A hivatalos adatok szerint évek óta nem dolgoztak annyian a magyar egészségügyben, mint 2018 végén, ám ha jobban a számok mögé nézünk, látszik, hogy rendszerszintű problémák vannak a szektor munkaerőpiacán. A statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy 2018 második felében több ezer olyan ember vált munkanélkülivé, aki korábban a humán egészségügy vagy az ezzel együtt kezelt szociális ellátás területén dolgozott. Tartalék azonban így sincs a rendszerben, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján a kilépők jelentős része nem a hazai egészségügyben helyezkedik el újra.
A Központi Statisztikai Hivatal napokban frissített kimutatása szerint 2018 decemberében 122 ezren álltak alkalmazásban a hazai egészségügyben. Ez kétszázzal több az egy hónappal korábbinál, és 1200 fővel haladja meg a tavaly év eleji szintet.
A növekedés azonban hosszabb távon sem volt ennél jelentősebb annak ellenére, hogy időközben a teljes nemzetgazdaságban igencsak megugrott a foglalkoztatottság. 2015 elejéhez képest 1,8 százalékkal nőtt a humán egészségügyi területen dolgozók létszáma, ami az összes ágazat közül a negyedik legalacsonyabb. Ennél kisebb mértékű gyarapodás csak a mezőgazdaságban és a pénzügyi ágazatban volt, a rezsicsökkentéssel megroppantott energiaszektorban pedig csökkenést mértek. Ezzel szemben az ország egészében 12 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók száma, de az építőiparban, az IT-szektorban és a turizmusban például 20 százalékot is meghaladó gyarapodást regisztráltak.
Az egészségügyi rekordfoglalkoztatottság ellenére a közelmúltban látványosan megugrott az olyan munkanélküliek száma, akik legutóbb vagy az egészségügy, vagy a szociális ellátás területén dolgoztak*Itt a KSH – ellentétben a foglalkoztatottsági adatokkal – valamiért nem bontja meg a két alszegmenst, így pontosan nem lehet tudni, hogy hányan hagyták el az egészségügyet és mennyien a szociális ellátás területét.. Míg tavaly április és június között mindössze 1702 ilyen ember volt, 2018 utolsó negyedévében már 4047. Azaz alig fél év alatt alsó hangon 2300-an léptek ki a szektor munkaerőpiacáról, de – mivel a munkanélküliek elhelyezkedése folyamatos – valószínűbb, hogy inkább három-négyezren.
Még így is látványosan kevés azonban a tartalék. A tavalyi utolsó negyedévben rögzített négyezer munkanélküli ugyanis a két területen dolgozók mindössze 1,8 százaléka*Ebben az időszakban a szociális ellátásban közel 100 ezren álltak alkalmazásban. . Ha pedig a pár hónappal korábbi 1700 munkanélkülihez viszonyítunk, akkor ennél is jóval alacsonyabb, 0,8 százalékos mutató adódik. Ez nagyon komoly munkaerőhiányra és durva strukturális problémákra utal.
Különösen igaz ez úgy, hogy az elmúlt évek adatai alapján úgy tűnik: az egészségügy és a szociális ellátás területén munkanélkülivé válók jellemzően valahol máshol helyezkednek el: nem vagy nem Magyarországon térnek vissza korábbi munkakörükhöz. Az elmúlt években ugyanis úgy csökkent a munkanélküliek száma közel tízezerrel, hogy az alkalmazásban állóké eközben sokkal kisebb mértékben nőtt. Ennek megfelelően a kieső munkaerőt is valahonnan máshonnan kell pótolni.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
