Közel két éve nem volt ilyen, nem drágultak az élelmiszerek áprilisban
A várakozásoknak megfelelően alakult az infláció áprilisban. A statisztikai hivatal szerdán közzétett adatai szerint a fogyasztói árak 24 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A Bloomberg elemzői konszenzusa ennél 0,1 százalékponttal volt magasabb, a Portfolio által megkérdezett szakértők épp ennyit vártak.
Mi történt? A több mint egy éve zajló inflációs sokk kezdete óta most lassult először érdemben a drágulás üteme. Az előző hónapban még 25,2 százalékos inflációt mért a KSH. Ha mélyebbre ásunk, akadnak kedvező és kevésbé pozitív fejlemények is.
Pozitív fejlemény, hogy jelentősen lassult az élelmiszer-infláció. 2021 júniusa óta először fordult elő, hogy havi szinten nem emelkedtek az árak, azaz áprilisban összességében nem kellett többet fizetni az élelmiszerekért, mint márciusban.
Kevésbé jó hír ugyanakkor, hogy a szolgáltatások éves szinten továbbra is gyorsuló ütemben drágulnak, igaz, itt előfordultak a tényadatnál nagyobb drágulást mutató előrejelzések is. Ebben a körben később lódult meg az infláció, amely még láthatóan nem tetőzött.
Számokban: Ahogy a felfutás szakaszában, az inflációt ezúttal is elsősorban az élelmiszer, illetve az energia és az üzemanyagok árának alakulása mozgatja. Ezeknél a termékköröknél mérte a KSH éves összevetésben legnagyobb csökkenést.
Az élelmiszerek ára durván 38 százalékkal volt magasabb áprilisban, mint egy esztendővel korábban. Márciusban ez a mutató még 42 százalék felett állt, decemberben pedig közel 45 százalékon tetőzött. Havi összevetésben változatlan szinten maradtak az árak. Ez még mindig kedvezőtlenebb képet fest a G7 saját fogyasztói kosaránál tapasztalt érdemi csökkenésnél.
A háztartási energia a statisztikai hivatal szerint áprilisban is olcsóbb lett. Ez ugyanakkor továbbra sem jelent tényleges árcsökkenést, hiszen a lakossági gáz és áram díja rögzített. A magyarázat, hogy a KSH a fogyasztási adatokból arra jutott: a márciusban becsültnél is kevesebben csúsztak ki a rezsicsökkentett árat biztosító fogyasztási sávból.
Alulnézet: Elég jól beazonosítható néhány konkrét termék, és szolgáltatás is, amelyeknél látványosan lassult, illetve gyorsult a drágulás üteme.
A tejtermékek ára havi szinten már érezhetően csökkent, és kismértékű áresés volt a kenyérféléknél, illetve a húsoknál is. Más kérdés, hogy a félbarna kenyér így is közel kétszer annyiba került, mint tavaly áprilisban.
A piaci szolgáltatások közül szinte mindennek csúnyán megszaladt az ára. Az üdülés a szállástípustól függően 25-35 százalékkal drágább, egy hajvágás negyedével kerül többe, mint egy éve, és a szabadidős programokért (mozi, múzeum, állatkert) is 20-40 százalékkal kell többet fizetni.
Mi következik? A lakosság fizetőképessége csökken, az árak elérték azt a szintet, ahol a kereslet már látványosan esni kezdett. Az üzletek forgalma már márciusban is nagyobbat zuhant, mint a Covid-lezárások idején.
A következő hónapokban ezért, illetve a magas bázis miatt (tehát, mert már egy éve is drága volt minden) az infláció további gyorsuló ütemű csökkenése várható.
Elemzők arra számítanak, hogy decemberre meglehet a kormányzat által megcélzott egy számjegyű infláció. Ez azt jelenti, hogy 2022 decemberéhez képest 2023 decemberére már csak szűk 10 százalékkal emelkednek az árak. A 2023-as teljes éves átlagos infláció azonban ennél jóval magasabb, 19 százalék körüli lehet.
A jegybanki kamatszint csökkentésének is teret nyithat az ereszkedő infláció. Az általános vélekedés szerint júniusban kezdheti meg a 18 százalékos irányadó ráta csökkentését az MNB, ám nem kizárt, hogy már ebben a hónapban lép a jegybank, amely meg is kezdte a lazítás előkészítését.
Reakciók: Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában jelezte, hogy az ING éves átlagban továbbra is tartja a 19 százalékos előrejelzését, ami messze felülmúlja a kormányzati várakozást. Habár az év végén már 10 százalék alá eshet a drágulás éves üteme, a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el.