A feje tetejére állhat a világ húsipara a Kelet-Ázsiában egyre jobban terjedő afrikai sertéspestis miatt. Az elmúlt hetekben nagyon meredeken, 30 százalékkal nőtt Magyarországon az élő sertés ára, és nyárig további 30 százalékos drágulás jöhet.
“Azt nem lehet megállapítani, hogy pontosan mi várható, de könnyen elképzelhető, hogy a sertés ára magasabb lesz, mint a marháé, amire még nem volt példa” – mondta nekem Pick László, a Húsipari Vállalat Zrt. vezérigazgatója. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint április elején a vágómarha 25 százalékkal került többe a sertésénél. Mivel az afrikai sertéspestis roppant alattomos betegség, sokkal lassabban terjed, mint a klasszikus sertéspestis, szerinte nehéz felmérni az új korszakhatárokat, de azt mondta, “10-15 évre kell berendezkedni, amíg itt lesz közöttünk”.
Az afrikai sertéspestisről nagyjából egy éve vált biztossá, hogy megjelent Magyarországon. Ennek a sertéshús exportjára is óriási hatása volt. 2018-ban 22 százalékkal csökkent a kivitelünk, miután tavaly tavasszal a legfontosabb távol-keleti piacok behozatali tilalmat vezettek be a magyar sertéshússal szemben.
Részben a pestisfélelmek eredményeként itthon ragadt készletek miatt kezdett a magyar kormány sertéshúst fogyasztó kampányba.
Az idén azonban újra fellendülés jöhet a magyar exportban, amely mögött a Kínát és a több nagyobb kelet-ázsiai tenyésztőt (mint a világon hatodik Vietnamot) egyre inkább sújtó sertéspestis áll. Kína a világ első számú termelője és fogyasztója, a világ egymilliárd körüli sertésállományának nagyjából fele él ott. A disznóhús az egyik legfontosabb alapanyaga a kínai konyhának, és az életszínvonal látványos növekedése miatt az elmúlt 25 évben ötszörösére nőtt a fogyasztása.
A hivatalos adatok szerint eddig egymillió disznó halt meg Kínában a pestis miatt, a valós szám azonban ennek a többszöröse lehet. “Ezt ráadásul hússzal meg kell szorozni, úgy jön ki a vágósertés állomány” – mondta Pick. A sertések halálozási üteme exponenciálisan gyorsul. A mezőgazdaságban is érdekelt, holland gyökerű bank, a Radobank elemzése szerint az idén 150-200 millióval zuhanhat a vágósertések száma a tavalyi 700 millióról (a disznókat jellemzően 5-6 hónapos korukban vágják le). Kína helyzetét nehezíti, hogy a hatóságok sem néznek szembe őszintén a problémával, erről a New York Times írt részletesen.
A jelenség hatalmas áruhiányt sejtet, amely Pick László szerint új jelenség Kínában, mivel az elmúlt harminc évben nem volt gondjuk az élelmiszerrel. Emiatt az utóbbi hetekben nagy tempóban repültek kínai üzletemberek nyugat-európai és amerikai húsüzemekhez, és hatalmas mennyiségeket kötöttek le, “minden elérhető árut megpróbálnak megvenni”. A pestis hatására a sertéshús ára idén 70 százalékkal nőhet Kínában.
Ugyan Magyarország nem exportálhat a kelet-ázsiai országokba, de a Nyugat-Európából kieső készleteket részben Magyarországról kezdték el pótolni. Ez az oka annak, hogy pár hét alatt 30 százalékkal nőtt nálunk az élő sertés ára. Pick a tenyésztők szempontjából Kánaánként jellemezte a helyzetet, és szerinte ez még “csak az eleje egy hosszú útnak”.
Az áremelkedésről Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke is beszélt a Világgazdaságnak két hete. Szerinte Kína esete mellett azért is kénytelenek emelni árat emelni, mert a bérek, az energia- és a csomagolóanyagárak is nőttek. Éder is arról beszélt, hogy Kína valósággal kiszippantotta az európai sertésállományt, és pillanatok alatt 30 százalékkal drágult az alapanyag.
Élet
Fontos