Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2020. július 20. 06:50 Adat

A félmilliós jutalmakkal meglódultak az egészségügyi kiadások, újra kiürülhet a kassza

A központi költségvetést is megterheli a koronavírus-járvány: az egészségügyi kiadások júniusban a korábbi havi költségek másfélszeresét érték el.

Az egészségügyben a gyógyító-megelőző ellátásokat – amik a háziorvosi, védőnői, fogorvosi és kórházi ellátásokat is tartalmazzák – alapesetben az elvégzett teljesítmény alapján finanszírozza a társadalombiztosítási alap, hivatalos nevén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Csakhogy a koronavírus-járvány miatt márciustól jelentősen korlátozták az ellátásokat a fertőzésveszély csökkentése érdekében. Az orvosokat, ápolókat, a rezsit viszont fizetni kell, ezért márciustól átálltak az átalányalapú finanszírozásra*a megelőző három hónap kifizetéseinek átlaga alapján számították. . Ez látszik is a NEAK adatain:

 

Az elmúlt négy hónapban ezért minden terület ennek megfelelő finanszírozást kapott, alig-alig volt eltérés az egyes hónapok között. Az egyetlen érdemi különbséget a céltámogatások okozták: ez korábban havi 5-15 milliárd forint volt, a járvány első hónapjában, márciusban viszont 50 milliárdra nőtt.

A koronavírus elleni védekezést szolgáló eszközök beszerzési költségei nem jelennek meg a NEAK kifizetéseiben, mert az elvégzett teljesítmény alapján finanszíroz, eszközvásárlás címén az egészségügyi szolgáltatók nem igényelhetnek díjazást (cikkünk megjelenésekor még azt írtuk, hogy ennek is szerepe lehetett a megugró egyszeri tételekben, ezt 2020.07.01-én javítottuk). 

A júniusi 111 milliárdos kifizetés pedig részben valószínűleg már az egészségügyben dolgozók bruttó 500 ezer forintos rendkívüli juttatásának tudható be. Bár ez végül csak július első hetében érkezett meg az érintettekhez, a Pénzügyminisztérium a júniusi költségvetési rekordhiányt részen azzal indokolta, hogy megkezdődött az egészségügyi és egészségügyben dolgozók egyszeri rendkívüli juttatásának a kifizetése. Összeget ezzel kapcsolatban nem közölt a PM, de az egészségügyben 122 ezren dolgoznak, a munkáltatói költségekkel is számolva a félmilliós jutalom összesen körülbelül 72 milliárdos tétel lehet. A kormány erre a tételre 2020-ban 101 milliárd forinttal kalkulált*43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 5. sz. melléklete szerint a költségvetésben.

Különösen magas ez a 111 milliárdos összeg tavalyhoz képest, akkor egész évben 54 milliárdot fizettek ki célelőirányzatként. Idén már 202 milliárdnál jár az összes ilyen költség csupán fél év alatt. Ezt a tételt nem számítva nem sokat változott, hogy mennyit költött az állam az egészségügyi ellátásra: tavaly időarányosan 643 milliárdot, idén pedig 654 milliárdot.

Tesztelésre jutott forrás

A koronavírus-járvány terjedésének megállításában kulcsszerepet játszó tesztelésekkel kapcsolatban viták voltak arról, hogy mennyire megfelelő a hazai eljárásrend. A finanszírozási adatokból az mindenesetre kitűnik, hogy ezek egyáltalán nem drágák: 

650 milliót költött az állam PCR tesztekre.

Az adatok csak májusra és júniusra érhetők el, de mivel utólagos a finanszírozás, az áprilisban és májusban elvégzett 170 ezer teszt költségét tartalmazza. Ez alapján pedig alig több mint 3800 forintba került egyetlen koronavírusteszt. A PCR tesztek 80 százalékát a Dél-Pesti Centrumkórház, a Synlab magánlabor és a négy egyetemi kórház végezte el. A magánlaborok bevonására sem volt jelentős mértékben tehát szükség.
 

Az egészségügyben összességében csökkent a vállalkozások részesedése a finanszírozásban az elmúlt hónapokban, de ennek fő oka a kórházak júniusi többlettámogatása volt. Abszolút értékben viszont a januári 35 milliárdról 43 milliárdra nőtt az egészségügyi kiadások összege a magánvállalkozások felé. Mindezt úgy, hogy közben csökkent az ellátások száma, tehát a járványhelyzetben jobban támaszkodott a magáncégekre az állam.

 

Azt egyelőre nem tudni, a továbbiakban mi lesz a kórházak, házi és egyéb orvosok finanszírozásával. A veszélyhelyzet júniusban véget ért, és csak addig állt fenn az átalányalapú finanszírozás. Így elvileg ismét az elvégzett beavatkozások mennyisége alapján kellene a havi finanszírozást számolni.

A kórházakban a kapacitás tizedét továbbra is fent kell tartani a koronavírus miatti tartalékként, így az újrainduló ellátás továbbra sem mehet teljes gőzzel. További nehézség, hogy a kórházakban az ellátást akkor kaphatják meg a betegek, ha előtte átestek koronavírus-tesztelésen, így a PCR-vizsgálatokat is finanszírozni kell; ennek elkészültéig mindenkinek várakoznia kell egy elkülönített részen. Ez járványügyi szempontból nagyon is indokolt, de bonyolítja és drágítja a kórházi ellátást.

Ráadásul az egész koronavírus-járvány miatt sok és gyors átszervezésre, költöztetésre volt szükség a kórházi osztályokon. Ennek is többletköltségei vannak, amit az egészségügyi finanszírozási rendszer nem tud kezelni. Mindezek hatására – hacsak nem változtatnak a finanszírozás rendszerén – 

jelentős pénzügyi hiány léphet fel a hazai egészségügyi intézményeknél.

Az sem teljesen egyértelmű, hogy a március óta átalányként kifizetett összegeket megtarthatják-e az egészségügyi intézmények, vagy ezzel később el kell számolni. A bizonytalanság pedig nehézkessé teszi a gazdálkodást.*Az viszont könnyítheti, hogy a járvány miatt elmaradt az összetett és drága beavatkozások egy része, de mivel a korábbi hónapok átlaga alapján kaptak költségtérítést a kórházak, laborok, rendelők, ezért takarékoskodhattak. A kevesebb műtét miatt kevesebb drága gyógyszerre és műtéti eszközre volt szükség, illetve túlórát is jóval kevesebbet kellett fizetni. Emellett egyelőre kevesebben keresik fel az orvosukat, így beavatkozásból sincs annyi, mint a járvány előtt.

Tovább nehezíti a tervezhetőséget a teljesítményvolumen-korlát (tvk). Ennek lényege, hogy havonta, intézményenként és ellátásonként maximálva van, hogy mennyit fizet a NEAK. Emiatt nehéz helyzetbe kerülhetnek az orvosok és az intézmények pénzügyesei: ha ugyanis a járványhelyzet elmúltával az elhalasztott műtéteket gyorsan ledolgozzák, akkor könnyen elérhetik a kifizetések maximumát, az elhalasztott műtéteket nem fizeti nekik az állam. Ha viszont késlekednek, azzal a várólisták nyúlhatnak hosszabbra.

A jelenlegi finanszírozási szisztéma tehát nagyon merev és összetett, gyors átalakításra lenne szükség. Ennek kidolgozását egyébként még tavaly decemberben feladatul kapta Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter 2020. június 30-i határidővel, de egyelőre nem ismert, hogy elkészült-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügyA kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.

Adat egészségügy kórház koronavírus NEAK társadalombiztosítás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2020. október 24. 13:12 Adat

Lengyelországban úgy pörög a lakásépítés, hogy 15 éves rekordokat dönt

Szeptemberben 17 ezer projekt indult be, ennél összesen is alig több új lakás épült Magyarországon 2018-ban.

Avatar
2020. október 23. 16:31 Adat, Közélet

Kik valójában a legnagyobb ázsiai befektetők Magyarországon?

A keleti nyitás sikerét sokféleképpen meg lehet ítélni. A legizgalmasabb kérdés természetesen a magyar kivitel alakulása, de vajon nőnek-e és honnan érkeznek az ázsiaiak magyarországi beruházásai?

Torontáli Zoltán
2020. október 23. 12:16 Adat, Vállalat

A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari cégeink harmadannyi dolgozóval érnek el akkora profitot, mint a magyarok

A hazai élelmiszeriparban a méret meghatározó, a rengeteg kis magyar cég mellett kevés nagy külföldi van, de ezek jóval hatékonyabbak, és az exportképességük is sokkal jobb.

Fontos

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.

Kasnyik Márton
2020. október 21. 16:43 Világ

Biden szinte már elnöknek érezheti magát, de pont így volt ezzel négy éve Clinton is

Hónapok óta stabil és nagy a demokrata előny, két hét múlva jön az elnökválasztás. Maradt még bizonytalanság?