2022 szeptembere óta, a kilencedik egymást követő hónapban jár mínuszban a reálkeresetek alakulása a Központi Statisztikai Hivatal jelentései szerint. A májusi nettó reálkeresetek 3 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbiakhoz képest: hiába növekedtek a bruttó átlagbérek, a magas infláció miatt a keresetek vásárlóereje csökkent.

Számokban: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 567 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 500 forint volt. A bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékekhez képest. A 21,5 százalékos infláció viszont ezt meghaladja, a fogyasztói árak növekedése megeszi a bérek vásárlóerejét, így jön ki a reálbércsökkenés.

• Rosszabb a kép, ha az élelmiszerek drágulásához nézzük a keresetek alakulását, mivel az élelmiszer-infláció például a KSH szerint még májusban is 33,5 százalékos volt.

Milyen trendeket látni? 2020 január és 2022 szeptembere között egyetlen egyszer, 2021 júniusában volt nettó reálbércsökkenés Magyarországon, egyébként a pár százalékos növekedés volt a jellemző. A zuhanás következtében aztán a mélypont idén februárban volt, akkor majdnem 20 százalékkal ért kevesebbet a fizetésünk, mint egy évvel ezelőtt. Az inflációs kilátások javulásával az elmúlt három hónapban már egyre kisebb mértékű a reálbércsökkenés: az előző hónapban még közel 7 százalékos volt, ez mérséklődőtt most 3 százalékra.

Túl a mélyponton. A kormány rendkívül optimista jelentése mellett a Magyar Nemzeti Bank is egy számjegyű inflációt prognosztizál az év vége felé. Ez azt jelenti, hogy a következő hónapokban pluszba fordulhat a bérek értékének alakulása.

• A jegybanki előrejelzés szerint az éves infláció így is 16,5-18,5 százalékos lehet, és éves szinten a realbércsökkenés így is durván 1 százalékos lesz.

Ugyanakkor a magyar társadalom ennél nagyobb mértékben szegényedhet, ugyanis ezekben a kereseti adatokban nincsenek benne a nyugdíjak, és az átlagos értékek jótékonyan elfedik a társadalmi polarizációt is – ha nem az átlagot, hanem a tipikus, tehát a nettó medián bért nézzük, akkor az csupán 310 600 forint. A Reacty Digital felmérése szerint például a magyar lakosság több mint fele szegényedik, és egy szűk réteg gazdagszik.

• A magyar lakosság 58 százaléka nem tud lépést tartani a drágulással, 27 százaléka körülbelül a víz felszínén tartja magát, a helyzetüket javítók között pedig van egy 3 százalékos krém. A leszakadó réteg tipizált alanya ma a kisvárosi, középkorú, egyébként is alacsony jövedelmű, szakmunkás végzettségű lakos.
• Az általános reakció egyértelműen a spórolás, mindenen. A lakosság tömegesen fogja vissza a fogyasztását, és a kereslet általános visszaesése egyre komolyabb válságba taszítja a kereskedelmet és bizonyos szolgáltató szektorokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar lakosság több mint fele szegényedik, egy szűk réteg gazdagszikA magyar lakosság 58 százaléka reáljövedelem csökkenést szenvedett el fél év alatt, a pénz inkább csak ott gyarapodik, ahol eleve több volt belőle - derül ki a Reacty Digital G7-nek készített kutatásából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország: gazdasági okok miatt zárvaA magyar gazdaság egy olyan negatív spirálba sodródik, ahol a kereslet bezuhanása már bezáró boltokban, szállás- és vendéglátóhelyekben is megmutatkozik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyobb a füstje, mint a lángja az uniós szinten rekorder magyar bérnövekedésnekA hazai valutákban számolt béremelkedési adatok tükrében kitűnik Magyarország, de az infláció sokat rontott a helyzeten.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat béremelkedés infláció reálbércsökkenés Olvasson tovább a kategóriában