A friss statisztikák alapján ugyan többnyire a fertőzések stagnálására következtethetünk a visegrádi országokban, de a járvány erősségét nézve rendkívül éles különbségek is láthatók. Míg Csehország egyes régióiban ismét napirendre került a kórházak túlterhelődése és a külföldi egészségügyi segítség szüksége – amit Szlovákia már kérelmezett is az uniós tagállamoktól –, addig Lengyelországban a hétvégén indulattal teli tömegjelenetek alakultak ki az új lazítások után.

A napi új fertőzések lakosságarányos mozgóátlaga Csehországban mutat jelentősebb emelkedést, a többi visegrádi országban lényegi változás nem történt az elmúlt napokban az esetszámokat nézve – Magyarországon a naponta regisztrált fertőzöttek száma februárban növekedni kezdett, igaz, egyelőre csak kismértékben. Az alábbi ábrán az is jól látszik, hogy a szlovák és főleg a cseh görbék messze a lengyel, illetve a magyar szint felett vannak.

A pozitív tesztek aránya sem változott érdemben az utóbbi egy hétben. Magyarországon januárban nyolc százalék környékére javult a fertőzésre utaló mintavételek aránya, ahonnan mostanra a tíz százalékos szint közelébe mozdult a tesztelési protokoll minőségéről árulkodó mutató. Szlovákia estetét érdemes még kiemelni, ahol változás történt az adatszolgáltatásban, így már a tömeges tesztkampányairól híressé vált országban a legkisebb a vírust kimutató vizsgálatok aránya a régióban.

A halálozási adatokat nézve sem látszik komolyabb változás. Szlovákiában a mutató az év eleje óta rekordmagasságban mozog – igaz, a múlt héten ismét csúcsot döntött. Csehországban is a fertőzéshez köthető halálesetek napi számának enyhe hullámzása látszik, és Magyarországon is, de a szlovák és a cseh adatsoroknál jelentősen alacsonyabb szinten. Lengyelországban január közepe óta nagyon lassan, és némi ingadozással ugyan, de még csökkenőben van a halálozási mutató.

A régiós összehasonlításban meglehetősen kedvezőtlen cseh és szlovák adatok a vírus újabb mutációinak terjedésével is magyarázhatók. Csehországban januári adatok szerint a brit vírusváltozatnak volt betudható a fertőzések 45-60 százaléka, Szlovákiában pedig mostanra ez a variáns lett domináns, sőt, már a dél-afrikai változat is terjedőben van.

Lengyelországban egyelőre még csak az eseteknek mintegy öt százaléka köthető az először az Egyesült Királyságban azonosított vírustörzshöz, míg Magyarországon a tisztifőorvos mai közlése szerint idáig 193 főnél mutatták ki a brit mutációt. Aggasztó mindenesetre, hogy a szennyvízadatok elemzése az elmúlt két hétből a járvány magyarországi erősödésére utal. (Bár ezek előrejelző jellege kétséges, legalábbis a publikusan hozzáférhető adatok alapján.)

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSemmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésénekLegalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.

A beadott oltások számában kezdenek elszakadni egymástól a régiós országok, noha egyelőre mindegyikük leginkább a tagországokba lakosságarányosan egyenlő számú vakcinát kézbesítő uniós szállítmányokra támaszkodhatott. Lengyelország január vége óta élen jár ezen a téren, és mostanra már Szlovákia is felzárkózott hozzá. Hozzájuk képest Magyarország némileg, Csehország pedig jelentősen lemaradt.

Az uniós rendszert megkerülő magyarországi vakcinabeszerzések hatása a következő hetekben mutatkozhat majd meg. Az oroszországi fejlesztésű Szputnyik V vakcinával múlt csütörtökön kezdtek oltani Magyarországon. Első körben 2800 idős budapestinek adták ezt az oltóanyagot, vélhetően a még decemberben, eredetileg klinikai vizsgálatok céljából érkezett 6000 adagos szállítmányból. Február elején további 40 ezer adag (vagyis 20 ezer fő beoltására elegendő) orosz vakcina érkezett Magyarországra, ezt az adagot – ha minden igaz – ezen a héten kezdik használni. A visegrádi országok közül Szlovákia is nyitottnak tűnik a Szputnyik V mielőbbi alkalmazására, miközben Andrej Babis cseh miniszterelnök leszögezte, hogy kormánya megvárja az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyását, mielőtt rendelne az orosz szerből.

Magyarországra érkezett kedden 550 ezer adag kínai Sinopharm vakcina is, de az oltóanyagot és dokumentációt^*Olyan sajtóhírek is voltak ma, hogy a dokumentáció még meg sem érkezett. még tanulmányozzák a szakemberek, tehát kérdéses egyelőre, hogy mikor kezdhetik ezeket beadni az orvosok. Az oltóanyagok körüli bizonytalanságok ráadásul a KSH legfrissebb felmérése szerint kikezdték a magyarok oltási kedvét: a védőoltást felvenni szándékozók arányának több hetes folyamatos növekedése februárra megtört.

Ami a korlátozások régiós helyzetét illeti, mint a bevezetőből már kiderült, Lengyelországban múlt hét végén több szabályon is lazítottak, például megnyíltak a mozik, színházak, koncerttermek és a szállodák, amelyek a szokásos kapacitásuk felének megfelelő számú vendéget fogadhatnak. Csehországban vasárnap meghosszabbították a korlátozásokat lehetővé tevő szükségállapot, igaz, a boltok és az iskolák nyitását kilátásba helyezte a kormány. Szlovákiában a beutazási feltételek szigorítása mellett döntött a kormány, Magyarországon pedig Müller Cecília mai nyilatkozata szerint még nincs napirenden a nyitás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost már egyértelmű, hogy megállt a járvány hetek óta tartó visszaszorulásaA visegrádi régió járványstatisztikái az utóbbi hetekben biztatóak voltak, de úgy látszik, korán kezdtünk örülni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat covid-19 járvány koronavírus visegrádi országok Olvasson tovább a kategóriában