Az Európai Unióban a magyar fiatalok állnak legrosszabbul a nyelvtudás szempontjából. Ez a rövid tanulsága az Eurobarometer szerdán publikált legutóbbi jelentésének.
Bár az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés elsősorban a 15 és 30 év közötti uniós állampolgárok külföldi tapasztalatszerzési hajlandóságát vizsgálta, a kutatás során a nyelvtudásra is rákérdeztek. Ebből pedig az derült ki, az egész EU-ban csak egy ország van, ahol nagyobb arányban képtelenek idegen nyelven kommunikálni a fiatalok, mint itthon. Ám egyrészt ez az ország hamarosan nem lesz az unióban, másrészt az ott élők anyanyelvét a világon mindenhol beszélik, ami elég kényelmes helyzetet teremt számukra.
Persze függetlenül attól, hogy megtehetik, kissé azért furcsa, hogy az Egyesült Királyságban a fiatalok közel 70 százaléka csak egy nyelven ír és olvas. Ehhez képest a mi 29 százalékunk akár jónak is mondható, a gond csak az, hogy nyilván nem a britek az összehasonlítási alap. Márpedig rajtuk kívül mindenki jobb nálunk nyelvtudásban, még a többségében ugyancsak angolul beszélő írek, és a külföldön hivatalos nyelvükkel szintén jól elboldoguló franciák és belgák is.
A nem világnyelvet beszélők közül utánunk a portugálok állnak a leggyengébben, náluk 19 százalék tud csak egy nyelven kommunikálni, majd a románok jönnek, akiknél ez az arány 17 százalék. Ezzel szemben Litvániában, Luxemburgban, Svédországban, Hollandiában, Máltán és Dániában a megkérdeztettek több mint 95 százaléka ír és olvas minimum két nyelven. Sőt a luxemburgiak 70 százaléka legalább 4 nyelvet ért.
Hasonlóan kiábrándító eredményeket hoztak azok a kérdések, amelyben az idegen nyelvű oktatásra kérdeztek rá a felmérés készítői. A magyar fiatalok fele csak akkor érzi magát kényelmesen, ha magyarul tartanak előadást a tanárai. Ez a britek után megint csak a második legmagasabb arány. Az uniós átlag 33 százalék, de a tagállamok felében ötből négy diák számára nem jelent gondot, ha idegen nyelven oktatják.
Mindenezek fényében különösen érdekes, hogy a magyar fiatalokban van a legkisebb hajlandóság arra, hogy új nyelvet tanuljanak. Közel 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem szeretne ilyen dolgokkal foglalkozni, négyszer annyian, mint Horvátországban és háromszor többen, mint Romániában.
Egyébként azok közül, akik nyelvet akarnak tanulni, a legtöbben a spanyolt választanák itthon, és ez az Európai Unió egészére is igaz. A 28 tagállamból 19-ben nyerte ezt a versenyt a spanyol, hatban a német, kettőben a francia futott be. Az egyetlen hely, ahol nem uniós nyelv a legvonzóbb Ciprus: az adóparadicsomban lakók negyven százaléka, ha tehetné, oroszt tanulna.
Élet
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
