Saint-Louis egy közel 300 ezres lakosú város Szenegál óceánpartján. Az itt élő Saer Diop mindig is tisztában volt a természet hatalmával. 13 éves volt, amikor elvesztette egyik testvérét és nagybátyját, miután halászat közben felborította egy vihar a pirogájukat, azaz a fatörzsből készült csónakjukat.
Diop most 34 éves, de már a szárazföldön sem volt biztonságban. Két évvel ezelőtt arra riadt fel az egyik éjszaka, hogy egy hatalmas hullám csapódik be az ablakán keresztül. Pár hónappal később összeomlott a háza, és Diop egyike lett annak a 10 ezer városlakónak, akiket áttelepítettek egy átmeneti táborba a város szélére.
A férfi története a CityLabben jelent meg, amely a szenegáli város példáján mutatja be, hogy a fejlődő országokban milyen károkat okoz már most az éghajlatváltozás, illetve a hatásait elkerülni próbáló, elhibázott emberi lépések.
Saint-Louis óvárosa a folyó és az óceán között egy YouTube-videóban.
Saint-Louis az egyik legfontosabb nyugat-afrikai folyó, a Szenegál torkolatánál fekszik. Az óvárosa a folyó és az óceán közé préselődik egy hosszan elnyúló félszigeten. Ez a rész a kolonialista építészete miatt az UNESCO világörökségi listáján is szerepel.
A Szahara és az óceán találkozásánál elhelyezkedő város különösen ki van téve az éghajlatváltozás hatásainak. A város legmagasabb pontja sincs négy méterrel magasabban a tengerszintnél. Az ENSZ szakosított szerve, az Emberi Települések Központja (UN-HABITAT) szerint egész Afrikában a különleges fekvésű Saint-Louis van leginkább kitéve a növekvő tengerszintnek.
Globálisan a tengerszint átlagosan mintegy 20 centiméterrel nőtt 1880 és 2000 között. A NASA ennél megbízhatóbb adatai szerint 1993 és 2018 között pedig kilenc centivel nőtt a tengerek szintje. A növekvő vízszint által okozott erózió pusztítja a partot, Saint-Louisban is emiatt váltak használhatatlanná iskolák, mecsetek és lakóházak százai. Az emelkedő vízszint miatt ráadásul a Szenegál folyó vize is sósabbá vált, amely súlyos csapást jelent a folyóvölgyben korábban virágzó mezőgazdaságra.
Így néz ki Saint-Louis óvárosa.
Saint-Louis csak az elsők közé tartozik azon városok közül, amelyekben ellehetetlenül az élet a következő évtizedekben az éghajlatváltozás miatt. Az ENSZ fejlesztési programja szerint 2050-ig 200 millió embert kényszerülhet elhagyni lakhelyét Miamitól Lisszabonon keresztül Mumbai-ig a tengerpartok eróziója és a part menti áradások miatt. Nyugat-Afrikában jelenleg több mint 100 millió ember él az óceánpartnál, de vannak olyan partszakaszok, amelyektől évente tíz métert foglal el az óceán.
“Ez egy óriási probléma a fejlődő országoknál, mivel nincsenek megfelelő erőforrásaik, hogy megállítsák a tengerpart erózióját. Mauritániától Kamerunig ez az összes partszakaszt érinti. Ezzel szemben Hollandiában meg tudják védeni magukat, mivel rendelkezésükre áll a szükséges tudás és pénz” – mondta a CityLabnek egy svájci egyetem phd-sa, Loic Brüning, aki három éve kutatja a klímaváltozás hatásait Saint-Louis-ban.
A város helyzetét egy elhibázott fejlesztés is súlyosbítja. 2003-ban a heves esőzések miatt kritikus szintre nőtt a Szenegál folyó vízszintje. Emiatt ástak egy elvezető csatornát az óceánhoz, amely a kezdetben 100 méter hosszú volt, és négy méter széles. A tengerszint növekedése miatt azonban a víz elöntötte a csatorna torkolatát. Az elöntés miatt víz alá került egy halászfalu, Doune Baba Dieye. Régebben ez is azon az elnyúló félszigeten feküdt, ahol Saint-Louis óvárosa.
A vízszint növekedése magát az óceánt is veszélyesebbé tette, a CityLab által megkérdezett halászok szerint kiszámíthatatlanabbá, durvábbá vált. “Korábban a munka könnyebb volt. Kihajóztál, aztán vissza, nem volt veszélyes. Most viszont emberek halnak meg egyfolytában” – mondta a cikk elején bemutatott Diop.
Élet
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Temetik az otthoni munkát, de éppen most alakul ki a mindenki számára hasznos formája
Szigorításról szólnak a hírek, pedig stabilizálódik a távmunka szerepe, és egyre inkább látszik, hogy hány irodai nappal kerülhetők el a hátrányai.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
