Bár csökken a magyar bortermelés, még így is jelentős a mennyisége, exportálni viszont csak keveset tudunk, azt is olcsón.
Az iparűzési adó csökkentése miatt a városok a bevételeik nyolcadát bukják el, Budapest pedig az ötödét. Csak akkor nem dőlnek be, ha a kormány is úgy akarja.
Minden tizedik fővárosban élő diplomás az üzleti szolgáltatóközpontok egyikében dolgozik, amelyek nagy mértékben exportálják a tudást.
Ha lakást vagy házat vásárolunk akár újonnan, akár használtan, ma már kötelező az energetikai tanúsítvány ehhez is, akárcsak egy hűtőhöz vagy porszívóhoz. Az EE-től az AA++-ig terjedő skála alapján a legjobbakba sorolt ingatlant vásárolva akár azt is gondolhatjuk, hogy nagyon sokat tettünk a környezet védelméért, hiszen egy-egy ilyen ház kifűtéséhez vagy éppen hűtéséhez alig van szükség energiára.
A lendvai termálfürdő alig termel profitot, a magyar állam mégis megvette, magyarázatot pedig nem ad az ügyletre.
Uri Gotlibovich egy hétre jött Magyarországra 2003-ban, nem tudott főzni, és nem volt vendéglátós tapasztalata. Ehhez képest 17 éve itt él, és felépítette a Hummusbar hálózatot.
Az egy hallgatóra jutó állami pénzek összege a Testnevelési Egyetemen a legnagyobb, a jóval összetettebb és drágább képzést adó Semmelweis Egyetem csak a második.
Olyan növekedést és hozzáadott értéket ért el az Ikarus Járműtechnika, amit sokan megirigyelnének az ágazatból. Kár, hogy főleg egy nem nyilvános állami szerződésnek köszönhetően.
Ha digitalizációról vagy okos eszközökről van szó, keveseknek jutna a mezőgazdaság az eszébe. Ha mégis, akkor valószínűleg csak a GPS vezérlésű, néha már önvezető traktorokat tudnák az emberek megnevezni. Ez valóban látványos fejlődés, de csak az agrárium egy nagyon pici szelete, és óriási potenciál van más területeken is.
Miközben a zsugorodó tagságú kamarai rendszer elnöke könnyítésekért lobbizik a cégek számára, a tartozások behajtása a válságban sem szünetel.