Minden tizedik magyar fiatal súlyosan nélkülöző, ennél csak pár uniós országban rosszabb a helyzet
Az Európai Unióban (EU) a súlyos társadalmi és anyagi deprivációban élők aránya 6,1 százalék volt a fiatalok között 2021-ben. A teljes populációban ugyanez kissé magasabb, 6,3 százalék az Eurostat adatai alapján.
A szórás elég nagy, de akárhogy nézzük, Magyarország a 15-29 év közötti nélkülöző fiatalok arányát tekintve a sereghajtók között található, a magyar arány az EU-átlag 1,7 szerese.
Igen kevés, 3 százalék alatti a társadalmi és anyagi nélkülözésben élő fiatalok aránya Lengyelországban, Svédországban, Csehországban, Hollandiában, Horvátországban, Szlovéniában, Finnországban, Ausztriában és Észtországban. Az utóbbi négyben egy százalék alatti vagy azt éppen csak meghaladó az arány.
A legrosszabb arányt Romániában találjuk 23,1 százalékkal, ezt követi Bulgária és Görögország 18,7 és 14,2 százalékkal. Ez után következik Magyarország, 10,3 százalékkal. Az EU-ban Magyarországon él tehát a negyedik legtöbb nélkülöző fiatal a népesség nagyságához képest.
Ráadásul arányuk az elmúlt években növekedett: 2019-ben ugyanez az adat Magyarországon 8,1 százalék volt, míg 2020-ban 9 százalék.
Az EU-átlag is nőtt 2019 és 2020 között: 2019-ben 5,4 százalék volt, 2020-ban pedig 6,4. Tehát míg a magyar adat 2021-re is romlott, az EU egészében már javult ez a mutató.
Tavaly ugyanezen a listán Magyarország még az ötödik volt, idén viszont Írországban kedvezőbben alakult a mutató, ezért maga mögött hagyta Magyarországot.
A szociális-anyagi depriváció vagy anyagi nélkülözés mutatója egy összetett indikátor, amely az „adekvát élethez” szükséges anyagi javak megszerzésére való képtelenséget jelöli. Akkor esik bele egy egyén a nélkülöző kategóriába, ha egyéni és háztartási szinten összesen hetet nélkülöz a 13 meghatározott tételből*Személyes szint:
nincs internet-hozzáférése,
nem tudja lecserélni a cserére szoruló ruhadarabját,
nincs legalább két pár cipője,
nem tud saját magára költeni minden héten egy kevés pénzt,
nem engedhet meg magának rendszeres szabadidős programokat,
nem engedheti meg magának, hogy legalább havonta egyszer barátokkal vagy családdal egyen/igyon.
Háztartási szint:
nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni,
nem tud rendesen fűteni,
nincs pénze váratlan kiadásokra,
nem tud minden második nap húst, halat enni,
nincs pénze egy hét üdülésre,
nincs autója,
nem tudja lecserélni az elhasználódott bútorát.: ilyen például a nem várt kiadásokkal való megbirkózás, a régi bútorok lecserélésére való képesség vagy éppen az internetkapcsolat (részletek a csillagra kattintva).
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
