A románok ötöde, a horvátok és a bolgárok negyede él külföldön
Az ENSZ adatai szerint 714 ezer magyar élt külföldön 2020-ban. Ezzel Magyarország mérsékelt kivándorló országnak számít: a külföldön élő magyar népesség aránya 7,3 százalék – írja a jegybank a legújabb Versenyképességi jelentésben.
Ez a legalacsonyabb a kelet-közép-európai térségben, és jelentősen elmarad a 11,8 százalékos uniós átlagtól.
2019 és 2021 között a Magyarországon született magyarok visszavándorlása mintegy 2 ezerrel meghaladta a kivándorlókét, azonban 2022-ben közel 5 ezerrel többen vándoroltak ki, mint ahányan visszatértek.
Horvátországból vándoroltak ki a legtöbben, 2020-ban minden ötödik horvát élt életvitelszerűen külföldön, és Bulgáriában is hasonló volt az arány. A legkevesebben Spanyolországot, Franciaországot és Svédországot hagyták el.
Miközben továbbra is szenved a hazai építőipar, nagyot ugrott a megrendelésállomány két állami óriásprojektnek köszönhetően, amelyeket a Duna Aszfalt nyert el.
Míg az utóbbi években a nyugdíjasok hitelezték az államot a novemberi visszamenőleges emelésig, idén nőhet a juttatások reálértéke, mert 6 százalék alatt marad az infláció.
Nem tudnak mit kezdeni a mélyben lévő acélárakkal, a Dunai Vasműben lényegében csak állagmegóvás történik, akárcsak a tulajdonos más közép-európai üzemeiben.
A legújabb hőmérsékleti anomáliák arra utalnak, hogy az éghajlat globális átalakulása hamarabb változtatja meg a klímarendszert, mint azt korábban várták.