Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. szeptember 15. 13:50 Élet

A koronavírus mutálódik, de nem tudjuk, hogy tartanunk kell-e ettől

Július 3-án a Cell tudományos folyóiratban a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban egy olyan tanulmány jelent meg, amelynek eredménye nagy port vert fel a laikus sajtóban is. Az alábbi képet ebből a tudományos cikkből vágtuk ki, azért, mert a lényeget azonnal jól mutatja: a SARS-CoV-2 vírus korai verziójának elterjedtsége (barna mező) február végétől zuhanni kezdett, helyét pedig átvette egy másik forma (kék mező).

Két koronavírus-változat előfordulási arányának változása januártól júniusig

Az izgalmat természetesen az váltotta ki, hogy a vírus megváltozott, egy másik formája terjedt el meglehetősen rövid idő alatt, és félő volt, hogy ha állandóan képes ezt megtenni, akkor sokkal nehezebb lesz ellene küzdeni, mint azt addig gondoltuk.

A félelem még laikus megközelítésben sem volt alaptalan. A HIV vírus például olyan gyorsan és követhetetlen módon képes megváltozni, hogy e képessége okozza a vakcinafejlesztés legnagyobb nehézségét, ezt a gátat az óriási erőfeszítések ellenére sem sikerült leküzdeni az elmúlt évtizedekben.

Ráadásul a kutatók a tanulmány első szövegverziójában az eredményekre a „riasztó” jelzőt használták, mert az új variáns könnyebben jut be a sejtekbe. Ezt a megfogalmazást csak akkor finomították, amikor már a fél világ valóban meg is ijedt tőle.

De miről is van szó valójában? A fenti képen a vírus két verziójának megnevezése is látható, a D614 és a G614, ami azt jelenti, hogy a szekvenciában (azaz az egymással összekapcsolódva láncot alkotó molekula-sorban) a 614. helyen egyetlen molekula-eltérés van a kettő között. A D jelzés az aszparaginsavat, a G pedig a glicint jelöli.

A hasonló eltérések általában „hibák”, amelyek a lánc képződése közben spontán keletkeznek, ám logikus, hogy ha a „hibás” vírus valamilyen szempontból életképesebb az eredetinél, akkor az fog sikeresebben sokszorozódni, és arányait tekintve hamar meghatározóvá válik.

Az a molekulalánc, amiről ez esetben beszélünk, összesen 29 ezer 903 tagból áll, és a két verziót egyetlen eltérés alapján különböztetjük meg. Természetesen sok hasonló eltérés is előfordulhat egyszerre, a SARS-CoV-2-nek ilyen értelemben sok változata van, de nekünk most csak ez az egy fontos. Ez a különbség ugyanis kis mértékben megváltoztatja a vírus felületén elhelyezkedő tüske alakú fehérjék formáját, és ez elég lehet ahhoz, hogy könnyebben kapcsolódjon a sejteknek egy bizonyos receptorához, így könnyebben, nagyobb találati aránnyal jusson be (hogy aztán ott sokszorosítsa magát).

A G614 variáns elterjedése egybeesett a járvány európai berobbanásával. Ahogy a Nature összefoglaló cikkében írta nemrég, elképzelhető, hogy néhány korai európai szuperterjesztő pont ezt a mutánst adta tovább, ezzel magyarázható lenne az elterjedés időbeli és földrajzi összefüggése is.

A laborokban nyár óta rengeteg megfigyelést végeztek a két verzióval, de eddig nem találtak érdemi különbséget az általuk okozott betegség súlyosságában. Annak ellenére is így van ez, hogy a G614 valóban kicsit gyorsabban szaporodik el, és nagyobb gócokat alkot.

Úgy tűnik, hogy a G614 mutáns nem befolyásolja az immunválaszt sem,

mert az antitestektől ugyanúgy nem tud menekülni, mint a D614-es verzió. Aggodalomra inkább az adna okot, ha olyan változatok jönnének létre, amelyek ki tudnák kerülni az immunválasz jelenlegi formáját, új feladat elé állítva az emberi szervezetet.

Ez a forgatókönyv egyáltalán nincs kizárva, de más koronavírusokkal kapcsolatos ismereteink alapján valószínű, hogy a folyamat nagyon lassú, éveket vehet igénybe, ha egyáltalán megtörténik. Pillanatnyilag ugyanis még evolúciós szempontból sincs nyomás a SARS-CoV-2-n, hiszen az emberiség nagy része még mindig védtelen a fertőzéssel szemben, azaz változás nélkül is van hol tarolnia a vírusnak.

A legjobb hírt pedig nemrég az jelentette, hogy a G614-es mutáns esetében néhány fejlesztés alatt álló vakcina erősebb immunválaszt eredményezett, mint a D614-esnél. Ilyen oltás a Pfizer-BioNTech vezette konzorcium fejlesztése is, amely a legelőrehaladottabb állapotban lévők között van.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak 12 molekula megfelelő sorrendben, és kész a világjárványTalán sosem volt ennyire látványos, hogy mennyire sokat tudunk a vírusokról, de adott esetben mennyire tehetetlenek vagyunk velük szemben.

Élet járvány koronavírus mutáció Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2020. szeptember 23. 17:01 Élet, Vállalat

Átveszik az emberi munkát a robotok a magyar és román autóiparban, még sincs elbocsátás

A kolozsvári egyetem egyik kutatócsoportja azt vizsgálja, hogy milyen hatásai vannak az Ipar 4.0 alkalmazásának az emberi erőforrásra, és már az első eredmények azt mutatják, hogy a nem félni kell az újítástól, hanem alkalmazkodni hozzá.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 23. 16:07 Élet, Világ

Lehet, hogy egy brazil nagyvárosban elérték a nyájimmunitást, de súlyos árat fizettek érte

Manausban gyors ütemben szorult vissza a koronavírus, de nagyon sok embernek kellett ehhez meghalnia, és lehet, hogy a lakosság kétharmadának kellett hozzá megfertőződnie.

Hajdu Miklós
2020. szeptember 22. 16:29 Élet, Vállalat

A dolgozó nem szereti, a főnök már nem hisz benne, mégis vannak még vállalati kérdőívek

Ha a cégek a munkaerőpiaci vonzerejüket szeretnék javítani, ma már sokkal inkább a róluk szóló értékeléseket figyelik a közösségi médiában, az őskövületnek tartott belső kérdőívek mégsem akarnak kihalni.

Fontos

Váczi István
2020. szeptember 23. 06:29 Közélet

Simicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építés

Az évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Fabók Bálint
2020. szeptember 21. 06:53 Élet

„Ezelőtt harminc évvel voltak ennyien a strandokon” – kimagasló nyara volt a balatoni turizmusnak

A járvány és a rossz idő miatt nagyon nehezen indult az évük, az augusztus azonban rekordforgalmat hozott több balatoni vendéglátósnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 20. 17:39 Világ

A felmelegedés olyan következményeit éljük át idén, amiket csak évtizedek múlva vártak

Egymás után dőlnek a melegrekordok, soha nem látott kiterjedésben ég az USA nyugati partja, miközben ilyesmire nem számítottak ennyire hamar a tudósok.