Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2019. augusztus 25. 12:15 Élet

Rosszul tudtunk pár dolgot a gyerekek nyelvtanulásáról

Sokan gondolják úgy, hogy a gyerekek bármilyen körülmények között verik a felnőtteket, ha az a kérdés, hogy egy idegen nyelvet mennyire könnyen és gyorsan lehet megtanulni. Tényleg igaz, hogy a gyerekek agya olyan, mint a szivacs, ha a nyelvtanulásról van szó – teszi fel a kérdést két angol kutató egy most megjelent cikkében. Mit mutatnak az adatok?

A témában született munkák egyértelműen bizonyítják, hogy a gyerekek nagyon sikeresek a nyelvtanulásban, ha hosszabb ideig és nagy mértékben kerülnek egy új nyelv hatása alá. Tipikus példa erre a bevándorló család gyermeke, aki egész nap és mindennap új nyelvi környezetben kénytelen boldogulni. Az ilyen esetekben a gyerekek hosszabb távon is jobb eredményeket érnek el, mint a felnőttek, jobban elsajátítják az új nyelvet.

Más a helyzet azonban, ha egy gyerek csak rövidebb ideig és kevésbé átfogóan van kitéve az idegen nyelvnek, ennek tipikus esete az iskolai nyelvóra. A kisebb gyerekek ugyanis ezzel a módszerrel kevésbé teljesítenek jól, mint a tinédzserek vagy a felnőttek.

A jelenség magyarázata az lehet, hogy a gyerekek inkább implicit módon, azaz kevésbé tudatosan tanulnak hatékonyan, és ehhez sok impulzus kell, hosszabb időn keresztül. A felnőttek ezzel szemben már elsajátították a tanulás explicit módszerét, amikor analitikus megközelítéssel, rendszerszerűen, sokkal tudatosabban, azaz inkább elméleti síkon közelítenek a nyelvtanuláshoz. Mivel a klasszikus nyelvórák többsége ilyen módszert alkalmaz, a felnőttek jobban boldogulnak ebben a környezetben.

A két angol kutató új munkája arra mutat rá, hogy a két módszer (az implicit és az explicit) a valóságban mindig egyszerre jelen van, csak az arányok tolódnak el az életkor előrehaladtával (ha a sikerességet nézzük).

Tanulmányukban több mint száz, 8-9 éves iskolás nyelvtanulását követték egy iskolaéven keresztül. A gyerekeket – akik hetente 75 perc nyelvórán vettek részt – az első félévben négy részre osztották: három csoportban a hagyományos alsós, játékos-éneklős módszert hagyták meg (ez inkább implicit), és nekik németet, olaszt, illetve eszperantót oktattak, a negyedik csoportot viszont kifejezetten felnőttes, explicit módszereknek tették ki, kizárólag eszperantóban. Ezek után a második félévben minden gyerek egységesen franciát tanult, explicit módszerekkel.

A kísérlet végén a kutatók megmérték minden gyerek nyelvanalitikai, memorizálási és hangtani „tudatosságát”. Azt várták, hogy az implicit módszerrel tanított gyerekeknél a hallás utáni és a vizuális megjelenés utáni memorizálás lesz a jó eredmények első számú záloga, a végig explicit módszerrel tanítottaknál viszont az analitikai képességek dominálnak majd.

A józan paraszti észnek azonban ellentmondó eredmény született:

minden gyereknél az analitikai képesség volt a franciatanulás sikerességének kulcsa, a hallás utáni memorizálás csak a második helyre szorult.

A kutatók következtetése szerint ezért a 8-9 éves gyerekek már igenis jól bevonhatók az explicit módszerekkel való tanításba, csak át kell alakítani, érdekessé kell tenni számukra ezeket a felnőttesnek számító osztálytermi megoldásokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nyelvtanulásban Európa magasan lekörözi az USA-tMagyarország azért elég rosszul áll a nyelvtudásban.

Élet felnőtt gyerek idegen nyelv iskola nyelvóra nyelvtanulás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2021. december 5. 13:04 Élet

Néha még a harag is lehet jó tanácsadó

Persze csak akkor, ha az ember azért haragszik, mert igazságtalanságot lát, mert ilyenkor hajlamosabb jobban segíteni az érintettnek.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Pálos Máté
2021. november 30. 14:12 Élet

Karikó Katalin a Szegedi Egyetem professzora lett, és induló kutatására fordítja az egyik legrangosabb díja után járó 53 millió forintot

A 2022-es Jeantet-Collen-díjat a transzlációs orvostudományért Karikó Katalin magyar, valamint Uğur Şahin és Özlem Türeci német kutatók megosztva kapjták.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.