Most egy győzelem kapujában állunk, azt gondolom, hogy lesz még két-három nehéz hetünk, de utána a tamáskodó, bizonytalan hangok egyre inkább elhalkulnak, és egyre több energiát fordítunk az ország tényleges újraindítására.
Ezzel a mondattal kezdte a jövőbeli kilátásokra vonatkozó kérdésre adott válaszát Orbán Viktor tegnapi, köztévének adott interjújában. A kormányfőtől nem először hangzik el a harmadik hullám során, hogy már csak két-három hetet kell kibírnunk, és utána túl leszünk a nehezén, ezúttal azonban nem kizárt, hogy valóban így lesz.
A miniszterelnök utalt az általa látott adatokra is, amelyek szerinte alátámasztják, hogy hamarosan visszatérhetünk a régi életünkhöz, és így vélhetően ezt a két-három hetes prognózist is erre alapozta. Bár a kormányzat, illetve az operatív törzs ezeknek az adatoknak csak a töredékét osztja meg a közvéleménnyel, ebből a kevés információból megpróbáltuk megvizsgálni, mennyire reális a kormányfő előrejelzése.
Vannak pozitív jelek
Az elmúlt napok egyetlen pozitív fejleménye a hazai járványhelyzetben, hogy a jelek szerint megállhatott a fertőzöttek számának növekedése. Az újonnan azonosított esetek számát teljesen felesleges vizsgálni, az ugyanis az elvégzett tesztek számának függvényében olyan ingadozást mutat, amiből semmilyen következtetést nem lehet levonni. Az összes elvégzett teszten belül a pozitívak aránya azonban már elég jó jelzése lehet annak, hogy mennyire nagy az átfertőzöttség*Persze itt is van hibalehetőség, sőt heti ciklusosság is..
Ennél a mutatónál pedig az elmúlt napokban megfordult a korábbi trend. Az arányszám március 28-án tetőzött, és azóta gyors ütemben csökken. Normál esetben ez alapján a második hullám adataiból kiindulva lehetne következtetni arra, hogy nagyjából mikor csökkenhet a kórházak terhelése, illetve az elhunytak száma. Csakhogy tavaly ősszel az operatív törzs teljesen kaotikusan közölte azokat az adatokat, amiből a pozitív tesztek aránya kiszámolható, így megbecsülni is csak nagy bizonytalansággal lehet, hogy a második hullám itthon mikor tetőzött ebből a szempontból.
Néhány hét azonban biztosan kellett, hogy a többi közölt járványmutatóban is meginduljon a látványos javulás. Ebben az időszakban ugyanakkor a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma már nem is emelkedett meredeken, egyfajta plató alakult ki. Az egészségügyi ellátásra szorulók száma két-három hétig egy viszonylag szűk sávban mozgott, és körülbelül ennek az időszaknak a kezdetére eshetett a fertőzött/teszt arány csúcsa.
Enyhülhet a nyomás a kórházakon
Nagyjából ezt látjuk most is. A kórházban és lélegeztetőgépen lévő betegek száma – ha heti mozgóátlagot nézünk – akkor ugyan még emelkedik, de egyik napról a másikra már többször is volt csökkenés, azaz úgy tűnik, hogy elértük a platót.
A kérdés csak az, hogy ez a betegszám emelkedésének lassulását, vagy a kórházak kapacitásának határát jelenti. Jelenleg ugyanis másfélszer annyian vannak kórházban és több mint kétszer annyian lélegeztetőgépen, mint a második hullám csúcsán, így sajnos utóbbit sem lehet kizárni.
Mindenesetre, ha az egészségügyi adatok lassulást jeleznek, akkor
az őszi tapasztalatok alapján néhány héten belül látványosan enyhülnie kellene a kórházakra nehezedő nyomásnak.
A halálozások száma azonban sajnos még ehhez képest is csak eltolva kezdett csökkenni decemberben. Ha azt feltételezzük, hogy a kórházak leterheltsége a napokban van a csúcson, az elhunytak száma várhatóan akkor is még nagyjából két hétig magas szinten maradhat, a második hullámban legalábbis ez történt.
A fenti ábrán az akkori trendeket illesztettük rá a mostani adatokra, feltételezve, hogy nagyjából mostanában tetőzhet a lélegeztetőgépen lévők száma. Az előrejelzés alapján a koronavírus-halálozás szinte pontosan két hét múlva kezdhet látványosan csökkenni, azaz akkor, amikorra Orbán Viktor tegnapi interjújában a nehéz hetek végét jósolta.
Persze az előrejelzésben még akkor is rengeteg lenne a bizonytalansági faktor, ha az operatív törzs adatközléséről nem derült volna ki már több ízben is, hogy esetenként nem teljesen pontos. A harmadik hullám lefolyása akár jelentősen is eltérhet a másodikétól, szerencsés esetben az átoltottság például gyorsíthat a leszálló ágán.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
