Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. december 15. 07:21 Élet

Itt az idő karácsonyfát venni. De melyik terheli legkevésbé a környezetet?

Karácsony előtt egyre több háztartásban merül fel az a dilemma, hogy mivel tesznek jobbat a környezetnek, ha műfenyőt vagy igazi fát állítanak a nappaliban. Bár nem sok statisztika érhető el a karácsonyfák piacáról, abban szinte biztosak lehetünk, hogy az aktuális trendek a műfenyők terjedésének kedveznek. Például az Egyesült Államokban működő Nemzeti Karácsonyfa Társaság*National Christmas Tree Association  kutatása szerint az amerikaiak tavaly 2,5 millióval több fenyőfautánzatot vásároltak, mint egy évvel korábban, miközben a normál fák értékesítése nem változott, így végül is 2017-ben 27,4 millió igazi és 21,1 millió műanyag fenyőt vittek haza.

A magyarországi helyzetről az alábbi grafikon árulkodik, amin jól látszik, hogy évről évre többen néznek utána az interneten a műfenyőknek. A tavalyi karácsonyi szezonban például a műfenyő szóra vonatkozó Google-keresések száma a negyven százalékát tette ki annak, amennyiszer Orbán Viktor nevét ütötték be a Google-ba az idei országgyűlési választás hónapjában. A műfenyő keresési gyakorisága 2014 decemberében pedig még csak feleekkora volt, miközben a fenyőfa szót övező érdeklődés alig változott az elmúlt néhány év utolsó hónapjait összehasonlítva.

 

A kérdés, hogy ez jót tesz-e a környezetnek, amire a válasz röviden az, hogy 

annyira elenyésző környezeti hatásai vannak az igazi és műfenyő állításának is, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, melyiket választjuk.

Ezt az állítást támasztja alá egy a Conversation oldalán a napokban publikált írás és egy kanadai kutatóintézet, az Ellipsos 2009-es elemzése is. Mégis vannak lényeges különbségek a két alternatíva környezeti hatásaiban, úgyhogy érdemes röviden elgondolkozni a választáson.

Erdőket nem fogunk megmenteni

A műfenyőkkel erdőket nem lehet megóvni, mivel a karácsonyfa-vásárokon szinte kizárólag olyan fákat kapni, amelyeket direkt erre a célra termesztettek. A fenyők nevelésének persze megvan a maga környezetkárosító hatása, ami a termesztés közbeni vegyszerhasználat, illetve még inkább a már kivágott fák szállítása során lép fel. Ugyanakkor amíg növekednek a facsemeték, szén-dioxidot kötnek meg, méghozzá nagyjából annyit, amennyi négy liter benzin elégetésével keletkezik. Tehát ha nem kell sokat szállítani a karácsonyfát, akár még kedvezően is hathat a levegő minőségére a fatermesztés. Erre egyébként a fenyőfa-farmok időnként hivatkoznak is, amikor megpróbálják “zöldre mosni”*Az úgynevezett greenwashing egy marketing stratégia, amikor valamilyen látványos környezetvédelmi programmal vagy pozitív környezeti hatással próbálják a cégek elterelni a figyelmet a környezetkárosító tevékenységükről. a tevékenységüket a fogyasztókat némileg megtévesztve, ugyanis a növényvédő szerek használatával már nem dicsekednek.

Ha valaki mégis a műfenyő mellett dönt, akkor jó eséllyel egy kínai gyártmányt fog birtokba venni. Elsőre valószínűleg sokaknak az jut erről eszébe, hogy fenyőutánzatok esetében is a szállítás jár a legnagyobb környezetkárosítással, azonban valójában a gyártásuk sokkal több légszennyezéssel jár. A PVC és a fém alkatrészek előállítása nem csak energiaigényes folyamat, ami sok üvegházhatású gáz kibocsátását jelenti, hanem egyéb, a környezetre veszélyes anyagok felhasználását is igényli, mint például az ólom, ami akár a szoba levegőjébe is kerülhet. Érdemes a műfenyők közül a PVC helyett a polietilén alapanyagú termékeket választani, ezek gyártásához ugyanis valamivel kevesebb mérgező adalék szükséges.

A környezeti hatásoktól részben elvonatkoztatva az igazi fenyők mellett szólhat, hogy megvásárlásukkal jó eséllyel helyi gazdálkodókat támogathatunk, akik egy-egy fenyőt a fajtától és a mérettől függően akár 10-20 évig is nevelnek. Magyarországon a KSH adatai szerint mintegy 3400 hektáron termesztenek fenyőfákat, az agrárszektor ezen ága különösen a Nyugat-Dunántúlon, Zala megyében jelentős.

 

 

Karácsony után dől el igazából, hogy mennyire károsítja a környezetet a fenyőfa

Valójában a leginkább az befolyásolja egy karácsonyfa környezetkárosító hatását, hogy mi lesz a sorsa az ünnepek után. Ha valaki a műfenyő mellett dönt, akkor azt érdemes a lehető legtovább megtartani és évről évre elővenni. Hogy hány évi használat szükséges ahhoz, a környezetterhelés szempontjából a fenyőutánzat az igazi fához képest kedvezőbb választás legyen, egyáltalán nem egyértelmű: a cikk elején már említett Nemzeti Karácsonyfa Társaság számítása szerint ez öt év (a becslés azonban a Conversation szakértője szerint figyelmen kívül hagy több fontos tényezőt is, tehát valószínűleg irreálisan alacsony), míg az Ellipsos már idézett kutatása szerint két évtized. Az mindenesetre biztos, hogy ha valaki a műfenyő mellett dönt, akkor érdemes jó minőségű terméket vásárolnia, amit hosszú távon használhat.

Az igazi fenyőt a karácsony elteltével valamilyen módon újra kell hasznosítani. A leginkább környezetbarát megoldás a fa mulccsá darálása vagy komposztálása, amivel végül is fenyő által megkötött szénnel a talaj tápanyagtartalma növelhető. Még azzal is egészen jót teszünk a természettel, ha a fát egészében helyezzük el valahol, ami végül is élőlények lakhelyévé, táplálékává válhat.

Ami viszont kevésbé szerencsés a környezetre nézve, az a fenyő elégetése, amivel a növekedése során megkötött szén azonnal visszakerül a levegőbe szén-dioxid formájába. A legrosszabb pedig, ha a fenyő a szemétlerakóba kerül, mert ebben az esetben a fa széntartalma leginkább metánként fog visszatérni a légkörbe, aminek üvegház-hatása sokkal erősebb, mint a szén-dioxidé. Hogy e lehetőségek közül melyik teljesül, az sokszor leginkább a hulladékkezelő társaságokon múlik, Budapesten például az FKF a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiban égeti el a begyűjtött fenyőfákat.

Ha mindenképpen szeretnénk fenyőt állítani, akkor tehát a környezettel valószínűleg a legjobbat egy igazi fa megvásárlásával tesszük, amit a lehető legközelebbi helyről szerzünk be, majd vízkeresztkor úgy válunk meg tőle, hogy az általa megkötött szén ne kerüljön vissza a levegőbe, hanem a talajt gazdagítsa. De ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, ha praktikusabbnak ítéljük a műfenyőt, és azt veszünk, csak próbáljuk a lehető legtöbb karácsonykor újra elővenni.

Élet karácsony karácsonyfa környezetvédelem műfenyő Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2019. november 14. 15:12 Élet

Magyarország kicsinek láthatja magát, de Európa nagy

A sértett magyarság és megsértői most már egy közös környezetben, határok nélkül bizonyíthatnak. Nem kell bezárkózni.

Stubnya Bence
2019. november 14. 11:33 Élet

A Wizz Air-vezér nekiment a nyugat-európaiaknak és a Lufthansának

Váradi József szerint a hagyományos légitársaságok üzleti modelljét jogosabb fenntarthatósági alapon kritizálni, mint a fapadosokét. A nyugati kritikusok pedig képmutatóak.

Avatar
2019. november 13. 17:15 Élet

Volt, amikor Magyarország nem kicsinek, hanem nagyhatalomnak képzelte magát

A nemzethalál réme és a nagyhatalmiság délibábja között csapongott a magyarok önértékelési zavara.

Fontos

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Jandó Zoltán
2019. november 14. 06:54 Vállalat

Hogyan lehet ennyire olcsó minden Fekete Pénteken, ha egyszer törvény tiltja?

Jogszabály szerint nem lehet beszerzési ár alatt értékesíteni, de az év többi részében nem 50 százalékos árréssel működnek a cégek. Akkor hogy van ez?

Bucsky Péter
2019. november 13. 06:48 Közélet

Budapesti behajtási díj helyett megcsinálta a kormány a kihajtási díjat

Annyit keres a kormány a fővárosi és agglomerációs autókon, amit a főváros a dugódíjból tervezne beszedni. Utóbbitól mégis félnek.