Az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években, a hazai folyamat tehát totálisan szembemegy az uniós trenddel. És ez várhatóan folytatódni fog.
Azért szinte, mert a 600 ezres népességű Luxemburgban is kevesebb lett a fiatal diplomás az elmúlt három évben, ám jelentős különbség, hogy ott még így is a korosztály több mint felének van diplomája, nálunk meg csak a 30 százalékának.
Magyarországon 2014 után kezdett el csökkenni a diplomával rendelkezők aránya a fiatalok körében. Akkor a 25-34 éves korosztály 32,1 százalékának volt diplomája, tavaly viszont már csak 30,2 százalékának.
Létszámra lefordítva ez azt jelenti, hogy ha tavaly is változatlanul 32,1 százalék maradt volna a diplomások aránya, akkor 2017-ben bő 23 ezerrel több 25-34 éves rendelkezett volna felsőfokú végzettséggel.
Miközben az Európai Unióban átlagosan 1,8 százalékponttal nőtt a korosztály diplomásainak aránya, Magyarországon nagyjából pont ennyivel csökkent.
Ennek az lett az eredménye, hogy a magyar fiatal felnőttek felsőfokú képzettségi szintje 2017-re olyan mértékben, 8,8 százalékponttal szakadt le az uniós átlagtól, amennyire az elmúlt egy évtizedben soha.
A régiós versenytárs országok többségében eközben az uniós átlagnál is gyorsabban nőtt a magasan képzett fiatalok aránya. Szlovákiában 5,3, Csehországban 3,9, Bulgáriában 2,1 százalékponttal nőtt a diplomás 25-34 évesek aránya három év alatt.
A magasan képzett fiatalok arányának elmúlt években tapasztalt csökkenése csak súlyosbítja az eddigi lemaradásunkat Európától. A 25-34 éves korosztályban Magyarországon él arányaiban a harmadik legkevesebb diplomás az EU-ban, csak Romániában és Olaszországban végeztek ennél kevesebben a felsőoktatásban a fiatal felnőttek közül.
A fiatalok képzettségi szintjének romlása elsősorban annak a következménye, hogy a Fidesz kormányzása alatt totálisan megváltoztak az oktatáspolitika célkitűzései. Az elmúlt években jelentős forráskivonás történt az ágazatban, kevesebben tanulnak állami támogatással és a bejutási küszöb is magasabb lett. A kormány 2011 óta végrehajtott és a jövőben várható felsőoktatási intézkedései is azt a célt szolgálják, hogy szűküljön az egyetemre felvételt nyerők köre a korábbiakhoz képest, és a felsőoktatás „visszaelitizálódjon”.
Egy nemrég publikált tanulmány szerint a kormány el is éri a célját, ugyanis gyorsabban szűkült a hallgatók száma az elmúlt években, mint ahogyan azt az egyetemista korú (18-22 éves) népesség csökkenése indokolná. A társadalmi felzárkózási folyamatok szempontjából különösen káros, hogy ezzel egyidejűleg még nehezebb lett az ország legszegényebb vidékeiről bekerülni a felsőoktatásba.
A kormány elitizáló felsőoktatási törekvéseinek legújabb lépése a Budapesti Corvinus Egyetem bekebelezése, aminek működését és finanszírozását is teljesen átalakítják, így a jövő év után már csak fizetős férőhelyekre lehet majd jelentkezni az ország legjobb gazdasági egyetemén.
A megváltozott oktatáspolitika mellett tovább ronthatta a fiatalok képzettségi statisztikáját a kivándorlás is, ami a magasan képzett fiatalok körében gyakori.
Közélet
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
