Kapcsolódó tagek:
Jövőre 10 és 15 százalékkal emelkedhetnek a legalacsonyabb bérek, egy négyéves bérfejlesztési stratégia alapján pedig a munkaadói és munkavállalói szervezetek megcéloznák a 350-400 ezer forintos minimálbért.
Meghökkentő adatot közölt a minap a Vezess autós szaklap, az újság szakértői segítséggel kiszámolta, hogy 2023 első felében a Magyarországon eladott új autók átlagos fajlagos károsanyag-kibocsátása lényegében ugyanakkora volt, mint 2012-ben.
73 százalékkal nőtt a legalább 120 négyzetméteres lakások aránya az elmúlt húsz évben népszámlálási adatok alapján. Pest vármegyében a legnagyabb az aránya ezeknek a lakásoknak, a budapesti belvárosban és Jász-Nagykun-Szolnokban pedig a legalacsonyabb.
Magyarország lemaradt arról a fejlett országokat jellemző trendről, miszerint egyre többet közpénzt fordítanak az oktatásra – a magánforrások térnyerése ugyanakkor nem kecsegtet fényes kilátásokkal.
Soha annyi gáztartaléka nem volt még az uniós országoknak, mint most. Az európai tárolók szinte teljesen megteltek, ez pedig kedvező esetben fedezheti a téli fogyasztást.
Két szomszédos terület esetén legfeljebb a két Korea között lehet akkora életszínvonalbeli különbség a világon, mint Izrael és a Gázai övezet között. Az egy főre jutó GDP nagyjából 40-szer nagyobb Izraelben, mint a Gázai övezetben, ahol a munkanélküliség is több mint tízszeres.
A 2011-es népszámláláshoz képest több mint duplájára nőtt az országban a nem lakott lakások száma. Utánajártunk, hogy miért.
Csak lassan megy lefelé az élelmiszerek ára a 2022-es nagy felfutás után.
Magyarországon átlagosan 42 évig kell dolgoznia egy tanárnak, hogy a fizetési létra tetejére jusson, ami a leghosszabb idő az EU-tagállamok mezőnyében.
Az iskolába járó 15-29 éves európai fiatalok negyede dolgozott iskola mellett tavaly az Eurostat adatai szerint. A legtöbben, tízből heten Hollandiában vállaltak munkát, majd Dánia és Németország következett. A legkevesebben Romániában dolgoztak tanulás mellett, százból ketten.