Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. december 3. 12:50 Adat

Jóval többet költünk élelmiszerre, mint amennyivel többet vásárolunk belőle

Idén márciusban, a koronavírus-járvány első hullámának felfutásakor a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 408,7 milliárd forintot költött el a magyar lakosság az élelmiszerüzletekben. Ez majdnem 21 százalékkal több, mint a 2019 márciusi adat, ami érthető is, hiszen ekkor zajlott le a korlátozások miatti pánikvásárlások nagy hulláma. Ha azonban azt nézzük, hogy mennyi volt a megvásárolt élelmiszerek mennyiségének növekedése ugyanezen időszak alatt, akkor jóval kisebb számot kapunk: 14,8 százalékot.

A két adat között durván 6 százalékpont különbség van, vagyis ez az a “többlet”, amit önmagában a volumen növekedése nem magyaráz meg. A különbségnek két fő egyszerű, logikus oka lehet: nyilvánvalóan számolni kell az élelmiszer inflációval, másrészt az is megdobhatja a vásárlók kosarának értékét, ha annak összetétele az egyébként is drágább termékek felé mozdul el.

Az idei március (és egyébként már a február is) természetesen kivételes hónap volt, elég nagy növekedéssel. A nagy felhalmozás után áprilisban már alig vásároltunk (mennyiségben) többet, mint 2019 áprilisában, júniusban pedig egyenesen negatívba fordult a mutató. Júliustól októberig éves összehasonlításban szinte stagnált ez a mennyiségi adat, vagyis nagyjából ugyanannyi élelmiszert vásároltak az emberek, mint tavaly nyár végén és ősszel.

A számok között azonban van egy feltűnően stabil arány. Bármelyik hónapot nézzük ugyanis idén, akár a kivételes tavaszt, vagy a több szempontból nem kevésbé kivételes őszt,

a mennyiség hullámzása ellenére a volumen és az érték közötti különbség mindig 5-6 százalék között volt.

Hiába vettünk júliusban 1,4 százalékkal kevesebb árut az élelmiszerboltokban, mint tavaly, a pénztárnál összességében 3,6 százalékkal többet fizettünk, vagyis a kettő különbözete 5 százalék. Ugyanígy hiába vásároltunk például februárban 11,1 százalékkal több árut, a kasszánál mégis 16,7 százalékkal több pénzt hagytunk ott, és ez 5,6 százalékos különbség.

Bármelyik hónap adatait nézzük, ez a mutató a járvány ellenére is rendkívül stabilan áll idén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat élelmiszer infláció kiskereskedelem költés KSH Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2024. június 15. 13:33 Adat

Egy százalék a magyar Európa-bajnoki cím esélye, és ez nagy előrelépés

Anglia a legesélyesebb az Európa-bajnokság megnyerésére, a magyar válogatottnak 1 százalék esélyt adnak a fogadóirodák.

Bucsky Péter
2024. június 15. 05:42 Adat, Közélet

A Mi Hazánk is jobban szerepelt magához képest a cigányság körében, mint a Tisza

Az nem meglepő, hogy a települési szintű adatok szerint a cigányság továbbra is a Fidesz erős bázisa, érdekes viszont Magyar Péter pártjának leszereplése.

Hajdu Miklós
2024. június 14. 12:50 Adat, Közélet

Rendszerszintű félreszámlálás biztosan nem volt a főpolgármester-választáson

Statisztikai eszközökkel egyértelműen kimutatható problémák nem voltak a vasárnapi szavazatszámlálás során a fővárosban.

Fontos

Stubnya Bence
2024. június 17. 05:45 Közélet

A gazdasági helyzet eddig Magyar Pétert segítette, 2026-ig viszont már inkább a Fideszt fogja

A gazdaság gyengélkedése rontotta a kormánypárt mostani eredményét, a Tisza párt eredményét pedig javíthatta. 2026-ig ez a hatás fokozatosan átfordul majd.

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Ha ellenállás bontakozik ki az EU-s költségvetési szabályokkal szemben, akkor a költségvetési lazítás irányába mozdulhatnak el a tagországok.

Hidi János Kovács Márton
2024. június 16. 05:42 Tech, Világ

Felgyorsítható a zöld átmenet, vagy bukni fogjuk a klímacélokat?

A jó trend már kialakult, de nincs elég beruházás ahhoz, hogy elérjük a párizsi klímakonferencián kitűzött klímacélt. Miben lehet mégis bízni?