A magyar népesség fogy, a termékenységi ráta 10 év után először csökkent, és bár már kevésbé nő dinamikusan a külföldön élő magyarok száma, arányaiban is jelentős a kiköltözés az elmúlt 10 évben. Becslések szerint a magyar népesség csökkenése gyorsulni fog, és 2050-re mintegy másfélszer annyi időskorú jut majd egy aktív korúra, mint most.
Kevesebb születés, több halál
Soha nem csökkent még ilyen mértékben Magyarország népessége két népszámlálás között, írtuk a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján február közepén. Az adatfelvétel kezdete óta, vagyis 1870-től mostanáig 16 cenzus volt, de olyan egyszer sem fordult elő, hogy két népszámlálás között akkora lett volna a csökkenés, mint 2011 és 2022 között.
A mostani népszámláláskor 3,4 százalékos csökkenés látszik az előzőhöz képest, ez abszolút számokban 334 ezerrel kevesebb. Ezalatt az idő alatt a bevándorlási többlet 131 ezer volt, tehát az elvándorlás kontra bevándorlás mérlege pozitív volt, és jelentősen mérsékelte a fogyást. Egyébként a Magyarországon élő külföldiek száma is évek óta dinamikusan növekszik – mindez nyilvánvalóan összefügg európai és globális szinten is számot tevően növekedő mobilitással.
A magyarországi élveszületések száma is 15 éves mélyponton volt 2022-ben, így gyakorlatilag elkerülhetetlen volt, hogy a teljes termékenységi ráta is csökkenjen. Ezzel 10 éve tartó stagnálás vagy növekedés szakadt meg.
A halálozások száma a 2020-2021-es csúcsévek után visszaesett ugyan 2022-ben, de a szám még így is az elmúlt 11 év harmadik legmagasabb adata.
A KSH előzetes adatként egy másik népességszámot is nyilvánosságra hozott: míg a népszámlálás 2022 októberi időpillanatra vonatkozik, ez a másik adat az adott év január elsejének népességszámát rögzíti, egyébként mindig a legutóbbi népszámlálás bázisán számítva. Az évenkénti, adott év január elseji népességszámának alakulása így néz ki.
A fogyás elsősorban abból származik, hogy többen halnak meg, mint amennyien születnek, ezt nevezzük természetes fogyásnak. Ebből követekezik, hogy stabilan csökken a szülőképes korú nők száma is: így az elmúlt években hiába növekedett eddig a termékenységi ráta, ez nem jelentett több élveszületést. Nem véletlen, hogy a KSH és az Eurostat demográfiai elemzései még optimista és némileg növekedő termékenységi ráta esetén is népességcsökkenést jósolnak a következő évtizedekre.
Fél százalékra nőtt a külföldön élő magyarok aránya
A természetes fogyás mellet a népességvándorlás is jelentősen alakítja a népességszámot. Összesítésünk szerint korábban éveken át dinamikusan nőtt a külföldön élő magyarok száma, és bár ez a növekedés 2017-től mérséklődött, nem állt meg.
2010 és 2015 között nagyjából megduplázódott a külföldön élő magyarok száma, aztán 2020-ra majdnem másfélszereződött. A célországok között nincs nagy változás: a legtöbben Németországba, az Egyesült Királyságba, és Ausztriába mennek, de például Svájcban 2020-ban majdnem 24 ezer magyar élt.*Az adatok között nem szerepel Spanyolország, és mivel vegyesen használtunk Eurostat- és nemzeti adatbázisokat, országonként nem egységes az ott élő magyar állampolgár meghatározása.
2011 és 2020 között a külföldön élő magyarok és a magyarországi lakónépesség aránya egyötöd százalékról felment bő fél százalékra.
Leegyszerűsítve és kerekítve azt mondhatjuk, hogy míg Magyarországon 497 ezer 20-24 év közötti fiatalt rögzítettek az adatbázisok 2021-ben, addig külföldön minimum 25 ezren éltek – Nagy-Britannia és Spanyolország nélkül, ezekből az országokból ugyanis nincs vonatkozó adat.
Régiósan ezek az arányok nem számítanak különösen magasnak, sőt – lényegesen nagyobb ez az arány Litvániában, Lettországban, Romániában, Bulgáriában, vagy éppen Lengyelországban. Szerbiában az alacsony termékenységi ráta és magas elvándorlási arány miatt a nyugdíjasok száma már az aktív korúakéval nagyjából azonos.
Dél-Dunántúlon 60 idős korú juthat majd egy aktív korúra
Érdekes jelenség, hogy a magyarországi népességfogyás régiós különbségei folyamatosan nőttek az elmúlt 20 évben. Ahogy azt a KSH által kiadott Demográfiai portré vonatkozó fejezete is megjegyzi: csak Közép-Magyarországon emelkedett a lakosság száma az ezredforduló óta, minden más régióban csökkent. A legnagyobb veszteséget Észak-Magyarország szenvedte el.
A kutatók a népesség aktuális szerkezetéből azt a következtetés vonják le, hogy a magyarországi népesség csökkenése fel fog gyorsulni a következő évtizedkben.
Egy kedvező termékenységi forgatókönyv esetén az optimista számítás szerint 2050-ben Magyarországon 8,8 millióan élnek majd, ami nemzetközi vándorlás nélkül 8,2 milliót jelent.
A semleges alapforgatókönyv szerint a népesség 2050-re 8,5 millióra csökken.
Ez azt is jelenti, hogy 100 aktív korú magyarországi lakosra 2050-ben már 47 időskorú jut majd a 2021-es 30 helyett. Dél-Dunántúlon viszont 60-ra emelkedik majd ez a szám.
Az Eurostat számítása 2050-re 9,3 milliós népességet becsül, ugyanis egyrészt lényegesen nagyobb éves migrációs többlettel, másrészt kedvezőbb halálozási kilátásokkal, magasabb várható élettartammal számolnak.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
