Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. április 24. 11:12 Élet

Jó kapcsolatok és pénzes családi háttér kell a sikerhez Magyarországon

Bár nem érezzük, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesülnénk egyes védett tulajdonságaink miatt (pl. vallási és politikai nézet, fogyatékosság, szexuális irányultság), mégis sokan úgy gondoljuk, hogy születésünktől fogva meg van határozva a sorsunk.

A magyarok jelentős része szerint az egészség után a megfelelő kapcsolati rendszer a legfontosabb ahhoz, hogy valaki előrébb jusson az életben, de a származásnak és a jómódú családi háttérnek is nagy szerepet tulajdonítunk. Sokkal nagyobbat, mint a többi uniós nemzet.

Az Eurobarometer egy részletes elemzést publikált a napokban a méltányosság és az egyenlőtlenség EU-n belüli helyzetéről, illetve arról, hogy milyen lehetősége van az uniós állampolgároknak szüleiknél feljebb kerülni a társadalmi ranglétrán. A több mint 200 oldalas elemzésben jól kirajzolódik a különbség a kontinens északi és nyugati, illetve déli és keleti része között.

Általánosságban elmondható, hogy Skandináviában és a Lajtától nyugatra boldogabbnak és egészségesebbnek tartják magukat az emberek, ráadásul könnyebben túllépnek a problémáikon. Szinte minden ezt firtató kérdésre a keleti blokkból érkeztek a legkiábrándítóbb válaszok, illetve néha becsúszott ebbe a körbe egy-két déli állam is (jellemzően a görögök vagy az olaszok).

Magyarország is általában az alján szerepelt ezeknek a listáknak, igaz, vannak nálunk sokkal boldogtalanabb és az egészségükkel kevésbé elégedett nemzetek is. Itthon a megkérdezettek kétharmada értett egyet valamilyen mértékben azzal, hogy egészséges, és 71 százalékuk tartotta magát boldognak.

 

A felmérés diszkriminációra vonatkozó részében már nem domborodott ki ekkora különbség kelet és nyugat között, sőt ezen a területen Magyarország kifejezetten jól teljesített.

A kutatásba bevont magyarok 87 százaléka mondta azt, hogy semmilyen hátrányos megkülönböztetéssel nem szembesült az előző 12 hónapban.

Ennél jobb arányt csak Görögországban, Spanyolországban, Szlovéniában és Portugáliában mértek. Ezzel szemben Svédországban, Máltán és Belgiumban négyből egy ember találkozott diszkriminációval, a horvátoknál pedig közel minden harmadik.

Itthon kizárólag az 55 év felettiek érezték sokan úgy, hogy hátrányosan megkülönböztetik őket, ám nemi, politikai, etnikai okokból szinte senki.

Ennek fényében különösen érdekes, hogy a magyarok szerint mennyire meghatározóak bizonyos származáshoz köthető tulajdonságok ahhoz, hogy valaki előrébb jusson az életben.

Itthon kifejezetten kevesen, csak a megkérdezettek 39 százaléka vélte úgy, hogy ugyanannyi eséllyel indul az életben, mint mások.

Ez a hatodik legalacsonyabb arány az EU-ban, ami messze elmarad az 58 százalékos uniós átlagtól (a 80 százalék fölötti dán és svéd értékről nem is beszélve). Ráadásul többen érezték azt, hogy az elmúlt 30 évben, tehát a szocializmus vége óta romlott a helyzet, mint amennyien javulást véltek felfedezni.

Bár már ezek az eredmények is elég elkeserítőek, az igazán szomorú része az elemzésnek az, amiből kiderül, hogy a magyarok szerint mire van szükség az előrejutáshoz.

A megkérdezett magyarok 94 százaléka szerint nélkülözhetetlen vagy nagyon fontos, hogy megfelelő embereket ismerjünk, ráadásul ötből négy magyar a politikai kapcsolatokról is hasonlóan vélekedik.

Előbbi a második, utóbbi a harmadik legmagasabb arány az egész EU-ban.

 

A származás, a nem és a család anyagi hátterének karrierútban játszott szerepét a kontinensen senki sem tartja fontosabbnak nálunk.

Tízből kilenc magyar szerint vagyonos családi háttér, tízből hét szerint pedig megfelelő származás kell ahhoz, hogy valaki előrejusson az életben, míg a férfiak és nők lehetőségei között bő kétharmaduk lát különbséget. Ezzel szemben az oktatást csak 84 százalék tartotta fontosnak, ami messze az uniós átlag alatt van.

Ezek alapján nem meglepő, hogy a magyarok többsége még a többi uniós országban mértnél is nagyobb problémának tartja a jövedelemkülönbségeket.

Tízből kilencen mondták azt, hogy túl nagy a jövedelmi szakadék a társadalmon belül, és közel ugyanennyien vélekedtek úgy, hogy a problémára a kormánynak kellene megoldást találnia.

Élet diszkrimináció előrejutás Európai Unió karrier kutatás méltányosság Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2019. február 13. 18:23 Élet

Úgy érzed, sokat állsz dugóban? Ha még tudnád, hogy mennyit buksz vele

Romlik a dugóhelyzet Budapesten: egy fővárosi ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban, ami 16 órával több az egy évvel korábbinál.

Fabók Bálint
2019. február 13. 08:44 Élet

A félelmetes krumplidrágulás csak tünete a magyar krumplitermelés vergődésének

1960-hoz képest közel tizedére esett a magyar burgonyatermelés, és egyre nagyobb mértékben vagyunk kiszolgáltatva az importnak és az éghajlatváltozásnak.

Fabók Bálint
2019. február 12. 18:30 Élet

Az egyik legmélyebb társadalmi változásnak ágyaz meg az internetes párkeresés

Az Egyesült Államokban a 2017-ben összejött párok közel 40 százaléka az interneten ismerkedett össze. Nagyobb lett a társadalmi osztályok közötti átjárás.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. február 15. 18:34 Adat

Sehol nem gazdagszik olyan ütemben a foci, mint Magyarországon

Beverekedte magát Európa 20 leggazdagabb ligája közé az nb1, de a régióban mindenhol egészségesebb a focicsapatok bevételi struktúrája.

Torontáli Zoltán
2019. február 15. 10:00 Vállalat

A kamionosok után a buszosoknál is kitörhet a kelet-nyugati európai csata

Az Európai Parlament lényegében helybenhagyta azt a javaslatcsomagot, amely alaposan átrendezheti a buszos közlekedést az unióban.

Fabók Bálint
2019. február 15. 06:53 Vállalat

“Lassacskán kezdenek minket emberszámba venni”: Miskolcig söpör az audis sztrájkhullám

A miskolci SEG Automitive-nál sosem sztrájkoltak, de részben az audisok hatására szokatlan összefogás valósult meg. A vezetők azonban megtörték a lendületet.