Hiába növekedtek a bruttó átlagbérek, a magas infláció miatt a keresetek vásárlóereje csökkent.
A kormány nem tud szokatlan mozgásról, a szakszervezet több ezer pályaelhagyóról beszél. Az utóbbiak közül egyre többen osztják meg döntésük okait.
Az ukrán gabonaexport blokkolása növelheti az orosz bevételeket, míg az állami felügyelet alá vett vagyonelemek Kreml-közeli vállalkozóknál köthetnek ki.
A határidő egyre szorosabb, a tárgyalások holtponton, a magyar költségvetés bajban. Több ezer diák jövő évi ösztöndíja tűnik egyre bizonytalanabbnak.
Egyre többen mehetnek egyetemre, de a bejutási esélyek egyre egyenlőtlenebbek: a lejtő csak meredekebb lett.
Ősszel derülhet ki, hogy a státusztörvény újabb akadályt jelent-e az EU-s források kifizetése és Magyarország között.
Az ismert – de nem teljesen makulátlan hírű – acélipari megmentő 21 milliárd forintos ajánlattal vihette el az egyik legnagyobb magyar vállalatot.
Mintegy 160 milliárdos, növekedő piacra léphet be a kaszinós cég, a nagy nemzetközi szereplők helyett.
Az állami szerepvállalás hűlt helyén spontán kiépült civil hálózatok, nemzetközi és hazai adományokból igyekeznek méltó körülményeket biztosítani a háború elől menekülőknek.
A külföldiek jól jártak a forint árfolyamának beborulásával, miközben a reálbérek csökkenése a hazai fogyasztást alaposan visszaveti.