Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. december 3. 12:50 Adat

Jóval többet költünk élelmiszerre, mint amennyivel többet vásárolunk belőle

Idén márciusban, a koronavírus-járvány első hullámának felfutásakor a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 408,7 milliárd forintot költött el a magyar lakosság az élelmiszerüzletekben. Ez majdnem 21 százalékkal több, mint a 2019 márciusi adat, ami érthető is, hiszen ekkor zajlott le a korlátozások miatti pánikvásárlások nagy hulláma. Ha azonban azt nézzük, hogy mennyi volt a megvásárolt élelmiszerek mennyiségének növekedése ugyanezen időszak alatt, akkor jóval kisebb számot kapunk: 14,8 százalékot.

A két adat között durván 6 százalékpont különbség van, vagyis ez az a “többlet”, amit önmagában a volumen növekedése nem magyaráz meg. A különbségnek két fő egyszerű, logikus oka lehet: nyilvánvalóan számolni kell az élelmiszer inflációval, másrészt az is megdobhatja a vásárlók kosarának értékét, ha annak összetétele az egyébként is drágább termékek felé mozdul el.

Az idei március (és egyébként már a február is) természetesen kivételes hónap volt, elég nagy növekedéssel. A nagy felhalmozás után áprilisban már alig vásároltunk (mennyiségben) többet, mint 2019 áprilisában, júniusban pedig egyenesen negatívba fordult a mutató. Júliustól októberig éves összehasonlításban szinte stagnált ez a mennyiségi adat, vagyis nagyjából ugyanannyi élelmiszert vásároltak az emberek, mint tavaly nyár végén és ősszel.

A számok között azonban van egy feltűnően stabil arány. Bármelyik hónapot nézzük ugyanis idén, akár a kivételes tavaszt, vagy a több szempontból nem kevésbé kivételes őszt,

a mennyiség hullámzása ellenére a volumen és az érték közötti különbség mindig 5-6 százalék között volt.

Hiába vettünk júliusban 1,4 százalékkal kevesebb árut az élelmiszerboltokban, mint tavaly, a pénztárnál összességében 3,6 százalékkal többet fizettünk, vagyis a kettő különbözete 5 százalék. Ugyanígy hiába vásároltunk például februárban 11,1 százalékkal több árut, a kasszánál mégis 16,7 százalékkal több pénzt hagytunk ott, és ez 5,6 százalékos különbség.

Bármelyik hónap adatait nézzük, ez a mutató a járvány ellenére is rendkívül stabilan áll idén.

Adat élelmiszer infláció kiskereskedelem költés KSH Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

Váczi István
2021. december 5. 17:01 Adat

Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede

Hiába volt összességében sikeres a Szputnyik felhasználása Magyarországon, a jelek szerint kínos lenne elismerni, hogy közel 200 ezer adagnak végül lejárt a szavatossága.

Pálos Máté
2021. december 4. 15:35 Adat, Élet

A térségben csak Magyarországon nőtt a legfontosabb termékenységi mutató

Tavaly sem csökkent, és feltehetően még idén is nő a magyar termékenységi ráta. Ez azonban nem jelenti feltétlenül azt, hogy jóval több gyerek születne.

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.