A napokban több a koronavírusból már kigyógyult beteg kapta el ismételten a fertőzést. Az első ilyen esetet Hongkongban dokumentálták, majd nem sokkal később Hollandiából és Belgiumból is beszámoltak újrafertőződött betegekről, ma pedig két magyar koronavírusból gyógyult személy tesztje lett ismét pozitív.

Hongkongban egy 33 éves férfi betegedett meg ismét, akit az első fertőzés még valamennyire megviselt, a második már tünetmentesen zajlik. Hollandiában egy legyengült, idős ember kapta el újra a koronavírust, Belgiumban pedig egy beteg három hónappal az első fertőződése után ismét koronavírus miatt esett ágynak. A magyar betegekről egyelőre annyit tudni, hogy a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban készültek az első fertőzésük utáni rehabilitációra.

Újrafertőződésről szóló történeteket már korábban is hallhattunk, ezekben az esetekben azonban még bizonytalan volt, hogy nem az első fertőzés következményeit érzékelik-e a betegek, illetve mutatják ki a tesztek. A fentebbi külföldi esetekben ez már kizárható, a magyar betegekről pedig remélhetőleg a napokban kiderül, hogy az ismételten pozitív vírustesztjük tényleges újrafertőződést jelent-e. 

A hongkongi eset kapcsán a Conversationben jelent meg két immunológus professzor és egy harmadik egyetemi szakember közös cikke arról, hogy miért nem meglepő az újrafertőződés ténye, és hogy miért nincs ok pánikra emiatt. Mint írják, kevés vírus vagy baktérium vált ki olyan immunválaszt, amely teljesen meggátolná az újrafertőződést. A fertőzés legyőzése után az adott kórokozó elleni harcra specializálódott immunsejtek száma általában fokozatosan csökken, átlagosan nagyjából négy hónap alatt nullára. Ugyanakkor léteznek olyan memória immunsejtek, amelyek tárolják az információkat, így ha ugyanazzal a kórokozóval találkozik a szervezet, gyorsan beindul az ellenanyag-termelés. Néha sikerül csírájában elfojtani a problémát, gyakoribb azonban, hogy enyhe lefolyású vagy teljesen tünetmentes fertőzés alakul ki, tesztekkel azonban azért kimutatható a kórokozó jelenléte.

Pontosan ez történt egy majmokkal végzett SARS-CoV2-kísérletben, és az elérhető információk alapján a hongkongi férfinál is ez a forgatókönyv valószínű. Bár egyetlen esetből nem szabad túlzott következtetéseket levonni, az biztatónak tűnik, hogy az illető másodszor egy kissé mutálódott vírustörzzsel fertőződött meg, mégis kialakult az immunválasz a szervezetében, így nem szorul ápolásra.

Az újrafertőződések sokakban azért váltanak ki riadalmat, mert megkérdőjelezhetik, hogy mennyire bízhatunk a vakcinafejlesztésekben. Az eddigi információk alapján szerencsére nincs ok különösebb aggodalomra. A vírusok esetében gyakori mutáció miatt elképzelhető ugyan, hogy többfélére lesz szükség, de az újrafertőződések nem kérdőjelezik meg, hogy oltások révén elérhető a nyájimmunitás. Ha egyszerre védett a népesség kellően nagy része (számítások szerint legalább 70 százaléka), akkor a vírus nem tud terjedni, és vagy eltűnik, vagy olyan szintre szorul vissza, amellyel a társadalom nagyobb megrázkódtatások nélkül együtt tud élni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volnaLesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet covid-19 fertőzés koronavírus oltás Olvasson tovább a kategóriában