Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2020. szeptember 7. 16:34 Adat

Egyáltalán nem biztos a gyors gazdasági talpra állás, pedig több jel is erre utal

Az újranyitásról szóló nyári hónapok alatt sok bolt, étterem és szálláshely ismét megtelt, az üzemekben pedig folytatódott a munka, vagyis sokan érezhették azt, hogy a gazdasági élet gyorsan helyreáll. Ezek a benyomások egyáltalán nem alaptalanok, bizonyos mutatók valóban arra utalnak, hogy egyes területeken visszatért a márciusi leállás előtti szint közelébe az aktivitás.

A Google mobilitási adatai szerint például a kiskereskedelmi és szabadidős szolgáltatók látogatottsága a visegrádi országokban a lezárások előtti szintig emelkedett. A régió számára különösen fontos Németországban, és még a járványban eleinte a legsúlyosabban érintett Olaszországban is visszatértek a vásárlók az üzletekbe. Mindez jól látszik az alábbi ábrán, miközben az is feltűnő, hogy az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban még tart a forgalom visszaépülése. 

 

 

Ezeket a tendenciákat részben a fogyasztói bizalmi indexek alakulása is megerősíti, de még a feldolgozóipari beszerzési menedzserindexek is a gyors újraindulásra engednek következtetni.

A gyárak beszerzési vezetőinek körében havonta végzett közvéleménykutatás eredménye egy nulla és száz közötti mutató, amelynek ötven feletti értékei a forgalom bővülését jelzik előre. Bár ez az index szubjektív helyzetértékelésen alapul, jól szokta előrevetíteni a tényadatokat, és némi derűlátásra okot adva az előbb említett országokban augusztusra meghaladta a járvány előtt mért szintet. Ráadásul Csehországot leszámítva mindenütt az optimizmust sugalló tartományba emelkedett.

 

Ha valaki optimista, akkor a válság vágyott V-alakú lefutását az ipari termelés alakulásába is beleláthatja. A visegrádi régióban főleg Lengyelország ad okot bizakodásra, itt júniusban már csak 4,4 százalékkal maradt el az ipar teljesítménye az egy évvel korábbi szinttől. Magyarország e tekintetben nem állt különösebben jól a nyár elején, de nagyon rosszul sem. Az uniós országok termelése átlagosan 11,6 százalékkal volt kevesebb júniusban a tavalyi év azonos időszakához képest, a magyar lemaradás pedig 12,2 százalék volt.

 

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegtévesztés a V-alakú helyreállásA válság mélypontját magunk mögött hagytuk, de amíg nincs hatékony oltás vagy akár csak kezelés, addig nehéz lesz visszatérni a megszokott kerékvágásba.

A visszarendeződés jelei persze alapvetően a járványvédelmi intézkedések enyhítésének köszönhetők. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a vizsgált országokban májusban elkezdődött a korlátozások feloldása, de az is, hogy – főleg a nyugati államokban – az óvintézkedések jelentős részét még mindig fenntartják.

 

Ezek a bizakodásra okot adó mutatók persze csak a gazdaság egy-egy fontos szeletét jellemzik, és módszertanuk puha, az emberek hétköznapi érzékelésén alapulnak. Ezért fontos kérdés, hogy mennyiben támaszkodhatunk rájuk – vagy akár a saját optimista benyomásainkra, például a nyári hétvégéken zsúfolttá váló M7-es autópálya láttán –, amikor a válságból való kilábalás hosszabb távú alakulását latolgatjuk.

Ebből a szempontból kissé kijózanítók az Európai Bizottság júliusban megfogalmazott várakozásai a GDP-alakulásával kapcsolatban. E szerint ugyanis 2021-ben még nem fogják ledolgozni az országok az idén elszenvedett termeléskiesést. Sőt, egyes vélekedések szerint az eurózónában 2023-ban érheti csak el a termelés a recesszió előtti szintet, és a helyreállás mértékében jókora, leginkább a szolgáltatószektor súlyával összefüggő területi különbségek lesznek. (Értelemszerűen, ahol nagyobb ennek a járvány által sújtott szektornak a súlya, ott sokkal nehezebb a gyors visszarendeződés.)

A Visegrádi négyek bizakodhatnak, az országcsoport a prognózisok szerint már 2021-22-ben behozhatja a lemaradást, Lengyelország kilátásai pedig különösen jók.

 

A tapasztalatok szerint az előrejelzések sajnos bizonytalanok, és többnyire éppen a válságok mélységét hajlamosak alulbecsülni. Jó példa erre az utolsó negyedéves magyarországi GDP adat: a 13,5 százalékos visszaesés nagy meglepetést okozott a szakértői körökben is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont akkor használhatatlanok a gazdasági előrejelzések, amikor a legfontosabbak lennénekNem kérdés, hogy recesszió lesz, de iszonyatosan nagy a szórás a becslések között.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTörténelmi léptékben dobta hanyatt a magyar gazdaságot a covidNem kell kétségbeesni a borzasztó szám láttán, de rossz jel, hogy a szegényebb uniós tagországok közül Magyarországon zuhant a legnagyobbat a GDP.

Bár a jövő évre vonatkozó várakozások már a termelés bővülését jelzik, becslések szerint a járvány nyomán kialakuló csődhullám még 2021-ben is éreztetni fogja a hatását, ami növeli a kilábalás  bizonytalanságát. Jövőre világszerte 35 százalékkal több vállalat jelenthet majd csődöt, mint 2019-ben, így várhatóan 2021-ben még több cég húzza le végleg a rolót, mint például 2009-ben.

Ez a becslés azonban meglehetősen nagy területi egyenlőtlenségeket mutat, és szerencsére a magyar vállalati szféra az előrejelzések szerint még viszonylag jól megúszhatja a bedőléseket. A rendkívül magas amerikai adat viszont a világgazdaság egészére általános fenyegetést jelent.

 

 

Mindezt a munkavállalók is megérzik, számítani lehet a munkanélküliségi ráta növekedésére. Az OECD második hullámot feltételező – jelenlegi sajnos nagyon reális – becslése szerint az év végére a szervezet tagállamaiban 12,6 százalékig fog emelkedni a munkanélküliségi ráta, míg júniusban épphogy nyolc százalék alatt állt. Magyarországon a júniusi 4,9 százalékról növekedhet 9,2 százalékig az állástalanok aránya.

 

Fontos ugyanakkor, hogy ezeket a becsléseket zömmel még a járványügyi szempontból viszonylag kedvező nyári időszakban tették meg a szakértők, azzal számolva, hogy a jövőben a tavaszinál csak jóval enyhébb korlátozásokra lesz szükség. Kérdés viszont, hogy az elmúlt hetek egyre aggasztóbb járványügyi adatai mire sarkallják a politikusokat, vállalatvezetőket és fogyasztókat.

Az országos adatok értékelésekor pedig nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy bizonyos szegmensekben még a nyári, lazább időszak ellenére is szinte teljesen eltűnt a cégek forgalma, elég csak a budapesti szállodákra vagy a fesztiválszervezőkre gondolni, vagyis a makrogazdasági mutatók óriási belső eltéréseket fedhetnek el.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy kisebb ágazat fog lenullázódni, ha elmaradnak idén a fesztiválokA fesztiválipar nehéz helyzete ráadásul számos más ágazatba is továbbgyűrűzik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk"Az idei nyár Budapesten katasztrófa lesz"Egyelőre csak vidéken indul újra a turizmus, a fővárosban kilátástalan a helyzet. Interjú a Danubius vezérigazgatójával.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat becslés gazdasági mutatók gazdasági visszaesés járvány kilábalás koronavírus talpra állás V-alakú Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.