Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. augusztus 29. 14:51 Élet

Párizs közelében is van egy kis „Csernobil”

Az erőművek nyilvánvaló biztonsági kockázatai mellett az atomenergia polgári felhasználásával szembeni legkomolyabb ellenérv, hogy nincs lehetőség a nukleáris hulladék és sugárszennyezett tárgyak igazi ártalmatlanítására. Jelenlegi tudásunk szerint a legtöbb, amit tehetünk, hogy eltároljuk őket jó mélyen a föld alá, gyakran emberi léptékkel mérve az örökkévalóságig.

Időnként még ennek a megszervezése is elég bonyolult. Jól példázza ezt Párizs elővárosában a kétszeres Nobel-díjas Marie Curie egykori laboratóriumának esete, amelyet

a helyiek egy része Szajna-menti Csernobilként emleget, persze óriási túlzással.

Ahogy a Businessweek cikkében olvasható, a radioaktivitás úttörő kutatója 1933-ra kinőtte a francia főváros Latin negyedében lévő laboratóriumát, a párizsi egyetem ezért biztosított számára egy tágasabbat az Arcueil nevű településen.

Ő maga sokáig nem használhatta a létesítményt, mert a rákövetkező évben elhunyt egy olyan betegségben, amelyet szinte biztosan a káros sugárzás okozott – mivel akkoriban még nem tudtak ennek létezéséről, így védőfelszerelések sem léteztek. A laboratóriumot azonban csak 1978-ban zárták be, és lényegében azóta dolgoznak a sugárszennyezés felszámolásán.

A létesítményben nem történt semmilyen komolyabb baleset, ám így is akkora a sugárzás szintje, hogy az illetékesek csak védőfelszerelésben léphetnek be a körbefalazott, szögesdróttal és kamerákkal is védett helyszínre. Ez sem akadályozott meg azonban 2010-ben néhány tolvajt, hogy rézvezetékeket lopjon el, persze védőfelszerelés nélkül. Őket talán senki sem sajnálta, az ellen viszont felemelte a szakszervezet a szavát, hogy a kiérkező rendőröknek sem jutott megfelelő ruházat.

A laboratórium felszámolását nehezíti, hogy egykori munkatársainak többsége már nem él, így az illetékes hatóság csak hosszas vizsgálatokkal tudta kideríteni, hogy pontosan milyen sugárforrásokkal kell számolnia. A sugárzó anyagok pedig mindenhova beépültek a papíroktól és polcoktól kezdve a kazánon keresztül a talajig és a növényekig.

1992-re a sugárforrások nagy részét eltávolították, de még mindig

vannak a területen például olyan uránizotóp-maradványok, amelyek felezési ideje 4,5 milliárd év,

de a Curie által felfedezett rádium esetében is 1600 év kell ahhoz, hogy a sugárzás szintje a felére csökkenjen. A kockázat csökkentésére már eddig is elköltöttek 10 millió eurót, de Arcueil polgármestere szerint a végső számla ennél sokkal magasabb lesz, hiszen a következő években le kell bontani az épületeket és a talajt is ki kell cserélni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValószínűleg atomreaktor robbant fel OroszországbanAz oroszok nyugtatni akartak, egy norvég szakértő szerint valójában bevallották, hogy egy kisméretű atomreaktor robbant fel augusztus 8-án.

Élet atomenergia csernobil marie curie Párizs sugárzás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Fontos

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.