A járványgörbék ismét felfelé tartanak Magyarországon, de újabb szigorításról egyelőre szó sincs, annak ellenére sem, hogy több európai ország is élt ezekkel az eszközökkel az omikron variáns megjelenésekor. Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt közel két év adatai mennyire támasztják alá a szigorítások szükségességét, hogyan hatottak a korlátozások, illetve tavaly tavasz óta az oltások a járvány ellen.
A koronavírus-fertőzések első hullámaiban még nem sok eszköz volt annak elnyomására a lezárásokon, korlátozásokon kívül, és összességében ezek az intézkedések működőképesnek is bizonyultak – elemzésünk szerint
a szigorítások után két hónappal jellemzően érdemben enyhül a járvány szorítása
az európai országokban, már ami a többlethalálozásokat*A járvány éveiben és megelőző öt évben mért halálozási adatok átlaga közötti százalékos különbség. illeti. Az oltások mellett viszont némileg háttérbe szorulhat a korlátozások szerepe a járványkezelésben, a koronavírus pusztítását inkább a vakcináció fékezheti.
A járvány megfékezésére irányuló intézkedések szigorúságát százfokú skálán mérő Stringency Index – aminek magasabb értékei szigorúbb szabályokra utalnak –
egypontos emelkedéséhez a két hónappal későbbi többlethalálozási adatok közel egynegyed százalékpontos mérséklődése társult
a 2020 tavaszától napjainkig tartó időszakban, harmincegy európai ország adatai alapján. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy különösen a járvány 2020-as hullámainál volt érzékelhető, amint az intézkedések a régióban 3-6 hét alatt kifejtették a hatásukat.
2021-re azonban megváltozott a helyzet, a lezárások mellett már az oltások is a járvány elleni védekezés eszközévé váltak. Amennyiben csak 2021 adatait vizsgáljuk, és figyelembe vesszük az egyes országok lakosságának átoltottságát is, akkor már alig mutatkozik valamilyen összefüggés az intézkedések és a két hónappal későbbi többlethalálozási adatok között (igaz, az elemzési lehetőségek is jóval korlátozottabbak erre az időszakra nézve, erről bővebben a cikk végén lehet olvasni).
A jelenleg elérhető legfrissebb, 2021 októberére vonatkozó halálozási adattal az országokban két hónappal korábban – vagyis augusztusban – hatályos intézkedések súlya és az akkori átoltottság is negatív összefüggésben állnak, a kapcsolat ereje azonban az oltások esetében sokkal erősebb, mint a szabályozásoknál*A korrelációs együttható az októberi többlethalálozás és az augusztusban mért átlagos átoltottság között -0,66, míg az októberi többlethalálozás és az augusztusi intézkedések átlagos szigorúsági pontszámai között -0,14..
Ezeket az adatsorokat azonban több szempontból is érdemes óvatosan értelmezni. A járványstatisztikák térbeli és időbeli összehasonlíthatóságát eleve éles vita övezi, továbbá a szigorításokat jellemző indexet is érik kritikák.
Kérdésesek az oksági viszonyok is: egy adott hónapban az aktuális intézkedéseket vagy az éppen akkor tapasztalt átoltottságot aligha befolyásolhatja közvetlenül a két hónappal később mért többlethalálozás, azonban meglehet, hogy ahol bizonyos tényezők miatt eleve súlyosabb volt a járvány (például a lakosság rosszabb egészségi állapota vagy foglalkoztatási szerkezet), ott a kormányok kénytelenek voltak szigorúbb intézkedéseket hozni, majd a lakosság, átélve a járvány pusztítását, nagyobb hajlandóságot mutatott az oltások beadására – összességében tehát a járvány ereje ellenkező irányban is hathat a szabályozásra és az oltakozásra.
A járványkezelésben ráadásul egyáltalán nem közömbös, hogy az egyes országokban mennyire jellemző a jogkövető, illetve az egészségtudatos magatartás, milyen erős a kormányzat és az intézmények iránti bizalom, és egyáltalán meddig tart az emberek türelme a szabadságukat olykor súlyosabban is korlátozó szabályokkal szemben. Ezeknek a társadalmi jellemzőknek a hatását a hosszabb, az intézkedések következményeit 2020 eleje óta mérő idősor elemzésekor valamelyest ki tudtuk szűrni*Panelregressziós modell által., de az oltások megjelenése óta nem telt még el annyi idő, hogy ezt megtehessük*Ebben az esetben mindössze hét időpont megfigyelésére volt módunk, ami messze elmarad a finomabb elemzésekhez szükséges adatmennyiségtől..
Az mindenesetre jól látszik a fentebbiekből, hogy ha egy kormány elejét szeretné venni a koronavírus pusztításának, abban a sikeres oltási program egyértelmű segítséget jelent, de az óvintézkedések erőssége sem közömbös.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
