Tavaly a Dunaferr több üzeme, a Mol százhalombattai finomítója (Dunai Finomító), a szintén Mol-érdekeltségbe tartozó Mol Petrolkémia Zrt. (korábban Tiszai Vegyi Kombinát, röviden TVK) és a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. bocsáthatta ki az Európai Unió (EU) engedélyével a legtöbb szén-dioxidot ingyen. Másképp fogalmazva, ezek a létesítmények kapják a legtöbb ingyenes kibocsátási kvótát az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (ETS) alapján, amiről nemrég adott ki közleményt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer lényege, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó termelést végző létesítmények minden évben adott mennyiségű, szennyezésre feljogosító kvótát kapnak, emellett pedig aukción kell kvótát vásárolniuk. Az ingyenes kvóták száma iparágtól is függ, de a lényeg, hogy egy adott kibocsátási időszakban az összes kvóta száma évről évre csökken. Tehát egyre kevesebb ingyenes kvótát kapnak, és egyre többet kell aukción venniük. Ez egyre drágábbá teszi a nagy kibocsátók szennyezését, hiszen ha az évről évre csökkenő ingyenes szint felett akarnak szennyezni, akkor csak vásárolni tudnak szennyezési jogot, amiből ráadásul egyre kevesebb áll rendelkezésre.
Az elmúlt években ráadásul nagyon sokat drágult a szennyezés, és az elmúlt hónapokban a rendszer bevezetése óta eltelt időszakot nézve többször is rekordot döntött a kvóták árfolyama.
Ahogy az alábbi ábrán látszik, amíg 2017-ben még csak 5 euró volt egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosító engedély, idén januárban már csaknem 34 eurót kell fizetnie egy olyan cégnek, ami az idei évre ingyenesen biztosított szint felett akar szennyezni. Az ár emelkedése mögött több tényező is áll, egyrészt, ha jobban pörög a gazdaság, akkor a nagy kibocsátók többet is szennyeznek, ami felhajtja az árfolyamot. De például az elmúlt pár év forró nyarai a nyári légkondihasználattal a lakossági energiafelhasználást is növelték, ami szintén növeli a kvóta keresletét, egyben felfele tolja az árat.
Forrás: ICE EUA Futures
Az árfolyamra az is hatással volt, hogy a 2021-ben kezdődő kereskedelmi időszakban a kvóták mennyisége a korábbi éves 1,74 helyett gyorsabban, 2,2 százalékkal fog csökkenni. Mivel a kvótákat nem muszáj az adott évben felhasználni, a határidős piacokon
ez már a 2013-tól 2020-ig tartó időszak utolsó éveiben drágulást okozott, és további drágulást vetít előre.
A rendszer célja az volt, hogy az 1991-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenjen az EU teljes kibocsátása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékelése alapján a célt sikerül elérni, sőt valószínűleg túlteljesíteni is, összesen ugyanis 24 százalékos volt a károsanyag-kibocsátás csökkenése 2019-ig. Az új, 2020-ban elfogadott, 2030-ra vonatkozó cél 55 százalékos csökkenés az 1990-es szinthez képest. Az eredeti cél 40 százalék volt, így az új megállapodásban megkövetelt nagyobb kibocsátáscsökkentési cél a kvótákat is drágította. A Reuters cikke szerint az ETS hatálya alatt működő létesítmények kibocsátása 35 százalékkal, tehát jóval nagyobb mértékben csökkent, mint azoké, amikre nem vonatkozik a kvótakereskedelmi kötelezettség.
Az alábbi ábrán a 2020-ban legtöbb ingyenes kvótát kapó létesítményt ábrázoltuk, tehát itt nagyjából azok az üzemek szerepelnek, amik 2013-ban, az előző kibocsátási periódus kezdetén a legnagyobb magyarországi szennyezők voltak.
Ez azonban csak hozzávetőlegesen van így, ugyanis ahogy azt Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának igazgatója kérdésünkre elmondta, iparáganként eltérhet annak az aránya, hogy egy létesítmény a kibocsátásának mekkora szintjére vonatkozóan kap ingyen kvótát. Az acélipar például – amelybe a 2020-ban legtöbb kvótát kapó Dunaferr üzemei tartoznak – a mai napig ingyen kapja az évről évre csökkenő mennyiségű kvótáját, mivel az uniós szabályozás szerint ez a szénszivárgás veszélyének kitett ágazatnak számít, de ilyennek számít például a műtrágyagyártás is, amivel a Nitrogénművek Zrt. foglalkozik.
Ez azt jelenti, hogy ha ezek az iparágak nem kapnának ingyen kvótát, akkor az EU szerint méltánytalan hátrány érné őket a nemzetközi piacon olyan termelőkkel szemben, amelyeknek egyáltalán nem kell a kibocsátásért fizetniük. Vannak olyan iparágak is, amikre egyáltalán nem vonatkozik a rendszer, az ETS jelenleg nagyjából az európai szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékát fedi le.
Az alábbi ábrán azt ábrázoltuk, hogy 2013 és 2020 között mely létesítmények voltak Magyarországon a legnagyobb ingyenes kvótafelhasználók.
Ha megfigyeljük az oszlopok változását, a kvóták folyamatos csökkenése mellett feltűnhet, hogy bizonyos időszakban a kvóták száma növekedik. Ez első ránézésre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a rendszer lényege az összes kvóta számának folyamatos csökkenése. Az üzemek azonban bővülhetnek is, és Fazekas Dóra elmondása alapján ilyenkor – egy adott termékre vonatkozó benchmark alapján meghatározva – új kvótákat kapnak a létesítmények, miközben a benchmarkhoz képest az összes kvóta aránya így is csökken.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
