Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 24. 17:41 Élet

Nem nagyon tudnak idegen nyelveket a magyar fiatalok, de nem is akarnak

Az Európai Unióban a magyar fiatalok állnak legrosszabbul a nyelvtudás szempontjából. Ez a rövid tanulsága az Eurobarometer szerdán publikált legutóbbi jelentésének.

Bár az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés elsősorban a 15 és 30 év közötti uniós állampolgárok külföldi tapasztalatszerzési hajlandóságát vizsgálta, a kutatás során a nyelvtudásra is rákérdeztek. Ebből pedig az derült ki, az egész EU-ban csak egy ország van, ahol nagyobb arányban képtelenek idegen nyelven kommunikálni a fiatalok, mint itthon. Ám egyrészt ez az ország hamarosan nem lesz az unióban, másrészt az ott élők anyanyelvét a világon mindenhol beszélik, ami elég kényelmes helyzetet teremt számukra.

Persze függetlenül attól, hogy megtehetik, kissé azért furcsa, hogy az Egyesült Királyságban a fiatalok közel 70 százaléka csak egy nyelven ír és olvas. Ehhez képest a mi 29 százalékunk akár jónak is mondható, a gond csak az, hogy nyilván nem a britek az összehasonlítási alap. Márpedig rajtuk kívül mindenki jobb nálunk nyelvtudásban, még a többségében ugyancsak angolul beszélő írek, és a külföldön hivatalos nyelvükkel szintén jól elboldoguló franciák és belgák is.

A nem világnyelvet beszélők közül utánunk a portugálok állnak a leggyengébben, náluk 19 százalék tud csak egy nyelven kommunikálni, majd a románok jönnek, akiknél ez az arány 17 százalék. Ezzel szemben Litvániában, Luxemburgban, Svédországban, Hollandiában, Máltán és Dániában a megkérdeztettek több mint 95 százaléka ír és olvas minimum két nyelven. Sőt a luxemburgiak 70 százaléka legalább 4 nyelvet ért.

 

Hasonlóan kiábrándító eredményeket hoztak azok a kérdések, amelyben az idegen nyelvű oktatásra kérdeztek rá a felmérés készítői. A magyar fiatalok fele csak akkor érzi magát kényelmesen, ha magyarul tartanak előadást a tanárai. Ez a britek után megint csak a második legmagasabb arány. Az uniós átlag 33 százalék, de a tagállamok felében ötből négy diák számára nem jelent gondot, ha idegen nyelven oktatják.

Mindenezek fényében különösen érdekes, hogy a magyar fiatalokban van a legkisebb hajlandóság arra, hogy új nyelvet tanuljanak. Közel 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem szeretne ilyen dolgokkal foglalkozni, négyszer annyian, mint Horvátországban és háromszor többen, mint Romániában.

Egyébként azok közül, akik nyelvet akarnak tanulni, a legtöbben a spanyolt választanák itthon, és ez az Európai Unió egészére is igaz. A 28 tagállamból 19-ben nyerte ezt a versenyt a spanyol, hatban a német, kettőben a francia futott be. Az egyetlen hely, ahol nem uniós nyelv a legvonzóbb Ciprus: az adóparadicsomban lakók negyven százaléka, ha tehetné, oroszt tanulna.

Élet Eurobarometer Európai Unió nyelvtanulás nyelvtudás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. november 17. 15:09 Élet

Ha lebontják a falat két irodai dolgozó között, akkor beszélgetés helyett e-mailezni kezdenek

A nyílt iroda elidegeníti egymástól a dolgozók többségét, az otthoni munkavégzés térnyerése lehet a legjobb megoldás, de az sem mindenkinek.

Torontáli Zoltán
2018. november 15. 19:19 Élet

Trükközik az ipar, só nélkül is lehet sós ízű az étel

Jó, ha becsapják kicsit az érzékszerveinket, mert óriási gazdasági haszna lenne, ha nem ennénk ennyi sót.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.