Az európai oktatásban sokkal többen tanulnak idegen nyelveket, mint az Egyesült Államokban. Míg a legtöbb európai országban kötelező is az idegen nyelvet tanítani, az USA-ban ezt iskolakerületenként vagy állami szinten döntik el – írja a Pew Research Center cikke.
Európában jellemzően 6 és 9 éves kor között kezdik el tanulni az első idegen nyelvet, sőt, 20 tagországban legalább egy évig egy második nyelvet is kötelező tanulniuk a tanulmányaik során.
Az Eurostat adatai szerint az általános iskolai és a középiskolai tanulók legalább egy idegen nyelvet tanulnak, és 29 tagországból 24 országban legalább 80 százalékuk tanul valamilyen külföldi nyelven. Még ott is, ahol a legalacsonyabb az idegen nyelven tanulók aránya, érettségi előtt legalább egy nyelvet megtanul a legtöbb gyerek.
Belgiumban például csak az iskolások 64 százalék tanul másik nyelvet, de a belga középiskolásoknak már a 90 százaléka jár nyelvórára. A másik véglet Hollandia, ahol a diákok 98 százaléka tanul idegen nyelvet, sőt, a 7. osztály eléréséig 74 százalékuk már kettő vagy több nyelvet tanul. Az EU-ban egyébként az angol a leggyakrabban tanult nyelv.
Ehhez képest az USA-ban óvodától a 12. osztályig nézve mindössze a tanulók 20 százaléka vesz részt nyelvoktatásban. A legtöbben New Jerseyben (51 százalék) és Washington D.C.-ben (47 százalék) tanulnak idegen nyelvet, ám az államok többségében 25 százalék alatt van az arány. Új-Mexikóban, Arizonában és Arkansasben mindössze 9 százalék. A legnépszerűbb nyelv a spanyol, de sokan tanulnak kínaiul, latinul és amerikai jelnyelven is. Az államok tehát igencsak különböző hangsúlyt fektetnek a nyelvoktatásra, amit az is jól tükröz, hogy csak tíz államban és Washington D.C.-ben van idegen nyelvi követelmény felállítva a diploma megszerzéséhez.
Egyáltalán nem meglepő persze, hogy akinek a világ legbeszéltebb nyelve az anyanyelve, az kevésbé érzi az idegen nyelvi tudás szükségét. Jól mutatja ezt az Egyesült Királyság példája is, ahol a legmagasabb az idegen nyelvet egyáltalán nem beszélők aránya az EU-ban.
Ugyan összességében Európa jól áll az idegennyelv oktatásban, nem minden tagország adatai tükrözik ezt.
Magyarországon a lakosság több mint fele (57,6 százaléka) egyáltalán nem beszél semmilyen idegen nyelvet, ami a harmadik legrosszabb arány az egész EU-ban. Nálunk csak a románok és a már említett britek vannak többen, akik nem beszélnek más nyelvet az anyanyelvükön kívül.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
