Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. augusztus 29. 14:51 Élet

Párizs közelében is van egy kis „Csernobil”

Az erőművek nyilvánvaló biztonsági kockázatai mellett az atomenergia polgári felhasználásával szembeni legkomolyabb ellenérv, hogy nincs lehetőség a nukleáris hulladék és sugárszennyezett tárgyak igazi ártalmatlanítására. Jelenlegi tudásunk szerint a legtöbb, amit tehetünk, hogy eltároljuk őket jó mélyen a föld alá, gyakran emberi léptékkel mérve az örökkévalóságig.

Időnként még ennek a megszervezése is elég bonyolult. Jól példázza ezt Párizs elővárosában a kétszeres Nobel-díjas Marie Curie egykori laboratóriumának esete, amelyet

a helyiek egy része Szajna-menti Csernobilként emleget, persze óriási túlzással.

Ahogy a Businessweek cikkében olvasható, a radioaktivitás úttörő kutatója 1933-ra kinőtte a francia főváros Latin negyedében lévő laboratóriumát, a párizsi egyetem ezért biztosított számára egy tágasabbat az Arcueil nevű településen.

Ő maga sokáig nem használhatta a létesítményt, mert a rákövetkező évben elhunyt egy olyan betegségben, amelyet szinte biztosan a káros sugárzás okozott – mivel akkoriban még nem tudtak ennek létezéséről, így védőfelszerelések sem léteztek. A laboratóriumot azonban csak 1978-ban zárták be, és lényegében azóta dolgoznak a sugárszennyezés felszámolásán.

A létesítményben nem történt semmilyen komolyabb baleset, ám így is akkora a sugárzás szintje, hogy az illetékesek csak védőfelszerelésben léphetnek be a körbefalazott, szögesdróttal és kamerákkal is védett helyszínre. Ez sem akadályozott meg azonban 2010-ben néhány tolvajt, hogy rézvezetékeket lopjon el, persze védőfelszerelés nélkül. Őket talán senki sem sajnálta, az ellen viszont felemelte a szakszervezet a szavát, hogy a kiérkező rendőröknek sem jutott megfelelő ruházat.

A laboratórium felszámolását nehezíti, hogy egykori munkatársainak többsége már nem él, így az illetékes hatóság csak hosszas vizsgálatokkal tudta kideríteni, hogy pontosan milyen sugárforrásokkal kell számolnia. A sugárzó anyagok pedig mindenhova beépültek a papíroktól és polcoktól kezdve a kazánon keresztül a talajig és a növényekig.

1992-re a sugárforrások nagy részét eltávolították, de még mindig

vannak a területen például olyan uránizotóp-maradványok, amelyek felezési ideje 4,5 milliárd év,

de a Curie által felfedezett rádium esetében is 1600 év kell ahhoz, hogy a sugárzás szintje a felére csökkenjen. A kockázat csökkentésére már eddig is elköltöttek 10 millió eurót, de Arcueil polgármestere szerint a végső számla ennél sokkal magasabb lesz, hiszen a következő években le kell bontani az épületeket és a talajt is ki kell cserélni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkValószínűleg atomreaktor robbant fel OroszországbanAz oroszok nyugtatni akartak, egy norvég szakértő szerint valójában bevallották, hogy egy kisméretű atomreaktor robbant fel augusztus 8-án.

Élet atomenergia csernobil marie curie Párizs sugárzás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 17. 17:18 Élet, Világ

Legalább havi bruttó félmilliós fizetést kell adni egy osztrák biciklis futárnak

Jövőre életbe lép az ágazati kollektív szerződés, bérminimummal és karácsonyi pénzzel.

Avatar
2019. szeptember 17. 15:09 Élet

Lehet demokratikus és piaci választ adni a klímaváltozásra?

Lehet, hogy hiába várunk erre, ha nem hozunk létre olyan intézményeket, amelyek hatékonyan vezetnék ezt a folyamatot. Hozzászólás az extrapoláció-vitához.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 16. 15:19 Élet, Világ

Büntető adóval fognák vissza a húsfogyasztást Németországban

Úgy tűnik, hogy az ötletet az Angela Merkel vezette kormányzópárt sem veti el, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy a megvalósítással el lehet érni minden célt.

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 17. 07:02 Adat, Vállalat

Nem támogatja tovább a vendégmunkások állásait a kormány, de rejtély, hogy miért nem évekkel ezelőtt döntött így

Nem célja többé az egyedi kormánydöntéssel adott nagyvállalati támogatásoknak, hogy munkahelyeket hozzanak létre. A kérdés már csak az, hogy miért pont most döntöttek így.

Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Kiesett a világ kőolaj-termelésének az öt százaléka, amire húsz százalékot ugrott az olajár. Újra megjelent a veszély a Közel-Keleten.

Stubnya Bence
2019. szeptember 15. 07:53 Adat

A devizahitelek gerjeszthették a nagy magyar kivándorlási hullámot

A szegényebb háztartások részesülnek nagyobb részben a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból. Fontos motiváció volt a külföldön munkát keresőknek, hogy a család fizetni tudja a törlesztőt.