Megszenvedték a fiatalok az Európai Unióban a koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívásokat. Az Eurostat nemrég közölt szegénységi adatai alapján a súlyos anyagi és társadalmi deprivációban élők aránya a 15-29 évesek körében 1,1 százalékponttal 6,5 százalékra nőtt.
Az Eurostat módszertana alapján az számított súlyos anyagi és társadalmi deprivációban élőnek, akire 13 – a csillagozott jegyzetben részletezett – feltétel közül személyes*Nincs internethozzáférése, nem tudja lecserélni a cserére szoruló ruhadarabját, nincs legalább két pár cipője, nem tud saját magára költeni minden héten egy kevés pénzt, nem engedhet meg magának rendszeres szabadidős programokat, nem engedheti meg magának, hogy legalább havonta egyszer barátokkal vagy családdal egyen/igyon. vagy háztartási szinten*Nem tud időben lakbért vagy rezsit fizetni, nem tud rendesen fűteni, nincs pénze váratlan kiadásokra, nem tud minden második nap húst, halat enni, nincs pénze egy hét üdülésre, nincs autója, nem tudja lecserélni az elhasználódott bútorát. legalább 7 igaz volt.
Az uniós tagállamok közül a 2020-ban súlyosan deprivált fiatalok aránya Romániában volt a legmagasabb (24 százalék), ezt követte Bulgária (21 százalék) és Görögország (16 százalék). Magyarországon a fiatalok 9 százaléka számított tavaly ilyen értelemben szegénynek, ami az ötödik legnagyobb arány az EU-tagállamok között.
Abban a 26 tagállamban, amely 2020-ra közölt már adatot, 11-ben volt 3 százalék alatt ez az arány, többek között például olyan régiós országokban, mint Ausztria (2,4 százalék), Szlovénia (1,8 százalék), Csehország (2 százalék) és Lengyelország (1,9 százalék).
2020-ban a fiatalok anyagi helyzete legnagyobb mértékben Romániában, Írországban és Németországban romlott (mindhárom országban legalább 3 százalékponttal nőtt a depriváltak aránya). A legnagyobb javulást Szlovákiában (2 százalékpontos csökkentés), Finnországban, Görögországban és Horvátországban (mindenhol legalább 1 százalékpontos csökkenés) regisztrálták.
Az Eurostat adatbáziásban 2015-ig elérhető adatokat ábrázolva az is látszik, hogy a régióban Magyarországhoz hasonlóan Romániában is megtörte a járvány az egyébként eléggé látványos csökkenés trendjét. Ebben a két országban ugyanakkor az elmúlt öt évben még így is 33-ról 24 százalékra (Románia), illetve 24-ről 9 százalékra (Magyarország) csökkent a deprivált fiatalok aránya.
A régió többi országában ez a ráta továbbra is megmaradt az EU-átlag alatt, és a járvány hatására sem változott érdemben (illetve Szlovákia esetében a már említett csökkenés volt jellemző).
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
