Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. március 15. 13:06 Élet

Fizetnél azért, hogy személyre szóló segítséget kapjál vészhelyzetben?

A nagy adatbázisok használata ma már nagyon sok területen elterjedt, azonban a katasztrófák megelőzésében még nem használhatók teljes hatékonysággal. Pedig a felhasználók személyes információból elő lehetne állítani olyan adatbázist, ami segíthet a megelőzésben, illetve a már bekövetkezett katasztrófa idején egyéni segítség alapjául szolgálhatna. A mostani járvány idején is talán segíthetett volna a terjedés megakadályozásában, ha az internetfelhasználók személyes és egészségügyi adatait aggregált adatbázis formájában kezelhették volna.

Naoko Sakurai és szerzőtársai annak jártak utána, hogy mekkora ellenállás van az emberekben a személyes adataik megosztásával kapcsolatban, még akkor is, ha csak aggregált módon használják. Továbbá a másik oldalról is megközelítették a kérdést:

mennyit lennének hajlandók fizetni, ha személyre szóló szolgáltatást kapnának vészhelyzet esetén,

például egyéni menekülési útvonalat a helyzetük alapján. Vagy a mostani helyzetben megtudhatnák, hogy melyik rendelőbe érdemes menniük, ha bizonyos tüneteket észlelnek magukon.

Kutatásuk során kérdőíves módszerrel kérdeztek meg internetfelhasználókat, hogy hajlandóak lennének-e személyes adatokat megosztani egy kezelővel annak érdekében, hogy megelőzhető legyen egy esetleges vészhelyzet vagy hatékonyabb legyen az ilyen esetek kezelése. Továbbá azt is, hogy ha fizetős lenne a szolgáltatás, mennyit lennének hajlandóak fizetni érte.

A résztvevők japánok voltak, és nem sokkal a 2016-os földrengés után történt az adatfelvétel. Több mint 3000 válaszadó töltötte ki a kérdőívet, a mintavétel reprezentatív volt a 20 és 69 éves kor közötti férfiakra és nőkre, bár azt a szerzők is megjegyzik, hogy mivel online töltötték ki, ezért a teljes lakosságra nem kivetíthetők az eredmények.

A kontroll kérdések között szerepelt az általános viszonyuk a személyes adatok megosztásával és a nagy adatbázisok hasznosságával kapcsolatban, illetve rákérdeztek arra, hogy érintette-e őket a földrengés vagy más katasztrófa. Ami érdekes volt, hogy az ilyen érintettség semmilyen hatással nem volt a válaszadók hajlandóságára, hogy megosszák az adataikat, és arra sem, hogy mennyit fizetnének a szolgáltatásért.

Öt személyes adatot érintő területről kérdezték meg, hogy vészhelyzet esetén ezek megosztása mellett mennyit fizetnének azért, hogy személyre szabott információkat kapjanak ezek alapján az információk alapján. Ezek a területek a

  • tartózkodási helyük,
  • információk a családjukról,
  • méretek,
  • egészségügyi adatok
  • és pénzügyi adatok.

A válaszadók nagyjából ötöde mondta, hogy hajlandó lenne fizetni ezért a szolgáltatásért,

amit a szerzők szerint azért fontos felmérni, mert egy állam vagy egy segélyszervezet nem tudná ingyen fenntartani a szolgáltatást, amire viszont szüksége lenne a katasztrófamegelőzés szempontjából.

Azoknak a körében volt főleg nagyobb az igény a szolgáltatásra, akik amúgy is pozitívan állnak a nagy adatbázisok használatához, illetve a gyerekkel élők körében. A tartózkodási helyre vonatkozó információt adták volna meg legtöbben – a válaszadók nagyjából fele -, de az egészségügyi helyzetüket figyelembe vevő szolgáltatásért fizettek volna a legtöbbet, átlagosan 3618 jent, ami nagyjából tízezer forintnak felel meg.

Viszont azt is fontos megjegyezni a kutatók szerint, hogy bár van egy jelentős része a társadalomnak, aki fizetne ezért a szolgáltatásért (és ők ráadásul elég magasra értékelik azt), mellettük 16 százalék egyáltalán nem támogatja a big data használatát, és nagyjából

30 százalék rosszul érezné magát, ha meg kéne osztania a személyes adatait másokkal.

Így tehát egyelőre nincsenek túlnyomó többségben, akik fizetnének egy ilyen szolgáltatásért, és az adataikat is sokan inkább nem osztanák meg, még katasztrófamegelőzés érdekében sem. Azonban az egyre gyakoribb – természeti és ember által előidézett – katasztrófák korában a szerzők szerint ez az attitűd folyamatosan változik, ezért fontosnak tartják, hogy az ilyen típusú kutatások is rendszeresek legyenek, és népszerűsítsék a nagy adatbázisok használatának előnyeit a vészhelyzetek megelőzésében és kezelésében is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy katasztrófában szerzett sérülés óvatosabbá tesz, egy ismerős elvesztése viszont kockázatvállalóbbáNem csak az anyagi helyzetünket, de az alapvető gondolkodásunkat is megváltoztatják az átélt természeti katasztrófák.

Élet adatbázis adatkezelés veszélyhelyzet Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 30. 06:57 Közélet

A vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől

Seszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszer által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött.

Kasnyik Márton
2020. október 29. 17:38 Világ

Trump új főbírója mögött egy ultrakonzervatív mozgalom több évtizedes munkájának végső diadala van

Elérte hosszú ideje forralt célját egy nyilvánosságot kerülő konzervatív érdekcsoport. De olyan eszközökkel, amelyek az egész intézményt bedönthetik.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. október 29. 06:40 Közélet

Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője

A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.