Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 24. 19:00 Élet

Nem csak a rendszer tehet a növekvő egyenlőtlenségről, hanem az egyéni hozzáállásaink is

A saját személyiségjegyeink is hozzájárulnak az egyenlőtlenségek társadalmi szintű növekedéséhez egy friss kutatás eredményei szerint. A jövedelmi és vagyoni különbségeket a közgazdászok és a szociológusok régóta kutatják, de eddig főleg földrajzi, kulturális és intézményi eltérésekkel magyarázták őket. Most egy nemzetközi kutatócsapat arra a megállapításra jutott 76 ország és 80 ezer megkérdezett adatai alapján, hogy van több olyan egyéni tényező is, amelyek statisztikailag meghatározóak az egyenlőtlenségek alakulásában.

Az egyik legfontosabb személyes tulajdonság ebből a szempontból a türelem. Az elemzők azt találták ugyanis, hogy az önuralomra való képesség az erősebb megtakarítási hajlandóságon és a magasabb iskolázottságon keresztül fejti ki a hatását a társadalmi helyzetre. A kockázatvállalási hajlandóság sem közömbös, ugyanis az a nagyobb vállalkozási kedv által vezet többletbevételhez. Az önzetlenség pedig az adakozáson és az önkéntes munkavégzésen felül a mélyebb társas kapcsolatok útján hat az egyenlőtlenségek ellen.

A kockázatvállalási hajlandóság értékei így alakulnak a világban a tanulmány szerint:

A türelemé pedig így:

Az eredmények fő tanulsága az, hogy az egyenlőtlenségek visszaszorításában nem elég csak a társadalmat átfogó programok szintjén cselekedni. Hiába teszi például egy ország elérhetővé széles rétegek számára az egyetem elvégzését, ami később kedvezőbb fizetési lehetőségekhez vezet, ha sokakban nincs meg a kellő önfegyelem a diploma megszerzéséhez. A vállalkozások ösztönzése is csak akkor lehet igazán sikeres, ha kellő számban vannak vállalkozó kedvű emberek. Ha pedig mindenki csak magával törődik és másoktól elszigetelten éli az életét, eleve reménytelennek tűnik, hogy csökkenjenek a különbségek.

A kutatók egyrészt arra tesznek javaslatot az eredményeik tükrében, hogy az egyenlőtlenségek visszaszorítását célzó intézkedések során azok kidolgozói vegyék figyelembe azt is, hogy a különböző mentalitású embereket azok hogyan fogják érinteni. Másrészt pedig felhívják a figyelmet arra, hogy ezek az attitűdök kialakíthatók és változtathatók, amire szintén ügyelnie kell a társadalompolitikának. Például a megfelelő óvodai és iskolai nevelés alkalmas lehet arra, hogy minél többekben kialakuljon az a hozzáállás, amivel később magasabb jövedelemre tehet szert.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egyenlőtlenség jövedelmi egyenlőtlenség közgazdaságtan szociális ellátórendszer szociológia vagyoni egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Torontáli Zoltán
2024. május 18. 05:41 Élet, Vállalat

Jön a szigorítás, hogy ne lehessen bármit kovászos kenyérnek hívni

Az Agrárminisztérium belenyúl a nagy magyar kovászkáoszba, de a jellemzően családi vállalkozásként működő kis kézműves pékségek mégsem lehetnek igazán boldogok.

Hajdu Miklós
2024. május 17. 13:32 Élet

Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél

Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.

Stubnya Bence
2024. május 21. 05:03 Vállalat

„Korábban volt A- és B-terv, most a munkaadók széttárják a kezüket” – így fulladt le a magyar autóipar

Márciusban földbe állt a magyar jármű- és akkugyártás, de a szenvedés már hónapok óta tart. Érdemes újragondolni az elektromobilitás ösztönzésének formáit.

Avatar
2024. május 20. 05:13 Közélet

Mi a baja Európának a magyar alapítványi egyetemekkel, ami elvágja a diákok és kutatók külföldi útját?

Az egyetemek alapítványi fenntartása nem lenne probléma, ha a kuratóriumi tagok kiválasztása és működése nem lenne önkényes, a közpénzek útja pedig követhetetlen.