Sokan gondolják úgy, hogy a gyerekek bármilyen körülmények között verik a felnőtteket, ha az a kérdés, hogy egy idegen nyelvet mennyire könnyen és gyorsan lehet megtanulni. Tényleg igaz, hogy a gyerekek agya olyan, mint a szivacs, ha a nyelvtanulásról van szó – teszi fel a kérdést két angol kutató egy most megjelent cikkében. Mit mutatnak az adatok?
A témában született munkák egyértelműen bizonyítják, hogy a gyerekek nagyon sikeresek a nyelvtanulásban, ha hosszabb ideig és nagy mértékben kerülnek egy új nyelv hatása alá. Tipikus példa erre a bevándorló család gyermeke, aki egész nap és mindennap új nyelvi környezetben kénytelen boldogulni. Az ilyen esetekben a gyerekek hosszabb távon is jobb eredményeket érnek el, mint a felnőttek, jobban elsajátítják az új nyelvet.
Más a helyzet azonban, ha egy gyerek csak rövidebb ideig és kevésbé átfogóan van kitéve az idegen nyelvnek, ennek tipikus esete az iskolai nyelvóra. A kisebb gyerekek ugyanis ezzel a módszerrel kevésbé teljesítenek jól, mint a tinédzserek vagy a felnőttek.
A jelenség magyarázata az lehet, hogy a gyerekek inkább implicit módon, azaz kevésbé tudatosan tanulnak hatékonyan, és ehhez sok impulzus kell, hosszabb időn keresztül. A felnőttek ezzel szemben már elsajátították a tanulás explicit módszerét, amikor analitikus megközelítéssel, rendszerszerűen, sokkal tudatosabban, azaz inkább elméleti síkon közelítenek a nyelvtanuláshoz. Mivel a klasszikus nyelvórák többsége ilyen módszert alkalmaz, a felnőttek jobban boldogulnak ebben a környezetben.
A két angol kutató új munkája arra mutat rá, hogy a két módszer (az implicit és az explicit) a valóságban mindig egyszerre jelen van, csak az arányok tolódnak el az életkor előrehaladtával (ha a sikerességet nézzük).
Tanulmányukban több mint száz, 8-9 éves iskolás nyelvtanulását követték egy iskolaéven keresztül. A gyerekeket – akik hetente 75 perc nyelvórán vettek részt – az első félévben négy részre osztották: három csoportban a hagyományos alsós, játékos-éneklős módszert hagyták meg (ez inkább implicit), és nekik németet, olaszt, illetve eszperantót oktattak, a negyedik csoportot viszont kifejezetten felnőttes, explicit módszereknek tették ki, kizárólag eszperantóban. Ezek után a második félévben minden gyerek egységesen franciát tanult, explicit módszerekkel.
A kísérlet végén a kutatók megmérték minden gyerek nyelvanalitikai, memorizálási és hangtani „tudatosságát”. Azt várták, hogy az implicit módszerrel tanított gyerekeknél a hallás utáni és a vizuális megjelenés utáni memorizálás lesz a jó eredmények első számú záloga, a végig explicit módszerrel tanítottaknál viszont az analitikai képességek dominálnak majd.
A józan paraszti észnek azonban ellentmondó eredmény született:
minden gyereknél az analitikai képesség volt a franciatanulás sikerességének kulcsa, a hallás utáni memorizálás csak a második helyre szorult.
A kutatók következtetése szerint ezért a 8-9 éves gyerekek már igenis jól bevonhatók az explicit módszerekkel való tanításba, csak át kell alakítani, érdekessé kell tenni számukra ezeket a felnőttesnek számító osztálytermi megoldásokat.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
