították, amikor már a fél világ valóban meg is ijedt tőle.

De miről is van szó valójában? A fenti képen a vírus két verziójának megnevezése is látható, a D614 és a G614, ami azt jelenti, hogy a szekvenciában (azaz az egymással összekapcsolódva láncot alkotó molekula-sorban) a 614. helyen egyetlen molekula-eltérés van a kettő között. A D jelzés az aszparaginsavat, a G pedig a glicint jelöli.

A hasonló eltérések általában „hibák”, amelyek a lánc képződése közben spontán keletkeznek, ám logikus, hogy ha a „hibás” vírus valamilyen szempontból életképesebb az eredetinél, akkor az fog sikeresebben sokszorozódni, és arányait tekintve hamar meghatározóvá válik.

Az a molekulalánc, amiről ez esetben beszélünk, összesen 29 ezer 903 tagból áll, és a két verziót egyetlen eltérés alapján különböztetjük meg. Természetesen sok hasonló eltérés is előfordulhat egyszerre, a SARS-CoV-2-nek ilyen értelemben sok változata van, de nekünk most csak ez az egy fontos. Ez a különbség ugyanis kis mértékben megváltoztatja a vírus felületén elhelyezkedő tüske alakú fehérjék formáját, és ez elég lehet ahhoz, hogy könnyebben kapcsolódjon a sejteknek egy bizonyos receptorához, így könnyebben, nagyobb találati aránnyal jusson be (hogy aztán ott sokszorosítsa magát).

A G614 variáns elterjedése egybeesett a járvány európai berobbanásával. Ahogy a Nature összefoglaló cikkében írta nemrég, elképzelhető, hogy néhány korai európai szuperterjesztő pont ezt a mutánst adta tovább, ezzel magyarázható lenne az elterjedés időbeli és földrajzi összefüggése is.

A laborokban nyár óta rengeteg megfigyelést végeztek a két verzióval, de eddig nem találtak érdemi különbséget az általuk okozott betegség súlyosságában. Annak ellenére is így van ez, hogy a G614 valóban kicsit gyorsabban szaporodik el, és nagyobb gócokat alkot.

Úgy tűnik, hogy a G614 mutáns nem befolyásolja az immunválaszt sem,

mert az antitestektől ugyanúgy nem tud menekülni, mint a D614-es verzió. Aggodalomra inkább az adna okot, ha olyan változatok jönnének létre, amelyek ki tudnák kerülni az immunválasz jelenlegi formáját, új feladat elé állítva az emberi szervezetet.

Ez a forgatókönyv egyáltalán nincs kizárva, de más koronavírusokkal kapcsolatos ismereteink alapján valószínű, hogy a folyamat nagyon lassú, éveket vehet igénybe, ha egyáltalán megtörténik. Pillanatnyilag ugyanis még evolúciós szempontból sincs nyomás a SARS-CoV-2-n, hiszen az emberiség nagy része még mindig védtelen a fertőzéssel szemben, azaz változás nélkül is van hol tarolnia a vírusnak.

A legjobb hírt pedig nemrég az jelentette, hogy a G614-es mutáns esetében néhány fejlesztés alatt álló vakcina erősebb immunválaszt eredményezett, mint a D614-esnél. Ilyen oltás a Pfizer-BioNTech vezette konzorcium fejlesztése is, amely a legelőrehaladottabb állapotban lévők között van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak 12 molekula megfelelő sorrendben, és kész a világjárványTalán sosem volt ennyire látványos, hogy mennyire sokat tudunk a vírusokról, de adott esetben mennyire tehetetlenek vagyunk velük szemben.

Élet járvány koronavírus mutáció Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. november 27. 14:51 Élet

Férfiakat hoz hátrányba, ha átgondolatlanul lépnek fel az esélyegyenlőtlenség ellen

Ha csak egy szempont mentén határozzák meg, hogy kiknek segítenek, az könnyen visszafelé is elsülhet.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.

Katona Hajnalka
2022. november 24. 10:24 Élet, Világ

Nem reménytelen a születések számának növelése, ha javul a dolgozó nők helyzete

A szülési turizmus megszűnt, de a biztonság és rugalmasság jót tett a gyermekvállalási kedvnek az Egyesült Államokban a járvány alatt.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. december 2. 12:11 Világ

Fagyhalálra ítélné Putyin az ukrán városlakókat, folyamatos tűz alatt tartják az oroszok a civilek energiaellátását

Fél évbe is beletelhet, mire sikerül helyreállítani az ukrán energetikai infrastruktúrát, ami folyamatos orosz támadás alatt áll.

Bucsky Péter Buzder Gábor
2022. december 2. 09:57 Pénz, Támogatói tartalom

Felével csökkenhet a ház vagy lakás rezsije energetikai felújítással

Kevesen döntenek az energetikai korszerűsítés mellett, pedig akár 60-80 százalékos energiamegtakarítást is el lehet érni vele.

Torontáli Zoltán
2022. december 2. 09:04 Világ

Németország sokkal több unión kívülről érkező bevándorlót szeretne

A munkaerőhiány egyre jobban visszaveti a gazdaságot, és az unión belüli bevándorlók-átköltözők nincsenek elegen a probléma enyhítésére.