Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. március 15. 13:06 Élet

Fizetnél azért, hogy személyre szóló segítséget kapjál vészhelyzetben?

A nagy adatbázisok használata ma már nagyon sok területen elterjedt, azonban a katasztrófák megelőzésében még nem használhatók teljes hatékonysággal. Pedig a felhasználók személyes információból elő lehetne állítani olyan adatbázist, ami segíthet a megelőzésben, illetve a már bekövetkezett katasztrófa idején egyéni segítség alapjául szolgálhatna. A mostani járvány idején is talán segíthetett volna a terjedés megakadályozásában, ha az internetfelhasználók személyes és egészségügyi adatait aggregált adatbázis formájában kezelhették volna.

Naoko Sakurai és szerzőtársai annak jártak utána, hogy mekkora ellenállás van az emberekben a személyes adataik megosztásával kapcsolatban, még akkor is, ha csak aggregált módon használják. Továbbá a másik oldalról is megközelítették a kérdést:

mennyit lennének hajlandók fizetni, ha személyre szóló szolgáltatást kapnának vészhelyzet esetén,

például egyéni menekülési útvonalat a helyzetük alapján. Vagy a mostani helyzetben megtudhatnák, hogy melyik rendelőbe érdemes menniük, ha bizonyos tüneteket észlelnek magukon.

Kutatásuk során kérdőíves módszerrel kérdeztek meg internetfelhasználókat, hogy hajlandóak lennének-e személyes adatokat megosztani egy kezelővel annak érdekében, hogy megelőzhető legyen egy esetleges vészhelyzet vagy hatékonyabb legyen az ilyen esetek kezelése. Továbbá azt is, hogy ha fizetős lenne a szolgáltatás, mennyit lennének hajlandóak fizetni érte.

A résztvevők japánok voltak, és nem sokkal a 2016-os földrengés után történt az adatfelvétel. Több mint 3000 válaszadó töltötte ki a kérdőívet, a mintavétel reprezentatív volt a 20 és 69 éves kor közötti férfiakra és nőkre, bár azt a szerzők is megjegyzik, hogy mivel online töltötték ki, ezért a teljes lakosságra nem kivetíthetők az eredmények.

A kontroll kérdések között szerepelt az általános viszonyuk a személyes adatok megosztásával és a nagy adatbázisok hasznosságával kapcsolatban, illetve rákérdeztek arra, hogy érintette-e őket a földrengés vagy más katasztrófa. Ami érdekes volt, hogy az ilyen érintettség semmilyen hatással nem volt a válaszadók hajlandóságára, hogy megosszák az adataikat, és arra sem, hogy mennyit fizetnének a szolgáltatásért.

Öt személyes adatot érintő területről kérdezték meg, hogy vészhelyzet esetén ezek megosztása mellett mennyit fizetnének azért, hogy személyre szabott információkat kapjanak ezek alapján az információk alapján. Ezek a területek a

  • tartózkodási helyük,
  • információk a családjukról,
  • méretek,
  • egészségügyi adatok
  • és pénzügyi adatok.

A válaszadók nagyjából ötöde mondta, hogy hajlandó lenne fizetni ezért a szolgáltatásért,

amit a szerzők szerint azért fontos felmérni, mert egy állam vagy egy segélyszervezet nem tudná ingyen fenntartani a szolgáltatást, amire viszont szüksége lenne a katasztrófamegelőzés szempontjából.

Azoknak a körében volt főleg nagyobb az igény a szolgáltatásra, akik amúgy is pozitívan állnak a nagy adatbázisok használatához, illetve a gyerekkel élők körében. A tartózkodási helyre vonatkozó információt adták volna meg legtöbben – a válaszadók nagyjából fele -, de az egészségügyi helyzetüket figyelembe vevő szolgáltatásért fizettek volna a legtöbbet, átlagosan 3618 jent, ami nagyjából tízezer forintnak felel meg.

Viszont azt is fontos megjegyezni a kutatók szerint, hogy bár van egy jelentős része a társadalomnak, aki fizetne ezért a szolgáltatásért (és ők ráadásul elég magasra értékelik azt), mellettük 16 százalék egyáltalán nem támogatja a big data használatát, és nagyjából

30 százalék rosszul érezné magát, ha meg kéne osztania a személyes adatait másokkal.

Így tehát egyelőre nincsenek túlnyomó többségben, akik fizetnének egy ilyen szolgáltatásért, és az adataikat is sokan inkább nem osztanák meg, még katasztrófamegelőzés érdekében sem. Azonban az egyre gyakoribb – természeti és ember által előidézett – katasztrófák korában a szerzők szerint ez az attitűd folyamatosan változik, ezért fontosnak tartják, hogy az ilyen típusú kutatások is rendszeresek legyenek, és népszerűsítsék a nagy adatbázisok használatának előnyeit a vészhelyzetek megelőzésében és kezelésében is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy katasztrófában szerzett sérülés óvatosabbá tesz, egy ismerős elvesztése viszont kockázatvállalóbbáNem csak az anyagi helyzetünket, de az alapvető gondolkodásunkat is megváltoztatják az átélt természeti katasztrófák.

Élet adatbázis adatkezelés veszélyhelyzet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. július 8. 12:58 Élet

Olyan rosszul étkeztetik dolgozóikat a multik a fejlődő országokban, hogy még a termelékenységük is romlik

Amellett, hogy jelentős összegeket buknak a vállalatok a maximálistól elmaradó munkatermelékenység miatt, a hírnevüket is egyre inkább fenyegeti a dolgozók nem megfelelő élelmezése.

Avatar
2020. július 5. 12:14 Élet

Engedni kell a gyereknek, hogy élje a saját életét

Ha a szülők túlságosan irányítani akarják gyermekeiket, azzal visszafordíthatatlan lelki károkat okozhatnak nekik.

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Fontos

Váczi István
2020. július 7. 17:13 Vállalat

A legnagyobb hirdetők próbálnák észhez téríteni a Facebookot, egyelőre kevés sikerrel

A hirdetők bojkottja nem fogja megroppantani a céget, de ha nem maradnak szövetségesei, könnyen feldarabolhatja egy új amerikai kormányzat.

Stubnya Bence
2020. július 7. 06:29 Közélet, Vállalat

Huszárvágással kedvetlenítenék el a katáztatókat, de ennek sokan nem örülnek

Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.

Fabók Bálint
2020. július 6. 06:49 Közélet, Vállalat

Tudják, hogy bezuhanna a turizmus, mégis megfojtanák a rövid távú lakáskiadást

A kormányzat a fővárossal egyetértésben dolgozik az Airbnb-modell korlátozásán, ami mögött - Európában egyedülálló módon - a túlturizmus helyett egy iparági lobbi áll.