Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. április 24. 11:12 Élet

Jó kapcsolatok és pénzes családi háttér kell a sikerhez Magyarországon

Bár nem érezzük, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnénk egyes védett tulajdonságaink miatt (pl. vallási és politikai nézet, fogyatékosság, szexuális irányultság), mégis sokan úgy gondoljuk, hogy születésünktől fogva meg van határozva a sorsunk.

A magyarok jelentős része szerint az egészség után a megfelelő kapcsolati rendszer a legfontosabb ahhoz, hogy valaki előrébb jusson az életben, de a származásnak és a jómódú családi háttérnek is nagy szerepet tulajdonítunk. Sokkal nagyobbat, mint a többi uniós nemzet.

Az Eurobarometer egy részletes elemzést publikált a napokban a méltányosság és az egyenlőtlenség EU-n belüli helyzetéről, illetve arról, hogy milyen lehetősége van az uniós állampolgároknak szüleiknél feljebb kerülni a társadalmi ranglétrán. A több mint 200 oldalas elemzésben jól kirajzolódik a különbség a kontinens északi és nyugati, illetve déli és keleti része között.

Általánosságban elmondható, hogy Skandináviában és a Lajtától nyugatra boldogabbnak és egészségesebbnek tartják magukat az emberek, ráadásul könnyebben túllépnek a problémáikon. Szinte minden ezt firtató kérdésre a keleti blokkból érkeztek a legkiábrándítóbb válaszok, illetve néha becsúszott ebbe a körbe egy-két déli állam is (jellemzően a görögök vagy az olaszok).

Magyarország is általában az alján szerepelt ezeknek a listáknak, igaz, vannak nálunk sokkal boldogtalanabb és az egészségükkel kevésbé elégedett nemzetek is. Itthon a megkérdezettek kétharmada értett egyet valamilyen mértékben azzal, hogy egészséges, és 71 százalékuk tartotta magát boldognak.

 

A felmérés diszkriminációra vonatkozó részében már nem domborodott ki ekkora különbség kelet és nyugat között, sőt ezen a területen Magyarország kifejezetten jól teljesített.

A kutatásba bevont magyarok 87 százaléka mondta azt, hogy semmilyen hátrányos megkülönböztetéssel nem szembesült az előző 12 hónapban.

Ennél jobb arányt csak Görögországban, Spanyolországban, Szlovéniában és Portugáliában mértek. Ezzel szemben Svédországban, Máltán és Belgiumban négyből egy ember találkozott diszkriminációval, a horvátoknál pedig közel minden harmadik.

Itthon kizárólag az 55 év felettiek érezték sokan úgy, hogy hátrányosan megkülönböztetik őket, ám nemi, politikai, etnikai okokból szinte senki.

Ennek fényében különösen érdekes, hogy a magyarok szerint mennyire meghatározóak bizonyos származáshoz köthető tulajdonságok ahhoz, hogy valaki előrébb jusson az életben.

Itthon kifejezetten kevesen, csak a megkérdezettek 39 százaléka vélte úgy, hogy ugyanannyi eséllyel indul az életben, mint mások.

Ez a hatodik legalacsonyabb arány az EU-ban, ami messze elmarad az 58 százalékos uniós átlagtól (a 80 százalék fölötti dán és svéd értékről nem is beszélve). Ráadásul többen érezték azt, hogy az elmúlt 30 évben, tehát a szocializmus vége óta romlott a helyzet, mint amennyien javulást véltek felfedezni.

Bár már ezek az eredmények is elég elkeserítőek, az igazán szomorú része az elemzésnek az, amiből kiderül, hogy a magyarok szerint mire van szükség az előrejutáshoz.

A megkérdezett magyarok 94 százaléka szerint nélkülözhetetlen vagy nagyon fontos, hogy megfelelő embereket ismerjünk, ráadásul ötből négy magyar a politikai kapcsolatokról is hasonlóan vélekedik.

Előbbi a második, utóbbi a harmadik legmagasabb arány az egész EU-ban.

 

A származás, a nem és a család anyagi hátterének karrierútban játszott szerepét a kontinensen senki sem tartja fontosabbnak nálunk.

Tízből kilenc magyar szerint vagyonos családi háttér, tízből hét szerint pedig megfelelő származás kell ahhoz, hogy valaki előrejusson az életben, míg a férfiak és nők lehetőségei között bő kétharmaduk lát különbséget. Ezzel szemben az oktatást csak 84 százalék tartotta fontosnak, ami messze az uniós átlag alatt van.

Ezek alapján nem meglepő, hogy a magyarok többsége még a többi uniós országban mértnél is nagyobb problémának tartja a jövedelemkülönbségeket.

Tízből kilencen mondták azt, hogy túl nagy a jövedelmi szakadék a társadalmon belül, és közel ugyanennyien vélekedtek úgy, hogy a problémára a kormánynak kellene megoldást találnia.

Élet diszkrimináció előrejutás Európai Unió karrier kutatás méltányosság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2021. április 13. 06:54 Élet, Vállalat

„Nem oltatjuk be magunkat, kerüljön ez bármibe” – erős az oltásellenesség a fizikai dolgozóknál

Húsz kétkezi dolgozóval beszéltünk, ami alapján egész áruházakban, gyárrészlegekben nincs egyetlen beoltott sem. A kollégák jelentős része nem is kér az oltásból.

Avatar Avatar
2021. április 6. 14:44 Élet

„A politikusok csak akkor hallgatnak a gazdasági kutatókra, ha válság van”

Azért beszélünk a korábbinál sokkal többet az egyenlőtlenségről, mert populizmushoz vezetett - mondja Olivier Blanchard a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Avatar
2021. április 4. 18:53 Élet

Egészségünk nagyrészt a tanult képességeinken múlik

A genetika és a nevelés is fontos az egészség szempontjából, sőt, az utóbbi végső soron többet nyom a latba.

Fontos

Bucsky Péter
2021. április 16. 06:49 Közélet

Pénzeső hullhat Budapestre, de nem Karácsonyék fogják elkölteni

Budapestnek és vonzáskörzetének 3000 milliárd forint juthat az európai újjáépítési pénzekből, a főváros 600 milliárdot kér, de valószínűleg csak a hetedét kapja meg.

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.