A hivatalos adatok szerint évek óta nem dolgoztak annyian a magyar egészségügyben, mint 2018 végén, ám ha jobban a számok mögé nézünk, látszik, hogy rendszerszintű problémák vannak a szektor munkaerőpiacán. A statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018 második felében több ezer olyan ember vált munkanélkülivé, aki korábban a humán egészségügy vagy az ezzel együtt kezelt szociális ellátás területén dolgozott. Tartalék azonban így sincs a rendszerben, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján a kilépők jelentős része nem a hazai egészségügyben helyezkedik el újra.
A Központi Statisztikai Hivatal napokban frissített kimutatása szerint 2018 decemberében 122 ezren álltak alkalmazásban a hazai egészségügyben. Ez kétszázzal több az egy hónappal korábbinál, és 1200 fővel haladja meg a tavaly év eleji szintet.
A növekedés azonban hosszabb távon sem volt ennél jelentősebb annak ellenére, hogy időközben a teljes nemzetgazdaságban igencsak megugrott a foglalkoztatottság. 2015 elejéhez képest 1,8 százalékkal nőtt a humán egészségügyi területen dolgozók létszáma, ami az összes ágazat közül a negyedik legalacsonyabb. Ennél kisebb mértékű gyarapodás csak a mezőgazdaságban és a pénzügyi ágazatban volt, a rezsicsökkentéssel megroppantott energiaszektorban pedig csökkenést mértek. Ezzel szemben az ország egészében 12 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók száma, de az építőiparban, az IT-szektorban és a turizmusban például 20 százalékot is meghaladó gyarapodást regisztráltak.
Az egészségügyi rekordfoglalkoztatottság ellenére a közelmúltban látványosan megugrott az olyan munkanélküliek száma, akik legutóbb vagy az egészségügy, vagy a szociális ellátás területén dolgoztak*Itt a KSH – ellentétben a foglalkoztatottsági adatokkal – valamiért nem bontja meg a két alszegmenst, így pontosan nem lehet tudni, hogy hányan hagyták el az egészségügyet és mennyien a szociális ellátás területét.. Míg tavaly április és június között mindössze 1702 ilyen ember volt, 2018 utolsó negyedévében már 4047. Azaz alig fél év alatt alsó hangon 2300-an léptek ki a szektor munkaerőpiacáról, de – mivel a munkanélküliek elhelyezkedése folyamatos – valószínűbb, hogy inkább három-négyezren.
Még így is látványosan kevés azonban a tartalék. A tavalyi utolsó negyedévben rögzített négyezer munkanélküli ugyanis a két területen dolgozók mindössze 1,8 százaléka*Ebben az időszakban a szociális ellátásban közel 100 ezren álltak alkalmazásban. . Ha pedig a pár hónappal korábbi 1700 munkanélkülihez viszonyítunk, akkor ennél is jóval alacsonyabb, 0,8 százalékos mutató adódik. Ez nagyon komoly munkaerőhiányra és durva strukturális problémákra utal.
Különösen igaz ez úgy, hogy az elmúlt évek adatai alapján úgy tűnik: az egészségügy és a szociális ellátás területén munkanélkülivé válók jellemzően valahol máshol helyezkednek el: nem vagy nem Magyarországon térnek vissza korábbi munkakörükhöz. Az elmúlt években ugyanis úgy csökkent a munkanélküliek száma közel tízezerrel, hogy az alkalmazásban állóké eközben sokkal kisebb mértékben nőtt. Ennek megfelelően a kieső munkaerőt is valahonnan máshonnan kell pótolni.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
