Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2020. január 30. 17:19 Élet

Esélyegyenlőség, ha a genetika dönti el, hogy mennyire leszünk sikeresek?

Amikor egy fejlett nyugati országban kormányprogramot állítanak össze, szinte biztosan szerepel benne valamilyen formában az esélyegyenlőség: függetlenül attól, hogy ki hova született, kik a szülei, ugyanolyan eséllyel érhessen el bármit az életben. Az eszköz, amivel ezt el lehet érni, azonban már kevésbé egyértelmű.

Az esélyegyenlőséget a társadalmi mobilitás méri a legjobban. Ez azt mutatja meg, hogy mennyire tud valaki felnőttként más társadalmi osztályba kerülni, mint a szülei. Ahogy a földrajzi mobilitás azt jelzi, hogy mennyire gyakori egy országban, hogy a gyerekek más városban találják meg a számításukat, egy ország társadalmi mobilitási mutatója annak valószínűségét jelzi, hogy valaki más jövedelmi helyzetben éli le a felnőtt életét, mint a szülei.

Ez természetesen nem jelent automatikusan javulást, hiszen az is más társadalmi osztályba került, aki szegényebben éli le az életét, mint a szülei, így az ő mobilitása is nagy. Az esélyegyenlőségbe azonban az is beletartozik, hogy csak azért, mert valaki gazdag családba születik, ne maradhasson érdemek nélkül gazdag.

Per Engzell és Felix C. Tropf azt vizsgálták meg legfrissebb tanulmányukban, hogy mennyire igaz az, hogy ahol nagy a társadalmi mobilitás, ott egyenlőbb esélyekkel indulnak az emberek. Azonban máshogy közelítették meg az esélyegyenlőség kérdését, szerintük már születésünkkor, a genetikából fakadóan vannak, akik nagyobb eséllyel lesznek sikeresek.

A tudomány örökké vitázik, hogy az öröklött vagy a nevelésből fakadó tulajdonságoknak nagyobb-e a befolyása egy ember esélyeire. A szerzők 50 ezer iker megvizsgálásával próbáltak választ találni arra, hogy a társadalmi mobilitás a kettő közül melyik malmára hajtja a vizet.

Az adja a lehetőséget a genetikai és a nevelési hatás szétválasztására, hogy egypetéjű és nem egypetéjű ikreket is megvizsgáltak. A mobilitást végzettségi szinteken nézték, tehát, hogy mennyivel lesz más a gyerekek végzettsége, mint a szüleiké. Ez nagyon hasonló eredményt ad, mint a jövedelmi mobilitás, hiszen a végzettség ezzel erősen korrelál.

Arra az eredményre jutnak, hogy

ahol nagyobb a társadalmi mobilitás, ott sokkal inkább befolyásolja a gyerekek genetikai adottsága, hogy milyen végzettséget érnek el,

mint ott, ahol nehezebben tanulnak tovább az alacsony végzettségű szülők gyerekei.

Elsőre felmerülhet, hogy így egyszerűen csak felváltják a genetikai adottságok azt, hogy milyen vagyoni helyzetbe születik valaki. De közelebbről megnézve az adatokat a kutatók azt látták, hogy a veleszületett képességek abszolút hatása nem változik, csak annyival lecsökken a nevelés, nevelési környezet befolyása, hogy megnő a veleszületett tulajdonságok relatív hatása.

Ez azonban a szerzők szerint az esélyegyenlőségnek nem mond ellent, hiszen mindenkinek lehetősége van a saját képességeit legjobb tudása szerint kamatoztatni. Ráadásul így a társadalom is jobban jár, hiszen ki tudja használni a teljes potenciálját.

Magyarországon a társadalmi mobilitás sajnos nagyon alacsony,

és nem is mutatja jelét annak, hogy növekedne. Sem iskolai, sem társadalmi szinten nincs nagy mozgás a rétegek között a Társadalmi riport 2018-as jelentése szerint. Ráadásul még az egyenlőtlenség is magas, a felső 10 százalék jövedelme növekszik, az alsó 10 százaléké pedig stagnál. A megoldást a kötet szerzői is abban látják, ha olyan oktatási rendszert alakítunk ki, ami nagyban támogatja a társadalmi mobilitást.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKasztosodik a magyar társadalom, és ennek mind megisszuk a levétHét generációig tart egy szegény családnak középosztálybelivé válni Magyarországon. De miért? Michael Förster, az OECD vezető szociálpolitikai elemzője magyarázta el nekünk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet esélyegyenlőség genetika mobilitás oktatás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Fontos

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.