Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. január 8. 17:44 Adat

Már tavaly is nagyot drágult, de idéntől még gyorsabban nő a környezetszennyezés ára az EU-ban

Tavaly a Dunaferr több üzeme, a Mol százhalombattai finomítója (Dunai Finomító), a szintén Mol-érdekeltségbe tartozó Mol Petrolkémia Zrt. (korábban Tiszai Vegyi Kombinát, röviden TVK) és a pétfürdői Nitrogénművek Zrt. bocsáthatta ki az Európai Unió (EU) engedélyével a legtöbb szén-dioxidot ingyen. Másképp fogalmazva, ezek a létesítmények kapják a legtöbb ingyenes kibocsátási kvótát az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (ETS) alapján, amiről nemrég adott ki közleményt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

Az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszer lényege, hogy a nagy szén-dioxid-kibocsátással járó termelést végző létesítmények minden évben adott mennyiségű, szennyezésre feljogosító kvótát kapnak, emellett pedig aukción kell kvótát vásárolniuk. Az ingyenes kvóták száma iparágtól is függ, de a lényeg, hogy egy adott kibocsátási időszakban az összes kvóta száma évről évre csökken. Tehát egyre kevesebb ingyenes kvótát kapnak, és egyre többet kell aukción venniük. Ez egyre drágábbá teszi a nagy kibocsátók szennyezését, hiszen ha az évről évre csökkenő ingyenes szint felett akarnak szennyezni, akkor csak vásárolni tudnak szennyezési jogot, amiből ráadásul egyre kevesebb áll rendelkezésre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?

Az elmúlt években ráadásul nagyon sokat drágult a szennyezés, és az elmúlt hónapokban a rendszer bevezetése óta eltelt időszakot nézve többször is rekordot döntött a kvóták árfolyama.

Ahogy az alábbi ábrán látszik, amíg 2017-ben még csak 5 euró volt egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosító engedély, idén januárban már csaknem 34 eurót kell fizetnie egy olyan cégnek, ami az idei évre ingyenesen biztosított szint felett akar szennyezni. Az ár emelkedése mögött több tényező is áll, egyrészt, ha jobban pörög a gazdaság, akkor a nagy kibocsátók többet is szennyeznek, ami felhajtja az árfolyamot. De például az elmúlt pár év forró nyarai a nyári légkondihasználattal a lakossági energiafelhasználást is növelték, ami szintén növeli a kvóta keresletét, egyben felfele tolja az árat. 

Forrás: ICE EUA Futures

Az árfolyamra az is hatással volt, hogy a 2021-ben kezdődő kereskedelmi időszakban a kvóták mennyisége a korábbi éves 1,74 helyett gyorsabban, 2,2 százalékkal fog csökkenni. Mivel a kvótákat nem muszáj az adott évben felhasználni, a határidős piacokon

ez már a 2013-tól 2020-ig tartó időszak utolsó éveiben drágulást okozott, és további drágulást vetít előre.

A rendszer célja az volt, hogy az 1991-es szinthez képest 20 százalékkal csökkenjen az EU teljes kibocsátása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség értékelése alapján a célt sikerül elérni, sőt valószínűleg túlteljesíteni is, összesen ugyanis 24 százalékos volt a károsanyag-kibocsátás csökkenése 2019-ig. Az új, 2020-ban elfogadott, 2030-ra vonatkozó cél 55 százalékos csökkenés az 1990-es szinthez képest. Az eredeti cél 40 százalék volt, így az új megállapodásban megkövetelt nagyobb kibocsátáscsökkentési cél a kvótákat is drágította. A Reuters cikke szerint az ETS hatálya alatt működő létesítmények kibocsátása 35 százalékkal, tehát jóval nagyobb mértékben csökkent, mint azoké, amikre nem vonatkozik a kvótakereskedelmi kötelezettség.

Az alábbi ábrán a 2020-ban legtöbb ingyenes kvótát kapó létesítményt ábrázoltuk, tehát itt nagyjából azok az üzemek szerepelnek, amik 2013-ban, az előző kibocsátási periódus kezdetén a legnagyobb magyarországi szennyezők voltak.

Ez azonban csak hozzávetőlegesen van így, ugyanis ahogy azt Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának igazgatója kérdésünkre elmondta, iparáganként eltérhet annak az aránya, hogy egy létesítmény a kibocsátásának mekkora szintjére vonatkozóan kap ingyen kvótát. Az acélipar például – amelybe a 2020-ban legtöbb kvótát kapó Dunaferr üzemei tartoznak – a mai napig ingyen kapja az évről évre csökkenő mennyiségű kvótáját, mivel az uniós szabályozás szerint ez a szénszivárgás veszélyének kitett ágazatnak számít, de ilyennek számít például a műtrágyagyártás is, amivel a Nitrogénművek Zrt. foglalkozik.

Ez azt jelenti, hogy ha ezek az iparágak nem kapnának ingyen kvótát, akkor az EU szerint méltánytalan hátrány érné őket a nemzetközi piacon olyan termelőkkel szemben, amelyeknek egyáltalán nem kell a kibocsátásért fizetniük. Vannak olyan iparágak is, amikre egyáltalán nem vonatkozik a rendszer, az ETS jelenleg nagyjából az európai szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékát fedi le.

Az alábbi ábrán azt ábrázoltuk, hogy 2013 és 2020 között mely létesítmények voltak Magyarországon a legnagyobb ingyenes kvótafelhasználók.
 

Ha megfigyeljük az oszlopok változását, a kvóták folyamatos csökkenése mellett feltűnhet, hogy bizonyos időszakban a kvóták száma növekedik. Ez első ránézésre ellentmondásosnak tűnhet, hiszen a rendszer lényege az összes kvóta számának folyamatos csökkenése. Az üzemek azonban bővülhetnek is, és Fazekas Dóra elmondása alapján ilyenkor – egy adott termékre vonatkozó benchmark alapján meghatározva – új kvótákat kapnak a létesítmények, miközben a benchmarkhoz képest az összes kvóta aránya így is csökken.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverétA világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegadóztatná a környezetszennyező importot az EU, csak egyelőre fogalma sincs, hogyanAzt akarják elérni, hogy ne menjen el oda a gyártás, ahol kevésbé szigorúak a környezetvédelmi szabályok. Még ha a Kereskedelmi Világszervezet szabályait be is tudják tartani, Donald Trumpot nehéz lesz nem felbőszíteni.

Adat EU kibocsátáskereskedelem környezetszennyezés kvóta Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Katona Hajnalka
2022. november 28. 11:36 Adat

Luxusnak számít-e az, ha az állam gondoskodik az elesettjeiről?

Nem csak attól függ, hogy melyik ország mennyit költ szociális támogatásra, hogy mennyire gazdagok.

Jandó Zoltán
2022. november 25. 10:47 Adat

A németek felezték, a szaúdiak négyszerezték az esélyüket a továbbjutásra

A fogadóirodák szerint nagyjából egy a négyhez a valószínűsége, hogy Brazília nyeri a világbajnokságot, a németeket lényegében leírták.

Stubnya Bence
2022. november 24. 13:17 Adat

Először haladta meg idén az infláció a béremelések tempóját szeptemberben

Augusztus után szeptemberben is nőttek éves alapon az átlagos béremelések, de a gyorsuló inflációval nem tudták tartani a lépést.

Fontos

Avatar
2022. november 30. 14:48 Pénz

A hidegháború óta nem pörgött annyira Kelet-Európa fegyveripara, mint most

Magyarországgal szemben a cseh, lengyel és szlovák fegyvergyártók jelentős szállítmányokat adnak el Ukrajnának.

Stubnya Bence
2022. november 30. 06:51 Pénz

Az osztrákok megmutatták, mire képes egy jól szervezett vasutassztrájk, amit a magyar vasutasok több próbálkozásra sem tudtak összehozni

A vasutasokat képviselő szakszervezet szeretné elérni, hogy a rosszabbul keresőknek ne csökkenjen a reálbére, az állami vállalat vezetője szerint viszont más iparágban nem adnak ilyen jó bérajánlatot.

Bőgel György
2022. november 29. 16:29 Tech

Úgy tűnik, nem egy újabb dotkomlufi durran a techszektorban, de attól még fájni fog

Két évtizeddel ezelőtt alapjaiban remegett meg a tech-szektor. A mostani válság újult erővel esik neki, de a visszaesés okai korántsem azok, mint a dotkomlufi idején.