A turizmus kisebb időszaki visszaeséseket leszámítva folyamatosan növekszik. Közben a hangsúly sokaknál a tengerparti nyaralásoktól az aktív szabadidős vakációk felé tolódik el, ahol fontos, hogy az úti cél kínáljon számunkra kulturális értékeket is. Von Loon és szerzőtársai tanulmányukban annak jártak utána, hogy mennyire hangsúlyos ez az igény a turisták döntésében.
Ez a kérdés Magyarország szempontjából is fontos, elég arra gondolni, hogy a kormány rendszeresen a fellendülő turizmus víziójával indokolja, miért érdemes több százmilliárd forintot elkölteni a Liget Budapest projektre.
Von Loonék holland adatokon vizsgálták, hogy mennyire befolyásolja a belföldi úti célok népszerűségét, hogy mennyi a kulturális értéknek számító terület. Egy reprezentatív mintán végzett kérdőíves kutatás során az elmúlt egy hetükről kérdezték a Hollandiában élőket: hova utaztak és mennyit költöttek az utazás során.
Csak azokat az embereket vizsgálták, akik Hollandián belül utaztak, és egy napot vagy kevesebb időt töltöttek a városokban. Ezen belül is a 16 évnél idősebbeket, akik utazásuk nagy részét a város központjában töltötték. Majd ezeket vetették össze azzal, hogy az adott úti célok mennyire vannak messze a válaszadó lakóhelyétől, és milyen mértékű kulturális élményt tudnak ott szerezni.
Ez utóbbit nehéz mérni, de találtak olyan számszerűsíthető adatokat, amik jó megközelítései lehetnek az úti cél kulturális értékének. Az egyik ilyen, hogy mekkora az összterülete az örökségvédelem alatt álló városrészeknek négyzetkilométerben. A másik ilyen mérőszám pedig a múzeumok vagy a műemlékek száma az adott városban. A szerzők szerint a szabadidős utazásokból származó bevételek legnagyobb része a vendéglátó egységekben történő fogyasztás és bolti vásárlás, ezért erre külön figyelmet fordítottak.
Így az elemzés azt vizsgálta meg, hogy milyen hatással van a turisták választására a kultúra, a vásárlási és fogyasztási lehetőségek, illetve a kettő együtt. Mivel a boltok és a vendéglátóhelyek száma teljes mértékben együtt mozog, ezért elemzési szempontokból csak a vendéglátóhelyek számát használták, ami így mindkét hatást magában hordozza.
Az eredmények azt mutatják, hogy
mind a vendéglátóhelyek száma, mind az örökségvédelem alatt álló terület mérete pozitív hatással van az odalátogatók számára.
Viszont a kettő együttes hatása kicsit negatív, ami a szerzők értelmezésében azt jelenti, hogy ha túl sok van mindkettőből, akkor már lehet visszatartó ereje az odautazásra. A kultúra pozitív hatása megmaradt akkor is, ha a múzeumok, és akkor is, ha a műemlékek számát használták mérőszámként.
Ami még érdekes, hogy kiszámolták, mekkora az átváltás a távolság és a kulturális érték között. Átlagosan negyed négyzetkilométernyi védett területért egy kilométerrel hajlandók többet utazni az emberek, ami elég nagy arány ahhoz képest, hogy az átlagos távolság az egynapos kirándulások esetében 15 kilométer.
Egy átlagos hollandiai lakos 55 egynapos kirándulásra megy évente, ahol a teljes költése átlagosan 12,8 euró, ami nagyjából 4000 forint. Ez nem tűnik soknak, de
fejenként éves szinten 235 ezer forint.
Ez már jelentős bevételnek számít, főleg, hogy ez egy nagyon kicsi szelete a teljes turizmusnak.
Az tehát egyértelműen látszik, hogy nagyon vonzó a turisták számára, ha olyan helyre utazhatnak, ahol gazdag kulturális felhozatallal találkoznak. Bár a tanulmány kizárólag az egynapos kirándulásokkal foglalkozik, a költési számokból látszik, hogy csak ezeket figyelembe véve is nagy hatása van a kulturális örökségeknek a városok bevételeire.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
