Győr is versenyben van a Volkswagen új gigagyáráért vívott küzdelemben
A világ legnagyobb autógyártója, a Volkswagen-csoport új üzemet építene Közép-Kelet-Európában. Az új gyárban 2022 után indítanák be a termelést, és a tervek az új gyártósorokon olyan népszerű városi terepjárók készülnének, mint a Škoda Karoq és a Seat Ateca. Jelenleg a csehországi Kvasiny-ben készül ez a két típus.
A német Automobilwoche című újság szerint több helyszín mellett Győr is versenyben van. Hans Dieter Pötsch, a Volkswagen-csoport fb-elnöke szerint még nem született döntés arról, hogy új helyszínre kerüljön a termelés – ami lehet Bulgária vagy Románia -, Herbert Diess vezérigazgató pedig ezt kiegészítette azzal, hogy jelenlegi gyárak is szóba kerülhetnek. A Škoda jelenlegi gyárait viszont elvetették, mivel az utóbbi években már túl drága lett a cseh munkaerő.
Így került képbe a győri Audi-gyár, illetve a lengyelországi Polkowice városában található Volkswagen motorokat készítő üzem.
Az új gyár négy-ötezer embernek adna munkát, vagyis sokkal nagyobb beruházás lenne, mint az ezer főt alkalmazni tervező debreceni BMW-gyár.
A Volkswagen nemrég döntött úgy, hogy elképesztően nagy összeget, összesen 44 milliárd eurót költ a gyárai átalakítására. A következő öt évben több üzemet alakítanak át elektromos autók gyártására alkalmas üzemekké.
Eddig a Zwickauban működő üzem volt az egyetlen, amely csak elektromos autók gyártásával foglalkozott. Zwickau mellett Emden lesz a második olyan gyár, ahol csak e-autókat készítenek majd. A cég annyira komolyan gondolja az elektromos forradalmat, hogy a hannoveri gyárban, ahol a VW kisbuszait gyártják, a termelési kapacitás nagy részét a jövőben az elektromos kisbusz, az ID Buzz gyártása fogja lekötni.
Mind a három helyszín Németországban van, vagyis a Volkswagen a jövő autóinak nagy részét otthon gyártja majd. Az elektromos autók ugyanis sokkal kevesebb alkatrészből állnak, egyszerűbb őket összerakni. A legtöbb munkafolyamat automatizálható, vagyis kevesebb élőmunkára van szükség. A jövőben ezért elsősorban az energiaárak és a célpiacok közelsége határozzák majd meg a gyártási helyszíneket. Ebből a szempontból az az érdekes trend alakul ki, hogy az elektromos autók gyártása visszavándorol Nyugat-Európába.
Ebbe a stratégiába illeszkedik a hagyományos motorral felszerelt autók gyártásának Kelet-Európába költöztetése. Az autók összeszerelése önmagában nem teremt sok hozzáadott értéket. Sokat számít az olcsó munkaerő, a gyenge szakszervezetek és a magas állami támogatás.
Az autógyártók azért szeretik Magyarországot és a többin kelet-európai országot, mert itt szombaton és vasárnap sem kell leállítani a termelést: a futószalag folyamatosan működik, a munkások három műszakban dolgozhatnak. A kormányok pedig elképesztő állami támogatást adnak egy-egy újonnan betelepülő cégnek.
A debreceni BMW-gyár közvetlenül 12,5 milliárd forint támogatást kap a magyar államtól. Ez azt jelenti, hogy az adófizetők állják több évre a német gyár munkásainak a bérét. De ahogy a múlt heti kormányhatározatból kiderült, a gyár igényeinek megfelelő 135 milliárd forintnyi infrastruktúrafejlesztést is vállalt a magyar állam. A pénzből többek között útépítésre jut 44 milliárd forint, vasútfejlesztések támogatására 71,5 és közművek fejlesztésére több mint tízmilliárd forint.
Az a stratégia része, hogy egy autógyártó vezetői különböző nyilatkozatokat tesznek az újságokban a lehetséges helyszínekről. Valószínűleg mind a négy lehetséges helyszín – tehát a román, a bolgár, a magyar és a lengyel – alkalmas lenne a leendő gyár felépítésére. A stratégia lényege, hogy minél nagyobb volumenű állami támogatást tudjanak az adott kormányzatoktól kialkudni.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
