Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. január 30. 17:19 Élet

Esélyegyenlőség, ha a genetika dönti el, hogy mennyire leszünk sikeresek?

Amikor egy fejlett nyugati országban kormányprogramot állítanak össze, szinte biztosan szerepel benne valamilyen formában az esélyegyenlőség: függetlenül attól, hogy ki hova született, kik a szülei, ugyanolyan eséllyel érhessen el bármit az életben. Az eszköz, amivel ezt el lehet érni, azonban már kevésbé egyértelmű.

Az esélyegyenlőséget a társadalmi mobilitás méri a legjobban. Ez azt mutatja meg, hogy mennyire tud valaki felnőttként más társadalmi osztályba kerülni, mint a szülei. Ahogy a földrajzi mobilitás azt jelzi, hogy mennyire gyakori egy országban, hogy a gyerekek más városban találják meg a számításukat, egy ország társadalmi mobilitási mutatója annak valószínűségét jelzi, hogy valaki más jövedelmi helyzetben éli le a felnőtt életét, mint a szülei.

Ez természetesen nem jelent automatikusan javulást, hiszen az is más társadalmi osztályba került, aki szegényebben éli le az életét, mint a szülei, így az ő mobilitása is nagy. Az esélyegyenlőségbe azonban az is beletartozik, hogy csak azért, mert valaki gazdag családba születik, ne maradhasson érdemek nélkül gazdag.

Per Engzell és Felix C. Tropf azt vizsgálták meg legfrissebb tanulmányukban, hogy mennyire igaz az, hogy ahol nagy a társadalmi mobilitás, ott egyenlőbb esélyekkel indulnak az emberek. Azonban máshogy közelítették meg az esélyegyenlőség kérdését, szerintük már születésünkkor, a genetikából fakadóan vannak, akik nagyobb eséllyel lesznek sikeresek.

A tudomány örökké vitázik, hogy az öröklött vagy a nevelésből fakadó tulajdonságoknak nagyobb-e a befolyása egy ember esélyeire. A szerzők 50 ezer iker megvizsgálásával próbáltak választ találni arra, hogy a társadalmi mobilitás a kettő közül melyik malmára hajtja a vizet.

Az adja a lehetőséget a genetikai és a nevelési hatás szétválasztására, hogy egypetéjű és nem egypetéjű ikreket is megvizsgáltak. A mobilitást végzettségi szinteken nézték, tehát, hogy mennyivel lesz más a gyerekek végzettsége, mint a szüleiké. Ez nagyon hasonló eredményt ad, mint a jövedelmi mobilitás, hiszen a végzettség ezzel erősen korrelál.

Arra az eredményre jutnak, hogy

ahol nagyobb a társadalmi mobilitás, ott sokkal inkább befolyásolja a gyerekek genetikai adottsága, hogy milyen végzettséget érnek el,

mint ott, ahol nehezebben tanulnak tovább az alacsony végzettségű szülők gyerekei.

Elsőre felmerülhet, hogy így egyszerűen csak felváltják a genetikai adottságok azt, hogy milyen vagyoni helyzetbe születik valaki. De közelebbről megnézve az adatokat a kutatók azt látták, hogy a veleszületett képességek abszolút hatása nem változik, csak annyival lecsökken a nevelés, nevelési környezet befolyása, hogy megnő a veleszületett tulajdonságok relatív hatása.

Ez azonban a szerzők szerint az esélyegyenlőségnek nem mond ellent, hiszen mindenkinek lehetősége van a saját képességeit legjobb tudása szerint kamatoztatni. Ráadásul így a társadalom is jobban jár, hiszen ki tudja használni a teljes potenciálját.

Magyarországon a társadalmi mobilitás sajnos nagyon alacsony,

és nem is mutatja jelét annak, hogy növekedne. Sem iskolai, sem társadalmi szinten nincs nagy mozgás a rétegek között a Társadalmi riport 2018-as jelentése szerint. Ráadásul még az egyenlőtlenség is magas, a felső 10 százalék jövedelme növekszik, az alsó 10 százaléké pedig stagnál. A megoldást a kötet szerzői is abban látják, ha olyan oktatási rendszert alakítunk ki, ami nagyban támogatja a társadalmi mobilitást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

Élet esélyegyenlőség genetika mobilitás oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 28. 06:45 Adat

Az autózás lett a koronavírus nyertese Magyarországon

Míg a közösségi közlekedésben az utasok harmada eltűnt, a közúti járműforgalom már a járvány előtti szinten van - sose közlekedtünk még olyan szennyezően, mint most.

Jandó Zoltán
2020. október 27. 12:11 Adat

Olyan megyékben terjed leggyorsabban a járvány, ahol tavasszal fertőzöttet sem láttak

Úgy tűnik, hogy jelenleg Nógrád és Vas megyékben a legrosszabb a helyzet, de biztosak nem lehetünk benne, mert továbbra is sok adatot visszatartanak.

Avatar
2020. október 27. 06:52 Világ

Befolyás, megtévesztés, trollok: az amerikai elnökválasztás sötét oldala

A választásokba való beavatkozás régi játék a nagyhatalmak közt, de a közösségi média és a lassan felgyűlő társadalmi elégedetlenség új lehetőségeket kínál.