Jóval többet költünk élelmiszerre, mint amennyivel többet vásárolunk belőle
Idén márciusban, a koronavírus-járvány első hullámának felfutásakor a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 408,7 milliárd forintot költött el a magyar lakosság az élelmiszerüzletekben. Ez majdnem 21 százalékkal több, mint a 2019 márciusi adat, ami érthető is, hiszen ekkor zajlott le a korlátozások miatti pánikvásárlások nagy hulláma. Ha azonban azt nézzük, hogy mennyi volt a megvásárolt élelmiszerek mennyiségének növekedése ugyanezen időszak alatt, akkor jóval kisebb számot kapunk: 14,8 százalékot.
A két adat között durván 6 százalékpont különbség van, vagyis ez az a “többlet”, amit önmagában a volumen növekedése nem magyaráz meg. A különbségnek két fő egyszerű, logikus oka lehet: nyilvánvalóan számolni kell az élelmiszer inflációval, másrészt az is megdobhatja a vásárlók kosarának értékét, ha annak összetétele az egyébként is drágább termékek felé mozdul el.
Az idei március (és egyébként már a február is) természetesen kivételes hónap volt, elég nagy növekedéssel. A nagy felhalmozás után áprilisban már alig vásároltunk (mennyiségben) többet, mint 2019 áprilisában, júniusban pedig egyenesen negatívba fordult a mutató. Júliustól októberig éves összehasonlításban szinte stagnált ez a mennyiségi adat, vagyis nagyjából ugyanannyi élelmiszert vásároltak az emberek, mint tavaly nyár végén és ősszel.
A számok között azonban van egy feltűnően stabil arány. Bármelyik hónapot nézzük ugyanis idén, akár a kivételes tavaszt, vagy a több szempontból nem kevésbé kivételes őszt,
a mennyiség hullámzása ellenére a volumen és az érték közötti különbség mindig 5-6 százalék között volt.
Hiába vettünk júliusban 1,4 százalékkal kevesebb árut az élelmiszerboltokban, mint tavaly, a pénztárnál összességében 3,6 százalékkal többet fizettünk, vagyis a kettő különbözete 5 százalék. Ugyanígy hiába vásároltunk például februárban 11,1 százalékkal több árut, a kasszánál mégis 16,7 százalékkal több pénzt hagytunk ott, és ez 5,6 százalékos különbség.
Bármelyik hónap adatait nézzük, ez a mutató a járvány ellenére is rendkívül stabilan áll idén.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
