Élet

A kaparós sorsjegyekre költött pénz átlagosan kevesebb mint kétharmada kerül vissza a vásárlókhoz, a többi a Szerencsejáték Zrt.-nél marad. Ráadásul nagyrészt haszon formájában, hiszen sok költsége ezzel a játékformával nincs az állami monopóliumnak, a sorsjegyek előállítása például kifejezetten olcsó.

Az egyes sorsjegyek nyerési esélye, illetve a visszanyerhető pénz mennyisége között hatalmas különbségek nincsenek, valamennyi eltérés azonban kimutatható. Ezek alapján pedig már érdemes elgondolkodni, hogy melyik terméket válasszuk, az ugyanis nem mindegy, hogy a pénz 62 vagy 70 százalékát nyerhetjük vissza átlagosan. Márpedig ez a két szélső eset.

Tovább olvasom

Megdöbbentően olcsón állítják elő a kaparós sorsjegyeket a Szerencsejáték Zrt. számára. Bár az állami cég által forgalmazott sorsjegyek beszerzési költsége között jelentős eltérések vannak, még a legdrágább sem kerül többe 85 forintnál, míg a legolcsóbbnál kevesebb mint 3 forint az egységköltség.

Utóbbit ennek bő százszorosáért értékesíti a vállalat, amelynek az elmúlt években egyértelműen az egyik legfontosabb fejőstehene lett a kaparós sorsjegy. A szerencsejátéknak erre a formájára 2010-ben alig 18 milliárd forintot költöttek a magyarok, 2017-ben azonban ennek több mint ötszörösét.

Tovább olvasom

Ha valaki szereti az aranyat, és a nyugat-ausztráliai Perth-ben jár, ne hagyja ki a helyi pénzverde attrakcióját, amelynek során naponta hétszer az érdeklődők szeme előtt öntenek újra egy 6,35 kilós aranytömböt. Ennek során a fémet 1063 Celsius-fokra hevítik fel az öntőüstben, ahonnan az öntőformába kerül, ahol körülbelül 90 másodperc alatt megszilárdul. Ezt követően egy vízzel teli hűtőmedencébe kerül, és 15 másodperc alatt annyira lehűl, hogy meg is lehet érinteni.

Tovább olvasom

Egy átlagos budapesti ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban – derül ki a Inrix kutatóintézet közelmúltban közzétett jelentéséből. Ezzel a magyar főváros a harmincadik helyen áll a 38 ország 200 világvárosát tartalmazó listán. A dugóhelyzet ráadásul egyre rosszabb: a felmérés szerint az autósorban állva eltöltött idő egy év alatt 11 százalékkal ugrott meg, ami azt jelenti, hogy tavaly 16 órával kellett többet a volán mögött zsörtölődnie az autósoknak, mint 2017-ben.

Utóbbi kifejezetten magas szám, az egész világon mindössze hat olyan város volt, ahol ennél is nagyobb mértékű növekedést mértek. A városok többségében pedig javult a helyzet, nem egy nagyvárosban az ötödével csökkent a dugóban töltött idő.

Tovább olvasom

A vöröshagyma és a fejes káposzta mellett az egyik legalapvetőbb élelmiszerünk, a krumpli drágult a legtöbbet az elmúlt három évben, legalábbis a KSH által külön kiemelt közel száz fogyasztási cikk közül. Ezek közül kizárólag ez a három zöldség drágult több mint a duplájára 2015 januárja óta. A szupermarketekben nem ritkán 3-400 forintos kilogrammonkénti burgonyaárakkal is találkozhatunk.

Tovább olvasom

A 2017-ben párkapcsolatba kerülő amerikaiak közel 40 százaléka az interneten ismerte meg a párját. Az online ismerkedés ilyen mértékű felfutása az egyik legmélyebb társadalmi változás volt az elmúlt húsz évben a nyugati világban. Az emberek ugyanis nemcsak más módon találnak párt, hanem másmilyen párra találnak rá.

Tovább olvasom

Bár az elmúlt időszakban többször is téma volt a magyar médiában a hazai traffipax-helyzet, sőt komoly vitákat is kavart a téma, nemzetközi összevetésben nem számít különösen aktívnak ebből a szempontból a magyar rendőrség. Az uniós országok többségében sokkal intenzívebben és gyakran hatékonyabb eszközökkel mérik az autósok sebességét a hatóságok, mint itthon.

Az SCDB közel 80 államról - köztük az összes uniósról - vezet traffipax-statisztikákat, és ezekből az látszik, hogy sem az ország területéhez, sem az úthálózat hosszához viszonyítva nincs sok sebességmérő készülék Magyarországon. Előbbi szempontból az EU-ban a belgák vezetnek, náluk ezer négyzetkilométerenként közel 70 trafi van, miközben nálunk ugyanez kevesebb, mint három.

Tovább olvasom