Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. június 24. 19:00 Élet

Nem csak a rendszer tehet a növekvő egyenlőtlenségről, hanem az egyéni hozzáállásaink is

A saját személyiségjegyeink is hozzájárulnak az egyenlőtlenségek társadalmi szintű növekedéséhez egy friss kutatás eredményei szerint. A jövedelmi és vagyoni különbségeket a közgazdászok és a szociológusok régóta kutatják, de eddig főleg földrajzi, kulturális és intézményi eltérésekkel magyarázták őket. Most egy nemzetközi kutatócsapat arra a megállapításra jutott 76 ország és 80 ezer megkérdezett adatai alapján, hogy van több olyan egyéni tényező is, amelyek statisztikailag meghatározóak az egyenlőtlenségek alakulásában.

Az egyik legfontosabb személyes tulajdonság ebből a szempontból a türelem. Az elemzők azt találták ugyanis, hogy az önuralomra való képesség az erősebb megtakarítási hajlandóságon és a magasabb iskolázottságon keresztül fejti ki a hatását a társadalmi helyzetre. A kockázatvállalási hajlandóság sem közömbös, ugyanis az a nagyobb vállalkozási kedv által vezet többletbevételhez. Az önzetlenség pedig az adakozáson és az önkéntes munkavégzésen felül a mélyebb társas kapcsolatok útján hat az egyenlőtlenségek ellen.

A kockázatvállalási hajlandóság értékei így alakulnak a világban a tanulmány szerint:

A türelemé pedig így:

Az eredmények fő tanulsága az, hogy az egyenlőtlenségek visszaszorításában nem elég csak a társadalmat átfogó programok szintjén cselekedni. Hiába teszi például egy ország elérhetővé széles rétegek számára az egyetem elvégzését, ami később kedvezőbb fizetési lehetőségekhez vezet, ha sokakban nincs meg a kellő önfegyelem a diploma megszerzéséhez. A vállalkozások ösztönzése is csak akkor lehet igazán sikeres, ha kellő számban vannak vállalkozó kedvű emberek. Ha pedig mindenki csak magával törődik és másoktól elszigetelten éli az életét, eleve reménytelennek tűnik, hogy csökkenjenek a különbségek.

A kutatók egyrészt arra tesznek javaslatot az eredményeik tükrében, hogy az egyenlőtlenségek visszaszorítását célzó intézkedések során azok kidolgozói vegyék figyelembe azt is, hogy a különböző mentalitású embereket azok hogyan fogják érinteni. Másrészt pedig felhívják a figyelmet arra, hogy ezek az attitűdök kialakíthatók és változtathatók, amire szintén ügyelnie kell a társadalompolitikának. Például a megfelelő óvodai és iskolai nevelés alkalmas lehet arra, hogy minél többekben kialakuljon az a hozzáállás, amivel később magasabb jövedelemre tehet szert.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egyenlőtlenség jövedelmi egyenlőtlenség közgazdaságtan szociális ellátórendszer szociológia vagyoni egyenlőtlenség Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2023. szeptember 24. 16:03 Adat, Élet

Mire elég, hogy több időt töltünk munkában, mint a nyugat-európaiak?

Hiába dolgoznak egyre többen viszonylag sok időt munkával töltve, ha olyan munkát végeznek, amelynek nem magas a hozzáadott értéke.

Avatar
2023. szeptember 23. 15:43 Élet, Tech

Van megoldás arra, hogy mindenki jól járjon a háztartási napelemekkel

A nyári napenergiás plusztermelés téli eltárolása irreális, ám a hálózatba kötött otthoni akkumulátorok a lakosságnak és az országnak is rengeteg hasznot hozhatnak.

Banyár József
2023. szeptember 20. 16:53 Élet

Egy feljavított német nyugdíjpontrendszerre van szükségünk!

Ettől még nem lenne tökéletes a nyugdíjrendszer, de kiszámíthatóbb biztosan.

Fontos

Holtzer Péter
2023. szeptember 23. 04:23 Podcast

Valamit rosszul csinálunk, ha a gyerekek így megutálják a fizikát nyolcadikra

A Z-szak arra lesz képes, hogy a szaktanároknak nem éppen vonzó általános iskolákban is lesz olyan, aki természettudományt képes majd tanítani.

Hajdu Miklós
2023. szeptember 22. 18:23 Közélet

Akkora az infláció, hogy már az áfabevételek növekedésére sem számíthat a kormány

Már a negyedik hónapban állt elő az a helyzet, hogy az elszálló infláció mellett csökkentek év/év alapon az áfabevételek.

Avatar
2023. szeptember 22. 15:33 Adat, Közélet

Ki mond igazat? Hatalmas a tanárhiány, vagy még javult is a helyzet?

A kormány szerint nincs rendszerszintű tanárhiány, miközben folyamatosan olvashatunk ezzel ellentétes hétköznapi tapasztalatokról. De mit mutatnak az adatok?