A leginkább fideszes választókerületekben 9 óráig nagyobbat esett a részvétel, mint a legkevésbé kormánypártiakban
Kilenc óráig jóval kisebb arányban mentek el szavazni a választásra jogosultak, mint négy éve. Akkor három óra elteltével már 13 százalék felett volt a részvétel, most a 11-et sem érte el. A visszaesés mértéke azonban természetesen eltérő a különböző választókerületekben. Megnéztük a 2018-as listás adatok alapján a 10 leginkább és 10 legkevésbé kormánypárti választókerület részvételi adatait, és az látszik, hogy előbbiekben kilenc óráig magasabb volt az átlagos részvétel, de így is nagyobb mértékű volt az esés 2018-hoz képest. (Az alábbi első kapcsolódó cikk ugyanezt dolgozza fel a 13 órás adatok alapján.)
Négy éve a leggyengébb eredményeket szinte kizárólag fővárosi választókerületekben érte el a Fidesz: a nyolc budapesti mellé még egy Csongrád és egy Baranya megyei fért be. Ezekben most kilenc órakor 8,56 és 11,49 százalék között szóródtak a részvételi adatok, az átlag 9,5 százalék volt. Ezzel szemben abban a tíz körzetben, ahol a legjobb eredményeket érte el 2018-ban a Fidesz 8,62 és 11,75 százalék közötti részvételt mértek, szinte pontosan 10 százalékos átlaggal.
Összességében tehát a leginkább kormánypárti választókerületekben voltak aktívabbak a szavazók, ám 2018-hoz képest így is ezekben nagyobb a visszaesés. Ennek az a magyarázata, hogy a vidéki körzetekben jellemzően mindig magasabb a részvétel reggel, míg a nagyobb városokban, és különösen Budapesten inkább később pörög fel a választói aktivitás. Négy éve kilenc órakor a leginkább fideszes körzetekben 13 százalék felett volt az átlagos részvétel, miközben a legkevésbé kormánypártiakban alig haladta meg a 11-et.
Mindez azt jelenti, hogy miközben előbbi körben átlagosan több mint 3 százalékpontot esett a részvétel, addig utóbbiban csak 1,8-at. Ha nem arányokat nézünk, akkor a leginkább fideszes körzetekben negyedével, a legkevésbé fideszesekben 15 százalékkal kevesebben mentek el szavazni az első három órában.
Ennek persze rengeteg magyarázata lehet. Az egyik legkézenfekvőbb az időjárás, amely a várakozások szerint a teljes országban inkább a nap későbbi részére vetít előre nagyobb részvételt.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
