Az erőművek nyilvánvaló biztonsági kockázatai mellett az atomenergia polgári felhasználásával szembeni legkomolyabb ellenérv, hogy nincs lehetőség a nukleáris hulladék és sugárszennyezett tárgyak igazi ártalmatlanítására. Jelenlegi tudásunk szerint a legtöbb, amit tehetünk, hogy eltároljuk őket jó mélyen a föld alá, gyakran emberi léptékkel mérve az örökkévalóságig.
Időnként még ennek a megszervezése is elég bonyolult. Jól példázza ezt Párizs elővárosában a kétszeres Nobel-díjas Marie Curie egykori laboratóriumának esete, amelyet
a helyiek egy része Szajna-menti Csernobilként emleget, persze óriási túlzással.
Ahogy a Businessweek cikkében olvasható, a radioaktivitás úttörő kutatója 1933-ra kinőtte a francia főváros Latin negyedében lévő laboratóriumát, a párizsi egyetem ezért biztosított számára egy tágasabbat az Arcueil nevű településen.
Ő maga sokáig nem használhatta a létesítményt, mert a rákövetkező évben elhunyt egy olyan betegségben, amelyet szinte biztosan a káros sugárzás okozott – mivel akkoriban még nem tudtak ennek létezéséről, így védőfelszerelések sem léteztek. A laboratóriumot azonban csak 1978-ban zárták be, és lényegében azóta dolgoznak a sugárszennyezés felszámolásán.
A létesítményben nem történt semmilyen komolyabb baleset, ám így is akkora a sugárzás szintje, hogy az illetékesek csak védőfelszerelésben léphetnek be a körbefalazott, szögesdróttal és kamerákkal is védett helyszínre. Ez sem akadályozott meg azonban 2010-ben néhány tolvajt, hogy rézvezetékeket lopjon el, persze védőfelszerelés nélkül. Őket talán senki sem sajnálta, az ellen viszont felemelte a szakszervezet a szavát, hogy a kiérkező rendőröknek sem jutott megfelelő ruházat.
A laboratórium felszámolását nehezíti, hogy egykori munkatársainak többsége már nem él, így az illetékes hatóság csak hosszas vizsgálatokkal tudta kideríteni, hogy pontosan milyen sugárforrásokkal kell számolnia. A sugárzó anyagok pedig mindenhova beépültek a papíroktól és polcoktól kezdve a kazánon keresztül a talajig és a növényekig.
1992-re a sugárforrások nagy részét eltávolították, de még mindig
vannak a területen például olyan uránizotóp-maradványok, amelyek felezési ideje 4,5 milliárd év,
de a Curie által felfedezett rádium esetében is 1600 év kell ahhoz, hogy a sugárzás szintje a felére csökkenjen. A kockázat csökkentésére már eddig is elköltöttek 10 millió eurót, de Arcueil polgármestere szerint a végső számla ennél sokkal magasabb lesz, hiszen a következő években le kell bontani az épületeket és a talajt is ki kell cserélni.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
