Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. január 30. 17:19 Élet

Esélyegyenlőség, ha a genetika dönti el, hogy mennyire leszünk sikeresek?

Amikor egy fejlett nyugati országban kormányprogramot állítanak össze, szinte biztosan szerepel benne valamilyen formában az esélyegyenlőség: függetlenül attól, hogy ki hova született, kik a szülei, ugyanolyan eséllyel érhessen el bármit az életben. Az eszköz, amivel ezt el lehet érni, azonban már kevésbé egyértelmű.

Az esélyegyenlőséget a társadalmi mobilitás méri a legjobban. Ez azt mutatja meg, hogy mennyire tud valaki felnőttként más társadalmi osztályba kerülni, mint a szülei. Ahogy a földrajzi mobilitás azt jelzi, hogy mennyire gyakori egy országban, hogy a gyerekek más városban találják meg a számításukat, egy ország társadalmi mobilitási mutatója annak valószínűségét jelzi, hogy valaki más jövedelmi helyzetben éli le a felnőtt életét, mint a szülei.

Ez természetesen nem jelent automatikusan javulást, hiszen az is más társadalmi osztályba került, aki szegényebben éli le az életét, mint a szülei, így az ő mobilitása is nagy. Az esélyegyenlőségbe azonban az is beletartozik, hogy csak azért, mert valaki gazdag családba születik, ne maradhasson érdemek nélkül gazdag.

Per Engzell és Felix C. Tropf azt vizsgálták meg legfrissebb tanulmányukban, hogy mennyire igaz az, hogy ahol nagy a társadalmi mobilitás, ott egyenlőbb esélyekkel indulnak az emberek. Azonban máshogy közelítették meg az esélyegyenlőség kérdését, szerintük már születésünkkor, a genetikából fakadóan vannak, akik nagyobb eséllyel lesznek sikeresek.

A tudomány örökké vitázik, hogy az öröklött vagy a nevelésből fakadó tulajdonságoknak nagyobb-e a befolyása egy ember esélyeire. A szerzők 50 ezer iker megvizsgálásával próbáltak választ találni arra, hogy a társadalmi mobilitás a kettő közül melyik malmára hajtja a vizet.

Az adja a lehetőséget a genetikai és a nevelési hatás szétválasztására, hogy egypetéjű és nem egypetéjű ikreket is megvizsgáltak. A mobilitást végzettségi szinteken nézték, tehát, hogy mennyivel lesz más a gyerekek végzettsége, mint a szüleiké. Ez nagyon hasonló eredményt ad, mint a jövedelmi mobilitás, hiszen a végzettség ezzel erősen korrelál.

Arra az eredményre jutnak, hogy

ahol nagyobb a társadalmi mobilitás, ott sokkal inkább befolyásolja a gyerekek genetikai adottsága, hogy milyen végzettséget érnek el,

mint ott, ahol nehezebben tanulnak tovább az alacsony végzettségű szülők gyerekei.

Elsőre felmerülhet, hogy így egyszerűen csak felváltják a genetikai adottságok azt, hogy milyen vagyoni helyzetbe születik valaki. De közelebbről megnézve az adatokat a kutatók azt látták, hogy a veleszületett képességek abszolút hatása nem változik, csak annyival lecsökken a nevelés, nevelési környezet befolyása, hogy megnő a veleszületett tulajdonságok relatív hatása.

Ez azonban a szerzők szerint az esélyegyenlőségnek nem mond ellent, hiszen mindenkinek lehetősége van a saját képességeit legjobb tudása szerint kamatoztatni. Ráadásul így a társadalom is jobban jár, hiszen ki tudja használni a teljes potenciálját.

Magyarországon a társadalmi mobilitás sajnos nagyon alacsony,

és nem is mutatja jelét annak, hogy növekedne. Sem iskolai, sem társadalmi szinten nincs nagy mozgás a rétegek között a Társadalmi riport 2018-as jelentése szerint. Ráadásul még az egyenlőtlenség is magas, a felső 10 százalék jövedelme növekszik, az alsó 10 százaléké pedig stagnál. A megoldást a kötet szerzői is abban látják, ha olyan oktatási rendszert alakítunk ki, ami nagyban támogatja a társadalmi mobilitást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

Élet esélyegyenlőség genetika mobilitás oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2020. március 31. 12:04 Élet

Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna

Lesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.

Debreczeni Anna
2020. március 30. 19:49 Élet

Nem paranoid összeesküvés-elmélet, hogy direkt elavulnak a termékek

A tervezett elavulás, finomabban fogalmazva élettartamra tervezés létező dolog. Érdemes tájékozódni.

Stubnya Bence
2020. március 30. 06:52 Élet

„Napi szinten megköszönik a munkánkat” – közlekedésben dolgozók meséltek a járványhelyzetről

A horrorsztorik ellenére az emberek többsége fegyelmezetten alkalmazkodik a kialakult helyzethez.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. március 31. 19:44 Podcast

Cser Tamás: Aki teheti, lassan elkezdhet beszállni a részvényekbe

G7 Podcast! A Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az emberek optimizmusa és élni akarása miatt gyorsan visszatérhet a gazdaság a most még mélyülő válság után.

Avatar
2020. március 31. 16:04 Közélet

Az áramkereskedők szerint csak 2021-re állhat talpra az európai gazdaság

15 százalékkal visszaesett az áramfogyasztás, olyan sokat gyengült a gazdaság teljesítménye. Az áram is olcsóbb lesz, de még nem dőlt el, hogy ki nyeli le a veszteséget.

Stubnya Bence
2020. március 31. 06:51 Közélet

Most tényleg meg kell mentenie a gazdaságot a kormánynak. Nem mindegy, mit választ

Kevés a hitelmoratórium, a kormánynak valahogy pótolnia kell a cégek kieső bevételeit, és a munkaerőpiac szétesését is meg kell állítania. Összeszedtük az opciókat.