Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2023. május 10. 10:12 Adat

Közel két éve nem volt ilyen, nem drágultak az élelmiszerek áprilisban

A várakozásoknak megfelelően alakult az infláció áprilisban. A statisztikai hivatal szerdán közzétett adatai szerint a fogyasztói árak 24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A Bloomberg elemzői konszenzusa ennél 0,1 százalékponttal volt magasabb, a Portfolio által megkérdezett szakértők épp ennyit vártak.

Mi történt? A több mint egy éve zajló inflációs sokk kezdete óta most lassult először érdemben a drágulás üteme. Az előző hónapban még 25,2 százalékos inflációt mért a KSH. Ha mélyebbre ásunk, akadnak kedvező és kevésbé pozitív fejlemények is.

  • Pozitív fejlemény, hogy jelentősen lassult az élelmiszer-infláció. 2021 júniusa óta először fordult elő, hogy havi szinten nem emelkedtek az árak, azaz áprilisban összességében nem kellett többet fizetni az élelmiszerekért, mint márciusban.
  • Kevésbé jó hír ugyanakkor, hogy a szolgáltatások éves szinten továbbra is gyorsuló ütemben drágulnak, igaz, itt előfordultak a tényadatnál nagyobb drágulást mutató előrejelzések is. Ebben a körben később lódult meg az infláció, amely még láthatóan nem tetőzött.

Számokban: Ahogy a felfutás szakaszában, az inflációt ezúttal is elsősorban az élelmiszer, illetve az energia és az üzemanyagok árának alakulása mozgatja. Ezeknél a termékköröknél mérte a KSH éves összevetésben legnagyobb csökkenést.

  • Az élelmiszerek ára durván 38 százalékkal volt magasabb áprilisban, mint egy esztendővel korábban. Márciusban ez a mutató még 42 százalék felett állt, decemberben pedig közel 45 százalékon tetőzött. Havi összevetésben változatlan szinten maradtak az árak. Ez még mindig kedvezőtlenebb képet fest a G7 saját fogyasztói kosaránál tapasztalt érdemi csökkenésnél.
  • A háztartási energia a statisztikai hivatal szerint áprilisban is olcsóbb lett. Ez ugyanakkor továbbra sem jelent tényleges árcsökkenést, hiszen a lakossági gáz és áram díja rögzített. A magyarázat, hogy a KSH a fogyasztási adatokból arra jutott: a márciusban becsültnél is kevesebben csúsztak ki a rezsicsökkentett árat biztosító fogyasztási sávból.

Alulnézet: Elég jól beazonosítható néhány konkrét termék, és szolgáltatás is, amelyeknél látványosan lassult, illetve gyorsult a drágulás üteme.

  • A tejtermékek ára havi szinten már érezhetően csökkent, és kismértékű áresés volt a kenyérféléknél, illetve a húsoknál is. Más kérdés, hogy a félbarna kenyér így is közel kétszer annyiba került, mint tavaly áprilisban.
  • A piaci szolgáltatások közül szinte mindennek csúnyán megszaladt az ára. Az üdülés a szállástípustól függően 25-35 százalékkal drágább, egy hajvágás negyedével kerül többe, mint egy éve, és a szabadidős programokért (mozi, múzeum, állatkert) is 20-40 százalékkal kell többet fizetni.

Mi következik? A lakosság fizetőképessége csökken, az árak elérték azt a szintet, ahol a kereslet már látványosan esni kezdett. Az üzletek forgalma már márciusban is nagyobbat zuhant, mint a Covid-lezárások idején.

  • A következő hónapokban ezért, illetve a magas bázis miatt (tehát, mert már egy éve is drága volt minden) az infláció további gyorsuló ütemű csökkenése várható.
  • Elemzők arra számítanak, hogy decemberre meglehet a kormányzat által megcélzott egy számjegyű infláció. Ez azt jelenti, hogy 2022 decemberéhez képest 2023 decemberére már csak szűk 10 százalékkal emelkednek az árak. A 2023-as teljes éves átlagos infláció azonban ennél jóval magasabb, 19 százalék körüli lehet.
  • A jegybanki kamatszint csökkentésének is teret nyithat az ereszkedő infláció. Az általános vélekedés szerint júniusban kezdheti meg a 18 százalékos irányadó ráta csökkentését az MNB, ám nem kizárt, hogy már ebben a hónapban lép a jegybank, amely meg is kezdte a lazítás előkészítését.

Reakciók: Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában jelezte, hogy az ING éves átlagban továbbra is tartja a 19 százalékos előrejelzését, ami messze felülmúlja a kormányzati várakozást. Habár az év végén már 10 százalék alá eshet a drágulás éves üteme, a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen is rég volt, érdemben olcsóbb lett a nagy bevásárlásMost már két egymás utáni hónapban is egyre kevesebbet fizettünk a nagy bevásárlásunk alkalmával, éves összehasonlításban pedig áprilisban már „csak” 35,6 százalékos drágulást mértünk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok lettek a régió spórolórekorderei az év elejénA lengyeleknél, szlovákoknál és cseheknél is nagyobb mértékben fogták vissza a vásárlásaikat az év elején.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIlyen zuhanást akkor sem láttunk az üzletekben, amikor a járvány miatt leállt az országSoha nem látott mértékben zuhant az élelmiszerüzletek forgalma is. A ma közzétett adatok nem festenek túl szép képet a gazdaság állapotáról.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat árak áremelkedés élelmiszerárak infláció Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.