Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. szeptember 26. 18:14 Élet

Nemcsak a kocsmák, a kultúra is vonzza a turistákat

A turizmus kisebb időszaki visszaeséseket leszámítva folyamatosan növekszik. Közben a hangsúly sokaknál a tengerparti nyaralásoktól az aktív szabadidős vakációk felé tolódik el, ahol fontos, hogy az úti cél kínáljon számunkra kulturális értékeket is. Von Loon és szerzőtársai tanulmányukban annak jártak utána, hogy mennyire hangsúlyos ez az igény a turisták döntésében.

Ez a kérdés Magyarország szempontjából is fontos, elég arra gondolni, hogy a kormány rendszeresen a fellendülő turizmus víziójával indokolja, miért érdemes több százmilliárd forintot elkölteni a Liget Budapest projektre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak két országban nőtt gyorsabban a turizmus az EU-ban, mint MagyarországonA nyugat-európai országoknál sokkal kevesebb turista jön hozzánk, de a számuk gyorsan növekszik.

Von Loonék holland adatokon vizsgálták, hogy mennyire befolyásolja a belföldi úti célok népszerűségét, hogy mennyi a kulturális értéknek számító terület. Egy reprezentatív mintán végzett kérdőíves kutatás során az elmúlt egy hetükről kérdezték a Hollandiában élőket: hova utaztak és mennyit költöttek az utazás során.

Csak azokat az embereket vizsgálták, akik Hollandián belül utaztak, és egy napot vagy kevesebb időt töltöttek a városokban. Ezen belül is a 16 évnél idősebbeket, akik utazásuk nagy részét a város központjában töltötték. Majd ezeket vetették össze azzal, hogy az adott úti célok mennyire vannak messze a válaszadó lakóhelyétől, és milyen mértékű kulturális élményt tudnak ott szerezni.

Ez utóbbit nehéz mérni, de találtak olyan számszerűsíthető adatokat, amik jó megközelítései lehetnek az úti cél kulturális értékének. Az egyik ilyen, hogy mekkora az összterülete az örökségvédelem alatt álló városrészeknek négyzetkilométerben. A másik ilyen mérőszám pedig a múzeumok vagy a műemlékek száma az adott városban. A szerzők szerint a szabadidős utazásokból származó bevételek legnagyobb része a vendéglátó egységekben történő fogyasztás és bolti vásárlás, ezért erre külön figyelmet fordítottak.

Így az elemzés azt vizsgálta meg, hogy milyen hatással van a turisták választására a kultúra, a vásárlási és fogyasztási lehetőségek, illetve a kettő együtt. Mivel a boltok és a vendéglátóhelyek száma teljes mértékben együtt mozog, ezért elemzési szempontokból csak a vendéglátóhelyek számát használták, ami így mindkét hatást magában hordozza.

Az eredmények azt mutatják, hogy

mind a vendéglátóhelyek száma, mind az örökségvédelem alatt álló terület mérete pozitív hatással van az odalátogatók számára.

Viszont a kettő együttes hatása kicsit negatív, ami a szerzők értelmezésében azt jelenti, hogy ha túl sok van mindkettőből, akkor már lehet visszatartó ereje az odautazásra. A kultúra pozitív hatása megmaradt akkor is, ha a múzeumok, és akkor is, ha a műemlékek számát használták mérőszámként.

Ami még érdekes, hogy kiszámolták, mekkora az átváltás a távolság és a kulturális érték között. Átlagosan negyed négyzetkilométernyi védett területért egy kilométerrel hajlandók többet utazni az emberek, ami elég nagy arány ahhoz képest, hogy az átlagos távolság az egynapos kirándulások esetében 15 kilométer.

Egy átlagos hollandiai lakos 55 egynapos kirándulásra megy évente, ahol a teljes költése átlagosan 12,8 euró, ami nagyjából 4000 forint. Ez nem tűnik soknak, de

fejenként éves szinten 235 ezer forint.

Ez már jelentős bevételnek számít, főleg, hogy ez egy nagyon kicsi szelete a teljes turizmusnak.

Az tehát egyértelműen látszik, hogy nagyon vonzó a turisták számára, ha olyan helyre utazhatnak, ahol gazdag kulturális felhozatallal találkoznak. Bár a tanulmány kizárólag az egynapos kirándulásokkal foglalkozik, a költési számokból látszik, hogy csak ezeket figyelembe véve is nagy hatása van a kulturális örökségeknek a városok bevételeire.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTényleg ártott Budapest turizmusának a tavalyi vizes vbMessze felülmúlta az idei július a vizes világbajnokság hónapját a budapesti idegenforgalmi szektorban. Az árak viszont sokat estek.

Élet kultúra turizmus utazás világörökség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.