Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a nagyobb, 500 fő feletti zenés-táncos fesztiválokat augusztus 15. után sem tarthatják meg a szervezők, ami minden bizonnyal jelentős, de nehezen számszerűsíthető gazdasági károkkal jár. Hunyadi Zsuzsanna, Koppány Krisztián és Solt Katalin elemzése szerint a fesztiválok látogatása hiába vált a magyarok kedvelt kulturális és szabadidős tevékenységévé, csak keveset tudunk e programok gazdasági jelentőségéről.
A statisztikai besorolások nem különböztetik meg a fesztiválturizmust, illetve a fesztiválszervezést, mint gazdasági tevékenységet, a különböző szakmai szervezetekhez pedig önkéntes alapon csatlakozhatnak az efféle rendezvényekkel foglalkozó magánszemélyek és szervezetek. A kutatók ennek ellenére kísérletet tettek a fesztiválok gazdasági hatáselemzésére, és eredményeik szerint a Magyar Fesztivál Szövetségnél regisztrált
nagyjából 300 esemény nemzetgazdasági jelentősége közel akkora, mint az utazásszervezési, utazásközvetítési ágazaté.
A becslések szerint a hivatalosan ugyan nem létező, de a gyakorlatban nagyon is fontos fesztiválszektor a nemzetgazdaság teljes éves hozzáadott értékének, illetve foglalkoztatásának 0,1-0,2 százalékát teszi ki: hozzáadott-érték hatása közel 29 milliárd forintra, foglalkoztatási hatása pedig több, mint 8600 főre tehető. Összehasonlításképp például még a bányászat és kőfejtés ágazatát érdemes felhozni (ide tartozik a magyar olaj- és gáz kitermelés is), aminek hozzáadott-értékhatása 20-25 milliárd forint körüli, foglalkoztatási hatása pedig nagyjából 3500 fő.
Az idei rendezvényszezon elmaradása ráadásul a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatát is mélyen érinti. A felmérés szerint a fesztiválközönség kiadásainak túlnyomó része ugyanis az e szektorban működő vállalkozásokat illetik, de a fesztiválhelyszínek környékén működő kereskedők is nagy mértékben megérezhetik a programok hiányát. És persze jelentős forgalomkiesést jelent az előadóknak, a színpad-, hang- és fénytechnikával, a biztonsági szolgáltatásokkal, a takarítás és zöldterület-kezeléssel és az események hirdetésével foglalkozó vállalatoknak is a fesztiválok halasztása, mivel nem számíthatnak a szervezőktől érkező megrendelésekre.
Persze nem minden fesztivál esik a járványügyi óvintézkedések áldozatául, bizonyos rendezvények a jellegük vagy a méretük okán akár az idén is megtarthatók. A Magyar Fesztivál Szövetség júniusi adatai szerint az egész évre tervezett összes fesztivál 35 százaléka, az eredetileg március és augusztus közepe közé ütemezett rendezvényeknek pedig 60 százaléka marad el. Az augusztus 15. utánra meghirdetett illetve halasztott programok szervezői azonban a fesztiválok jelentős túlkínálata mellett a reménybeli látogatók visszaeső keresletére kell, hogy számítsanak, már amennyiben megtarthatók lesznek egyáltalán a rendezvények.
